Keresés

VI. Pál pápa fogadja Aldo Moro-t 1964-ben VI. Pál pápa fogadja Aldo Moro-t 1964-ben 

VI. Pál levele a Vörös Brigádokhoz Aldo Modo kiszabadításáért

Szombati adásunkban felidéztük Aldo Moro kereszténydemokrata képviselő tragédiáját: A szélsőbaloldali terrorista Vörös Brigádok 1978. március 16-án elrabolták, 55 napig fogva tartották, majd megölték. Minden megmentésére irányuló kísérlet meghiúsult, így Montini pápa közvetítő szerepe is, aki április 22-én nyílt könyörgő levelet írt a terroristáknak barátja kiszabadításáért. – Most teljes egészében magyar fordításunkban közöljük VI. Pál pápa olasz levelét.

P. Szabó Ferenc - Vatikán

„Én írok nektek, Vörös Brigádok emberei: bocsássátok szabadon, adjátok vissza családjának és a polgári életnek Aldo Moro képviselőt! Én nem ismerlek benneteket, és nem áll módomban, hogy kapcsolatba lépjek veletek. Ezért írok nektek nyilvánosan, kihasználva a maradék időt, amelyet haladékként meghagytatok, amikor bejelentettétek a halállal való fenyegetést  e jó és becsületes  ember ellen, aki ellen senki sem emelhet semmilyen bűnvádat, vagy nem lehet szociális érzéketlenséggel és mulasztással vádolni az igazságosság és a békés együttélés érdekében végzett szolgálata terén. Nekem nincs semmiféle megbízatásom felétek, és nem vezérel semmiféle magánérdek irányában. De szeretem őt mint a nagy emberi család tagját, mint tanulmányi kollégát, és egészen különös címen mint testvéremet a hitben és mint Krisztus Egyházának fiát. 

Térden állva könyörgök, engedjétek szabadon Aldo Moro képviselőt

És éppen e Krisztus nevében fordulok most hozzátok, aki biztosan nem ismeretlen számotokra, hozzátok ismeretlen és kérlelhetetlen ellenfelei ennek a tiszteletre méltó és ártatlan embernek; és térden állva könyörgök, engedjétek szabadon Aldo Moro képviselőt, egyszerűen, feltételek nélkül, nem annyira  az  én alázatos és megrendült közbenjárásom  miatt, hanem tekintettel közös embertestvérünk méltóságára, és amiatt is, amit remélni akarok: a ti lelkiismeretekre hivatkozom, akik az igazi szociális haladást akarjátok, amelyet nem szabad ártatlan vérrel beszennyezni, sem fölösleges fájdalommal gyötörni. Már túlságosan sok áldozatot kell siratnunk és  fájlalnunk, nagyon sok személy halálát, akik elkötelezték magukat saját kötelességük teljesítésében. Mindannyiunknak félnünk kell a gyűlölettől, amely bosszúvá fajul, vagy tehetetlen  kétségbeesésbe süllyed. És mindannyiunknak félnünk kell attól, hogy Isten megbosszulja az ok és vétek nélküli halálokat. Vörös Brigádok emberei, hagyjátok meg nekem, aki számtalan honfitársatok nevében szólok, azt a reményt, hogy lelketekben még ott honol az emberiesség győzedelmes érzése. Én imádkozva  várom, hogy erről bizonyságot tegyetek, mindig szeretve benneteket.”

Vatikán, 1978. április  21.

16 július 2018, 15:28