Úrnapján pápai szentmise a Szent Péter bazilika katedra oltáránál
P. Vértesaljai László SJ – Vatikán
Az Egyház a Szentháromság vasárnapja után egy héttel tartja Krisztus Szent Teste és Vére ünnepét. Az üdvösségtörténet nagy mozzanataira, így Húsvétra és Pünkösdre való emlékezés után az Egyház az esemény-titkokat együtt szemléli Isten szentháromságos misztériumában. Az úrnapi titok pedig a szentség alázatos jelei alatt velünk maradó Úrra tekint, aki „Szent Vendégként” akar betérni minden keresztény ember életébe.
Pápai szentmise szentségi áldással
Ferenc pápa június 14-én vasárnap délelőtt 9 óra 45 perckor a Szent Péter bazilika katedra oltáránál szentmisét mutat be, melyen a megfelelő távolság megtartásával ötven hívő vehet részt. A pápa a szentmise végén rövid szentségimádást tart a kitett Oltáriszentség előtt, majd ünnepi szentségi áldást oszt, ahogyan azt a járvány intenzív időszakában tette március 9-től május 17-ig minden nap, a Szent Márta-ház kápolnájában bemutatott reggeli szentmisék végén.
Ferenc pápa úrnapi szertartásai korábban
Tavaly Ferenc pápa Úrnapját Róma Casal Bertone negyedének Vigasztaló Szűz Mária plébániáján ünnepelte a templom előtti téren, 2018-ban pedig a tengerparti Ostia városka Szent Mónika plébániáján. Azt megelőzően 2013-tól 2017-ig Ferenc pápa követte a római évszázados hagyományt és mindig a Lateráni Szent János székesegyháznál mondta a szentmisét, majd vezette az úrnapi eucharisztikus körmenetet a Merulana úton végig a Santa Maria Maggiore bazilikáig.
Úrnapja eucharisztikus ünnepének eredete
Úrnapja eucharisztikus ünnepének eredete a 13. század elejére nyúlik vissza, amikor az albigens és a valdi „újító” keresztények vitatni kezdték Krisztus valóságos jelenlétét az Eucharisztiában. Ezzel egyidejűleg 1209-ben a belga Liège-Lüttich városában Szent Julianna ágostonrendi szerzetesnővér látomásokban kapott felszólítást az Eucharisztia tiszteletére, méghozzá külön ünnep bevezetésével. Teológiai alapot adott hozzá az 1215-is IV. Lateráni Zsinat, mely az átlényegülés tanával a kenyér és a bor Krisztus valóságos testévé és vérévé való átváltozását hirdette. Döntő fordulatot egy zarándokcsoda hozott 1263-ban, a Róma közeli bolsenai tó partján, amikor egy, az Eucharisztiában kételkedő cseh zarándok pap kezében a megtört ostya bevérezte az oltárkendőt. IV. Orbán pápa egy évvel később 1264-ben elrendelte az Úrnapja ünnepét és ezután épült az orvietói dóm a bolsenai csodát őrző ereklye tiszteletére. Az ünnepi szentmise szövegét és himnuszait az éppen Orvietóban tartózkodó Aquinói Szent Tamás szerezte és így az ünnep liturgiája hamar elterjedt az egész katolikus egyházban.
