VI. Pál beszéde Aldo Moro megölése után

Szabó Ferenc SJ - Vatikán

Montini/VI. Pál pápa, a politikus régi barátja április 22-én nyílt levelet írt a szélsőbaloldali terroristáknak Moro kiszabadításáért, de közvetítése sikertelen maradt. Ezt a levelet, valamint a politikus temetésekor, május 13-án Istenhez intézett könyörgését már teljes fordításban ismertettük. VI. Pál még előbb, 1978. május 10-én a szerdai általános kihallgatáson is – főleg a fiatalokhoz fordulva -  emlékezett barátja tragédiájára. Most beszédének ezt a részét ismertetjük magyar fordításban.

„Kedves Fiatalok!

Bizonyára valamennyien tudjátok, hogy tegnap Rómában igen szomorú,  rettenetes bűntényt vittek véghez. Miután gyalázatosan megölték Aldo Moro képviselőt, egy autó csomagtartójában hagyták a város központjában. Nagy tekintélyű személy volt, fontos szerepet betöltő politikus, jó és nyugodt jellem. Meggyilkolását megtervezték, kiszámították, titokban  könyörtelenül végrehajtották; /gaztettük/ borzalommal töltötte el a várost, egész Itáliát, a borzalom és az együttérzés megrendítette az egész világot. Mi ismertük őt fiatal kora óta, attól kezdve, hogy egyetemi hallgató volt /Milánóban/. Jó és bölcs ember volt, képtelen volt rosszat tenni bárkinek; nagyon derék professzor, kormánypárti politikus, nagy érdemű személyiség, példás családapa, és ami leginkább számít: mély vallási érzületű, szociális és emberbarát. Ez a bűntény megrázta a becsületes személyeket szerte a világon, az egész társadalmat. Mint egy vércsepp foltot ejt hazánk  becsületén.  Mindenki erről beszél, mindenki ezért méltatlankodik. Ti is fiatalok és gyermekek, akik egybegyűltetek ebben a bazilikában, borzalommal sajnálkozzatok e történet miatt.

Kedves Gyermekeim és Ti Tanítók és Szülők, akik elkísértétek őket rövid derűs és ünnepélyes imára, a gyermekek  elsőáldozása alkalmával az Úr Jézushoz, imádkozzatok velünk együtt  most, e rövid szertartás kezdetén Aldo Moróért, gyászoló Családjáért és az egész nemzetért!”

Az általános kihallgatás a Nervi-csarnokban

Ezt követően (fél 12-kor) VI. Pál a bazilikából átment a kihallgatási csarnokba, ahol találkozott a világ minden részéről érkezett zarándokokkal, és pünkösdről tartott beszéde elején a következő szavakkal emlékezett  meg Aldo Moro tragédiájáról:

„Kedves Hívek és Látogatók!

E kihallgatásra elkészítettük elmélkedésünket, de őszinteség és jámborság hiánya lenne részünkről, ha előtte nem osztanánk meg veletek fájdalmunkat, amely – biztosan  értesültetek róla - Aldo Moro képviselő barbár meggyilkolása miatt szakadt szívünkre. Most csak azt akarjuk elmondani, hogy ez a gyilkosság önmagában is bűntény és erkölcsi és társadalmi következményei miatt is. De azt is szeretnénk, hogy ennek az eseménynek a megfontolása mindenkit  komoly és gyakorlati következtetésekre sarkallna. Mindannyiunknak, akik  részt veszünk, - legyen e részvétel  privát vagy nyilvános - korunk társadalmi életében, éreznünk kell felelősségünket annak alakulásáért, tehát arra kell törekednünk, hogy mentalitásunkat és szokásainkat az erős  erkölcsi lelkiismeret szabályozza.

Arra van szükség, hogy mindenki gondolkodásának és tetteinek jósága jobban jelen legyen világunkban, hogy megakadályozzuk annak lezüllését, amint erre félelmetes és arcpirító jel az igazságtalanul tragikus véget ért,  jó, derűs, művelt és jámbor politikus, Aldo Moro. Szeretnénk most imádkozni érte, hozzátartozóiért és a minket körülvevő  egész társadalomért, amelyhez e vészterhes időkben lelkipásztori küldetésünk  szól, és amelyhez atyai szeretetünk fűz. Imádkozzatok, szenvedjetek és szeressetek velünk együtt!”