A munka jog és kötelesség, kiteljesíti az életet: Ferenc pápa katekézise ács Szent Józsefről

Gedő Ágnes – Vatikán

Hetedik alkalommal tanított a pápa Szent Józsefről a szerdai általános audiencián. Ezúttal a nehéz, de szép és hasznos mesterséget űző názáreti ácsról, asztalosról fejtette ki gondolatait, majd a mai társadalmi problémákat tekintette át, ahol a munkanélküliség, a feketemunka és a gyermekek kizsákmányolása továbbra is megnehezíti sokak életét.

Megbotránkoznak az ács fián, aki tanít

(Jézus) „Visszament városába, és az ottaniakat tanította a zsinagógákban. Azok csodálkozva kérdezgették: „Honnan van ennek a bölcsessége és a csodatevő ereje? Nem az ácsnak a fia? Nem Mária az anyja? (...) ? És megbotránkoztak rajta.” (Mt 13,54-55.57)

A Bibliában ácsként, asztalosként ábrázolják Jézus nevelőapját, ami abban a korban igen nehéz fizikai munkának számított, hiszen fával, fémmel, kővel dolgozott, az „építőiparhoz” kötődően. Nem is keresett sokat, hiszen amikor Mária és József bemutatják Jézust a templomban, csak egy pár gerlicét vagy két galambfiókát (vö. Lk 2,24) visznek áldozatul, ami a szegényeknek volt előírva. Amikor pedig a felnőtt Jézus elkezd prédikálni, környezete csodálkozva kérdi: „Honnan van ennek a bölcsessége és a csodatevő ereje? (Mt 13,54). Megbotránkoznak, mert az ács fia úgy beszél, mint a törvénytudók.

A modern korban is sokan vannak a munka áldozatai

Ferenc pápa József és Jézus életrajzából kiindulva azokra az emberekre gondolt, akik ma a munka világának áldozatai. A bányákban, gyárakban kimerítő munkát végzőkre, azokra, akiket kihasználnak a feketemunkával, vagy életüket veszítik a munkahelyi balesetekben. Olaszországban sok ilyen eset előfordult újabban – jegyezte meg a Szentatya. Gondoljunk azokra a gyermekekre, akiket munkára kényszerítenek, akik a hulladéklerakóban turkálnak valamilyen hasznosítható dolog után! Azokra, akik nem kapnak rendes fizetést, nem jár nekik nyugdíj, ellátás, biztonság, szociális védőháló.

A könyöradomány nem ad méltóságot

A feketemunkának ez a következménye, amit ma nagyon sok ember szenved el. Gondoljunk a gyerekekre, akik ahelyett, hogy játszanának, kénytelenek dolgozni, mint a felnőttek, vagy a szeméttelepen turkálnak... Ők mind a mi testvéreink, akik így élnek, méltóság nélkül. És ez ma történik. Hányan vannak azok is, akik munka után kilincselnek a gyárak kapuján: Van-e állás számukra? De nincs semmi, nincs munka. Hazaérve pedig hiába kérdezi tőlük a család, hogy találtak-e valamit? A válasz: semmit... elmentem a Karitászba és hoztam kenyeret. Ez azonban nem ad méltóságot, a könyöradomány, a Karitásztól kapott kenyér nem egyenértékű azzal, hogy megkeresed a napi betevőt. Társadalmi igazságtalanság, ha nem adjuk meg az embereknek a lehetőséget a becsületes munkára. Minden országban, minden vezetőnek kötelessége biztosítani a tisztességes foglalkoztatást, mert ez adja meg a méltóságot. Ez nagyon fontos – ismételte el a pápa.

Emlékezzünk a munka áldozataira

Sok fiatal, apa és anya küzd azzal, hogy a keze munkájából nem tud tisztességesen megélni. Napról napra élnek, és ez olykor annyira kétségbeesésbe taszíthat egyeseket, hogy véget vetnek az életüknek. A pandémia idején sokan elveszítették állásukat, és néhányan összeroppantak az elviselhetetlen súly alatt, eldobták maguktól az életet. Emlékezzünk ma rájuk, csöndben, azokra az elkeseredett férfiakra és nőkre, akik nem találnak munkát – kérte a szerdai audiencián a Szentatya.

Az önkifejezés helye a munka

A munka nem csupán az emberi élet lényeges alkotóeleme, hanem az életszentséghez vezető út is. Nemcsak azért dolgozunk, hogy fenntartsuk magunkat. A munkahely arra is szolgál, hogy kiteljesedjünk, hasznosnak érezzük magunkat. Itt sajátítjuk el a konkrét világ nagy leckéjét, ami segít a lelki életben, hogy az ne váljon elvont spiritualizmussá. A munka azonban gyakran a társadalmi igazságtalanság áldozata, ami ahelyett, hogy az emberiességet segítené, a lét perifériájára csúszik. Vajon mi milyen lelkülettel végezzük a mindennapos munkánkat? Hogyan vesszük a fáradozás adta akadályokat? Csak saját sorsunkkal törődünk, vagy másoké is érdekel minket? A munkavégzés ugyanis személyiségünk kifejezésének egy módja is, ami természeténél fogva kapcsolati tényező. Mindenkinek megvan a maga stílusa, amivel megmutatja a munkában képzelőerejét, kreativitását.

Alapvető jog és kötelesség

Jó érzés arra gondolni, hogy Jézus is dolgozott, és hogy a mesterséget Szent Józseftől tanulta. Tegyük föl magunknak a kérdést, mit tehetünk azért, hogy újra rátaláljunk a munka értékére? Az egyház mit tehet azért, hogy a munka ne csak a haszon logikáját tükrözze, hanem az emberi személy alapvető jogaként és kötelességeként éljük meg, ami kifejezi és növeli a méltóságot? Ferenc pápa katekézisét Szent VI. Pál pápa imájával zárta, amelyet 1969. május elsején Munkás Szent József ünnepén mondott.

Szent VI. Pál imája Szent Józsefhez

Ó, Szent József, az egyház védőszentje, te, aki a megtestesült Ige mellett dolgoztál minden nap a betevő kenyérért, Belőle merítve erőt az élethez és a munkához! Te, aki megélted a jövő iránti aggódást, a szegénység keserűségét, a munka bizonytalanságát! Te, aki ma személyes példádat sugárzod magad körül, az emberek előtt alázatos, de Isten előtt nagy ember alakját, védd meg a dolgozókat a kemény mindennapi létükben! Óvd meg őket a csüggedéstől, a tagadó lázadástól, a hedonizmus kísértéseitől! Őrizd meg a békét a világban, azt a békét, amit csak a népek fejlődése biztosíthat! Ámen.