Keresés

Vatican News
2020.04.29  Rocznica wyzwolenia obozu Dachau, 29 kwietnia 1945 r. Anniversario della liberazione del campo di Dachau Lengyel papok szentmiséje a dachaui emlékkápolnában 

75 éve szabadult fel a dachaui koncentrációs tábor, a lengyel klérus vértanúságának napja

„A mai nap, a dachaui náci haláltábor felszabadulásának 75. évfordulója legyen az emlékezet, a békéért és a kiengesztelődésért mondott ima napja” – ezt a kívánságát fejezte ki Stanisław Gądecki érsek, a lengyel püspöki konferencia elnöke április 29-én közzétett üzenetében.

Vertse Márta - Vatikán

Ezen a napon emlékezik meg Lengyelország a lengyel klérus dachaui áldozatairól. A püspöki konferencia honlapján közzé tett üzenetében Gądecki érsek így buzdítja a híveket: „Emlékezzünk meg imáinkban mindazokról, akik megtapasztalták a szenvedést. Fejezzük ki emlékezetünket, tiszteletünket és szolidaritásunkat a vértanúk iránt és kérjük Istentől mindenki számára a békét és a kiengesztelődést”. A dachaui haláltábor, a további koncentrációs táborok prototípusa és mintaképe a náci barbárság egyik legszörnyűbb jelképévé vált a második világháború idején. Mintegy 250 ezer foglyát a németek által elfoglalt összes európai országból hurcolták ide, közülük 148 ezret gyilkoltak meg – emlékeztet rá a főpásztor, majd így folytatja üzenetét: „Ez a hely rettenettel tölt el minket és megindítja szívünket, amikor felidézzük a különböző nemzetekhez és társadalmi csoportokhoz tartozó egyes személyek arcát, akik a tábor sötétségében haltak meg”.

A legnagyobb szenvedés: meg akarták fosztani életüket Istentől

Gądecki érsek üzenetében rámutat, hogy a bebörtönzött értelmiség között jelentős csoportot alkottak a klérus tagjai, a 2794 diakónus, egyházmegyés pap és szerzetes, valamint különböző keresztény felekezetek püspökei. A katolikus papok 1780-an voltak. A legnagyobb szenvedést az okozta számukra, hogy meg akarták fosztani életüket Istentől. Nem mutathattak be szentmisét, nem imádkozhatták a breviáriumot, nem tarthattak maguknál semmilyen vallási tárgyat. Megtiltották a haldokló foglyok lelki ellátását is.

A lengyel kollektív tudatból alapvetően hiányzik annak a ténynek az ismerete, hogy a második világháború idején a lengyel katolikus klérus szenvedte el arányaiban a legnagyobb veszteséget. Hogy miért történt mindez? – tette fel a kérdést Gądecki érsek, majd Szent II. János Pál szavaival adott rá választ: „azért történt, mert visszautasították a Teremtőt, aki a jóra és a rosszra vonatkozó döntés forrása. Visszautasították az emberi természet valóságát és azt a szabadon kialakított, a körülményekhez szabadon igazított gondolat termékével helyettesítették”.

A Teremtő megtagadása az emberiség veszte

Dachau szinte kézzel foghatóan figyelmeztet minket arra, hogy mire képes az ember, ha a Teremtővel ellentétes lelkületben növekedik, ugyanakkor a világ ellenőrzésére vágyik. Az erőszak elpusztítja azt, amit szeretne megvédeni, vagyis az emberi méltóságot, az életet, a szabadságot. Az erőszak hazugság, mert ellenkezik humanizmusunk igazságával – írja üzenetében Gądecki érsek, majd  felidézi egy dachaui fogoly pap szavait, amelyeket közvetlenül szabadulása után írt: „az emberiségnek végre fel kellene ismernie tévedéseit és rá kellene lépnie a béke útjára, megtanulva a két legfontosabb parancsolatot: Szeresd Istent és szeresd felebarátodat. Ennek a két parancsolatnak a gyakorlása nélkül az egész emberiség el fog veszni, hiábavaló lesz a béke műve”.

A koronavírus járvány miatt a lengyel papság idei dachaui zarándoklatát meghatározatlan időre elhalasztották. Ezért Gądecki érsek mindnyájunkat arra szólít fel, hogy egyénileg tegyünk spirituális zarándoklatot erre a helyre, emlékezzünk a vértanúkra: „Ma ismét le kívánjuk róni tiszteletünket minden Dachauban elhunyt fogoly és mindazok előtt, akik továbbra is a gyűlölet áldozatai a világban”.

A lengyel papság vértanúinak vére ma is a hit gyümölcse

Paweł Rytel-Andrianik atya, a Lengyel Püspöki Konferencia szóvivője a Vatican News számára adott interjúban megemlékezett a 861 lengyel papról, akiket a német koncentrációs táborban a náci rezsim gyilkolt meg. Mindhalálig menő tanúságot tettek a hitről, de arról a próbatételről is, hogy megéljék az Eucharisztiát és a szentségeket, holott ez lehetetlen volt számukra. Éppen ezeknek a vértanúknak a vére ma is a hit gyümölcse, amikor a Covid-19 járvány miatt, amelynek Lengyelországban idáig több mint 500 áldozata volt, a hívők csak lélekben vehetnek részt a megemlékező szertartásokon. „Ma a hitről egészen a halálig menő tanúságtételre és minden vértanúra emlékezünk, a totalitárius rendszerek, a nácizmus és a kommunizmus áldozataira. Ez az emlékezet, valamint a tanúságtétel és a gondviselés napja, mert a dachaui foglyok fogadalmat tettek: ha életben maradtak volna, elzarándokoltak volna a kaliszi Szent József kegyhelyre” – nyilatkozta a szóvivő, majd megállapította: „Ahhoz, hogy elpusztítsák a lengyel nemzetet, papokat és értelmiségieket börtönöztek be Dachauban és lengyelországi koncentrációs táborokban”. Összesen háromezer papot, püspököt és szerzetesnőt tartottak fogva Dachauban. Paweł Rytel-Andrianik atya felidézte a statisztikai adatokat: a II. világháború előtti Lengyelországban tízezer körül volt az egyházmegyés papok száma, ezek közül a nácik mintegy kétezret megöltek, nyolcezer szerzetes közül 370-et, tizenhétezer szerzetesnő közül 280-at gyilkoltak meg. A többi koncentrációs táborban négyezer pap és szerzetes, valamint ezeregyszáz szerzetesnő sínylődött. Azok is, akik szabadok voltak, sokat szenvedtek mind a náci, mind a kommunista rezsim alatt.  Az utolsó túlélő 2013-ban hunyt el. Szent II. János Pál 1995-ben, az auschwitzi koncentrációs tábor felszabadulásának 50. évfordulóján mondta: „Fennmarad a hűségről tett tanúságuk. Ezek a papok, püspökök és szerzetesnők a végsőkig hűségesek maradtak, tanúságot téve a szeretetről és a megbocsátásról”.

01 május 2020, 14:22