Keresés

Vatican News
2019.06.23 Celebrazione Eucaristica nella Solennità del Corpus Domini Parrocchia Santa Maria Consolatrice a Casal Bertone Pápai úrnapi szentmise Róma perifériáján 2019-ben   (Vatican Media )

Úrnapján pápai szentmise a Szent Péter bazilika katedra oltáránál

Ferenc pápa június 14-én vasárnap, Úrnapján szentmisét mutat be a Szent Péter bazilika katedra oltáránál, melyen mintegy ötven hívő vesz részt. A szentmise végén a pápa a kihelyezett Oltáriszentség előtt imádkozik, majd szentségi áldást ad.

P. Vértesaljai László SJ – Vatikán

Az Egyház a Szentháromság vasárnapja után egy héttel tartja Krisztus Szent Teste és Vére ünnepét. Az üdvösségtörténet nagy mozzanataira, így Húsvétra és Pünkösdre való emlékezés után az Egyház az esemény-titkokat együtt szemléli Isten szentháromságos misztériumában. Az úrnapi titok pedig a szentség alázatos jelei alatt velünk maradó Úrra tekint, aki „Szent Vendégként” akar betérni minden keresztény ember életébe.

Pápai szentmise szentségi áldással

Ferenc pápa június 14-én vasárnap délelőtt 9 óra 45 perckor a Szent Péter bazilika katedra oltáránál szentmisét mutat be, melyen a megfelelő távolság megtartásával ötven hívő vehet részt. A pápa a szentmise végén rövid szentségimádást tart a kitett Oltáriszentség előtt, majd ünnepi szentségi áldást oszt, ahogyan azt a járvány intenzív időszakában tette március 9-től május 17-ig minden nap, a Szent Márta-ház kápolnájában bemutatott reggeli szentmisék végén.

Ferenc pápa úrnapi szertartásai korábban

Tavaly Ferenc pápa Úrnapját Róma Casal Bertone negyedének Vigasztaló Szűz Mária plébániáján ünnepelte a templom előtti téren, 2018-ban pedig a tengerparti Ostia városka Szent Mónika plébániáján. Azt megelőzően 2013-tól 2017-ig Ferenc pápa követte a római évszázados hagyományt és mindig a Lateráni Szent János székesegyháznál mondta a szentmisét, majd vezette az úrnapi eucharisztikus körmenetet a Merulana úton végig a Santa Maria Maggiore bazilikáig.

Úrnapja eucharisztikus ünnepének eredete 

Úrnapja eucharisztikus ünnepének eredete a 13. század elejére nyúlik vissza, amikor az albigens és a valdi „újító” keresztények vitatni kezdték Krisztus valóságos jelenlétét az Eucharisztiában. Ezzel egyidejűleg 1209-ben a belga Liège-Lüttich városában Szent Julianna ágostonrendi szerzetesnővér látomásokban kapott felszólítást az Eucharisztia tiszteletére, méghozzá külön ünnep bevezetésével. Teológiai alapot adott hozzá az 1215-is IV. Lateráni Zsinat, mely az átlényegülés tanával a kenyér és a bor Krisztus valóságos testévé és vérévé való átváltozását hirdette. Döntő fordulatot egy zarándokcsoda hozott 1263-ban, a Róma közeli bolsenai tó partján, amikor egy, az Eucharisztiában kételkedő cseh zarándok pap kezében a megtört ostya bevérezte az oltárkendőt. IV. Orbán pápa egy évvel később 1264-ben elrendelte az Úrnapja ünnepét és ezután épült az orvietói dóm a bolsenai csodát őrző ereklye tiszteletére. Az ünnepi szentmise szövegét és himnuszait az éppen Orvietóban tartózkodó Aquinói Szent Tamás szerezte és így az ünnep liturgiája hamar elterjedt az egész katolikus egyházban.

 

09 június 2020, 11:05