Az egyház öröme és hivatása az evangelizálás: Ferenc pápa az audiencián máltai útjáról beszélt

Gedő Ágnes – Vatikán

„Megmenekülve megtudtuk, hogy a szigetet Máltának hívják. A bennszülöttek igen emberségesen bántak velünk. Tüzet raktak, s a szakadó eső és a hideg elől mindnyájunkat odahívtak.” (Apcsel 28,1-2)

Igen emberségesen bántak velük

A múlt hétvégén Máltán tett apostoli látogatást Ferenc pápa, mely a Covid-járvány miatt két éve húzódott. A szerdai általános audiencián összefoglalta utazása főbb élményeit. Nem mindenki tudja, hogy az aprócska szigetcsoport a Földközi-tenger közepén nagyon korán megismerkedett az evangéliummal. Szent Pál ugyanis itt szenvedett hajótörést, és a fedélzeten tartózkodó több, mint kétszázhetven ember Máltára menekült. A Népek apostola ezt a szót használja: „igen emberségesen” bántak velük. Fontos ez a kifejezés, ezért választotta a pápa is utazása mottójául, utalva a migráció jelenségére, és általában véve arra, hogy a világ testvéribb, élhetőbb legyen, megvédjen minket a ránk leselkedő hajótörésről. Hiszen megtanultuk: mindnyájan egy csónakban evezünk. Ebből a szempontból Málta kulcsfontosságú hely – szögezte le a Szentatya, majd három pontban kifejtette gondolatát.

A nagyhatalmak vetélkedése zajlik ma is

Földrajzi helyzete teszi elsősorban jelentőssé, mivel az Európa és Afrika közötti Földközi-tenger közepén fekszik, melynek hullámai Ázsiát is elérik. Egyfajta szélrózsának tekinthető, ahol népek és kultúrák találkoznak egymással, ahonnan 360 fokban szemmel belátható a mediterrán térség. Ma gyakran beszélünk geopolitikáról, de sajnos a nagyhatalmi érdekek stratégiája érvényesül gazdasági, ideológiai vagy fegyveres befolyásuk növelésére – amint azt most a háborúval is látjuk. Málta ebben a tekintetben a „kicsik” jogát és erejét képviseli, az apró nemzetekét, akik azonban gazdag történelmi és kulturális gyökereikkel más logikában hisznek. Ez a tisztelet és a szabadság logikája, a különbözőségek együttélésének logikája, mely ellenáll a hatalmasok gyarmatosításának. A második világháború után megpróbálták lerakni egy új béke történelmének alapjait, de sajnos nem tanulunk és újra a vetélkedő nagyhatalmak története folytatódott. A mostani ukrajnai háborúban látjuk az ENSZ tehetetlenségét.

A migránsok több gazdagságot hordoznak, mint amennyi problémát

Málta a migráció szempontjából is kulcsfontosságú hely – folytatta beszédét a pápa. A XXIII. Jánosról nevezett befogadó központban sok migránssal találkozott, akik szörnyű utazások után kötöttek ki a szigeten. Mindig meg kell hallgatni a migránsok tanúságtételét, mert csak így tudunk kilépni a sajtóban terjedő hamis képből, megismerve arcukat, történetüket, sebeiket, álmaikat. Minden migráns egyedi: nem egy szám, hanem személy. Egyedi, mint amilyenek mi vagyunk, a maga méltóságával, gyökereivel, kultúrájával. Sokkal több gazdagságot hordoz, mint amennyi problémát jelent. Azt se feledjük, hogy Európa is migrációk révén jött létre – tette hozzá a pápa.

A migráció lehet a konfliktus vagy a béke jele is

Persze ezt a befogadást meg kell szervezni, irányítani kell, de még azt megelőzően együtt megtervezni nemzetközi szinten. A migrációs jelenséget ugyanis nem szabad válságkezelésre szűkíteni, hiszen a mai idők jele, e szerint kell olvasni és értelmezni. Lehet konfliktus, vagy lehet a béke jele, tőlünk függ. A máltai XXIII. János befogadóközpontot keresztény módra Peace Lab-nak, vagyis a béke laboratóriumának, műhelyének nevezték el. Hozzá szeretném tenni, hogy Málta a maga egészében a béke műhelye – mondta Ferenc pápa. Akkor tudja megvalósítani ezt a küldetését, ha a testvériség, az együttérzés és a szolidaritás életnedvét meríti gyökereiből. A máltai nép ezeket az értékeket az evangéliummal együtt kapta, és az evangéliumnak köszönhetően tarthatja életben azokat.

A máltaiak génjeiben van a misszió

Ferenc pápa Róma püspökeként ment el Máltára, hogy megerősítse ezt a népet a hitben és a szeretetközösségben. Málta kulcsszerepet játszik az evangelizálásban is. Sok pap és szerzetes, világi hívő indult el az ország máltai és gozói egyházmegyéiből, hogy tanúskodjon a kereszténységről szerte a világnak. Mintha Szent Pál a máltaiak génjeibe írta volna a missziót. Ezért a pápalátogatás elismerés volt Istennek és hűséges szent népének. A Szentatya ugyanakkor nem rejtette véka alá, hogy Máltán is terjed a szekularizáció és a globális szinten jelentkező fogyasztói, újkapitalista, relativista álkultúra. Ez azt jelenti, hogy ott is új evangelizálásra van szükség.

Az egyház öröme és hivatása az evangelizálás

Ferenc pápa elődei nyomdokán járva ellátogatott Szent Pál barlangjába, hogy merítsen a forrásból, és Máltán újra a kezdetek frissességével csörgedezzen az evangélium, új lendületet adva a népi ájtatosság gazdag örökségének. Ezt jelképezte a Ta’ Pinu nemzeti Mária-kegyhely Gozo szigetén, ahol együtt imádkoztak, és ahol érezhetően dobbant a máltai nép szíve, mely oly nagy tisztelettel és bizalommal viseltetik a Szűzanya iránt. Mária mindig a lényegesre irányítja tekintetünket, a megfeszített és feltámadt Krisztusra és az ő irgalmas szeretetére. Mária segít fellobbantani a hit lángját a Szentlélek tüzéből merítve, aki nemzedékről nemzedékre lelkesíti az evangélium örömteli hirdetését: az egyház öröme ugyanis az evangelizálás! Ne feledjük, amit Szent VI. Pál mondott: az egyház küldetése az evangelizálás, az egyház öröme az evangelizálás. Ezt ne feledjük, mert ez az egyház legszebb meghatározása! – mondta Ferenc pápa.

Köszönet Máltának a kedves fogadtatásért

A Szentatya a szerdai audiencián köszönetet mondott a máltai köztársasági elnöknek, a kormányfőnek és a civil hatóságok vezetőinek a kedves fogadtatásért, illetve a püspököknek, az egyházi közösségnek és az önkénteseknek imáikért. A XXIII. János befogadóközpontban tevékenykedő, 91 éves ferences atyát, Dionisio Mintoffot személyesen megemlítette, elismerve a migránsoknak nyújtott segítségét. Irántuk mutatott apostoli buzgalma és szeretete példaértékű. Végül Istenhez fohászkodott a béke és a jólét bőséges gyümölcseiért a szeretett máltai nép számára, melynek köszönetet mondott emberséges, keresztényi befogadásukért.