Vatican News
2020.04.29  Rocznica wyzwolenia obozu Dachau, 29 kwietnia 1945 r. Anniversario della liberazione del campo di Dachau 2020.04.29 Rocznica wyzwolenia obozu Dachau, 29 kwietnia 1945 r. Anniversario della liberazione del campo di Dachau 

75 éve szabadult fel a dachaui koncentrációs tábor, a lengyel klérus vértanúságának napja

„A mai nap, a dachaui náci haláltábor felszabadulásának 75. évfordulója legyen az emlékezet, a békéért és a kiengesztelődésért mondott ima napja” – ezt a kívánságát fejezte ki Stanisław Gądecki érsek, a lengyel püspöki konferencia elnöke április 29-én közzétett üzenetében.

Vertse Márta - Vatikán

Ezen a napon emlékezik meg Lengyelország a lengyel klérus dachaui áldozatairól. A püspöki konferencia honlapján közzé tett üzenetében Gądecki érsek így buzdítja a híveket: „Emlékezzünk meg imáinkban mindazokról, akik megtapasztalták a szenvedést. Fejezzük ki emlékezetünket, tiszteletünket és szolidaritásunkat a vértanúk iránt és kérjük Istentől mindenki számára a békét és a kiengesztelődést”. A dachaui haláltábor, a további koncentrációs táborok prototípusa és mintaképe a náci barbárság egyik legszörnyűbb jelképévé vált a második világháború idején. Mintegy 250 ezer foglyát a németek által elfoglalt összes európai országból hurcolták ide, közülük 148 ezret gyilkoltak meg – emlékeztet rá a főpásztor, majd így folytatja üzenetét: „Ez a hely rettenettel tölt el minket és megindítja szívünket, amikor felidézzük a különböző nemzetekhez és társadalmi csoportokhoz tartozó egyes személyek arcát, akik a tábor sötétségében haltak meg”.

A legnagyobb szenvedés: meg akarták fosztani életüket Istentől

Gądecki érsek üzenetében rámutat, hogy a bebörtönzött értelmiség között jelentős csoportot alkottak a klérus tagjai, a 2794 diakónus, egyházmegyés pap és szerzetes, valamint különböző keresztény felekezetek püspökei. A katolikus papok 1780-an voltak. A legnagyobb szenvedést az okozta számukra, hogy meg akarták fosztani életüket Istentől. Nem mutathattak be szentmisét, nem imádkozhatták a breviáriumot, nem tarthattak maguknál semmilyen vallási tárgyat. Megtiltották a haldokló foglyok lelki ellátását is.

A lengyel kollektív tudatból alapvetően hiányzik annak a ténynek az ismerete, hogy a második világháború idején a lengyel katolikus klérus szenvedte el arányaiban a legnagyobb veszteséget. Hogy miért történt mindez? – tette fel a kérdést Gądecki érsek, majd Szent II. János Pál szavaival adott rá választ: „azért történt, mert visszautasították a Teremtőt, aki a jóra és a rosszra vonatkozó döntés forrása. Visszautasították az emberi természet valóságát és azt a szabadon kialakított, a körülményekhez szabadon igazított gondolat termékével helyettesítették”.

A Teremtő megtagadása az emberiség veszte

Dachau szinte kézzel foghatóan figyelmeztet minket arra, hogy mire képes az ember, ha a Teremtővel ellentétes lelkületben növekedik, ugyanakkor a világ ellenőrzésére vágyik. Az erőszak elpusztítja azt, amit szeretne megvédeni, vagyis az emberi méltóságot, az életet, a szabadságot. Az erőszak hazugság, mert ellenkezik humanizmusunk igazságával – írja üzenetében Gądecki érsek, majd  felidézi egy dachaui fogoly pap szavait, amelyeket közvetlenül szabadulása után írt: „az emberiségnek végre fel kellene ismernie tévedéseit és rá kellene lépnie a béke útjára, megtanulva a két legfontosabb parancsolatot: Szeresd Istent és szeresd felebarátodat. Ennek a két parancsolatnak a gyakorlása nélkül az egész emberiség el fog veszni, hiábavaló lesz a béke műve”.

A koronavírus járvány miatt a lengyel papság idei dachaui zarándoklatát meghatározatlan időre elhalasztották. Ezért Gądecki érsek mindnyájunkat arra szólít fel, hogy egyénileg tegyünk spirituális zarándoklatot erre a helyre, emlékezzünk a vértanúkra: „Ma ismét le kívánjuk róni tiszteletünket minden Dachauban elhunyt fogoly és mindazok előtt, akik továbbra is a gyűlölet áldozatai a világban”.

A lengyel papság vértanúinak vére ma is a hit gyümölcse

Paweł Rytel-Andrianik atya, a Lengyel Püspöki Konferencia szóvivője a Vatican News számára adott interjúban megemlékezett a 861 lengyel papról, akiket a német koncentrációs táborban a náci rezsim gyilkolt meg. Mindhalálig menő tanúságot tettek a hitről, de arról a próbatételről is, hogy megéljék az Eucharisztiát és a szentségeket, holott ez lehetetlen volt számukra. Éppen ezeknek a vértanúknak a vére ma is a hit gyümölcse, amikor a Covid-19 járvány miatt, amelynek Lengyelországban idáig több mint 500 áldozata volt, a hívők csak lélekben vehetnek részt a megemlékező szertartásokon. „Ma a hitről egészen a halálig menő tanúságtételre és minden vértanúra emlékezünk, a totalitárius rendszerek, a nácizmus és a kommunizmus áldozataira. Ez az emlékezet, valamint a tanúságtétel és a gondviselés napja, mert a dachaui foglyok fogadalmat tettek: ha életben maradtak volna, elzarándokoltak volna a kaliszi Szent József kegyhelyre” – nyilatkozta a szóvivő, majd megállapította: „Ahhoz, hogy elpusztítsák a lengyel nemzetet, papokat és értelmiségieket börtönöztek be Dachauban és lengyelországi koncentrációs táborokban”. Összesen háromezer papot, püspököt és szerzetesnőt tartottak fogva Dachauban. Paweł Rytel-Andrianik atya felidézte a statisztikai adatokat: a II. világháború előtti Lengyelországban tízezer körül volt az egyházmegyés papok száma, ezek közül a nácik mintegy kétezret megöltek, nyolcezer szerzetes közül 370-et, tizenhétezer szerzetesnő közül 280-at gyilkoltak meg. A többi koncentrációs táborban négyezer pap és szerzetes, valamint ezeregyszáz szerzetesnő sínylődött. Azok is, akik szabadok voltak, sokat szenvedtek mind a náci, mind a kommunista rezsim alatt.  Az utolsó túlélő 2013-ban hunyt el. Szent II. János Pál 1995-ben, az auschwitzi koncentrációs tábor felszabadulásának 50. évfordulóján mondta: „Fennmarad a hűségről tett tanúságuk. Ezek a papok, püspökök és szerzetesnők a végsőkig hűségesek maradtak, tanúságot téve a szeretetről és a megbocsátásról”.

01 május 2020, 14:22