Keresés

Vatican News
Isten háza Isten háza  (Vatican Media)

Találkozás az élő Istennel - P. Szabó Ferenc sorozatának 1. része

A 21. században az Isten-kérdés, a hit és a hitetlenség drámája létkérdés lett nemcsak a keresztény egyházak, hanem az egész súlyos válságban sodródó emberiség számára. Szellemtörténészek és teológusok erre ismételten rávilágítottak, miként a pápák is, (Szent) VI. Páltól kezdődően, akik meghirdették az új evangelizálás és a közös keresztény tanúságtétel sürgető szükségét, főleg az ateizmusba merülő „nyugati” világot tartva szem előtt.

P. Szabó Ferenc - Vatikán

Bevezetés: Megszólal az emeritus pápa

Ez év (2019) áprilisában feltűnést keltett egyházi körökben az emeritus Benedek pápa hosszú cikke, amely a Klerusblatt c. német folyóiratban jelent meg. A különféleképpen értelmezett tanulmányból most csak ezt a szempontot vesszük figyelembe: „Vissza kell térnünk Istenhez, hogy kilábaljunk a válságból!”.[1]

Joseph Ratzinger, a Hittani Kongregáció volt prefektusa, majd mint XVI. Benedek  pápa, most újra összefoglalta korábbi műveiben és pápai megnyilatkozásaiban kifejtett nézőpontját. [2] A mai világ és benne az Egyház válságát lényegében a hit megfogyatkozására, Isten távollétére vezeti vissza. Burkoltan a nietzschei „Isten meghalt” metaforára utalva magyarázza: „Isten meghalt a lelkekben”. Idézek az emeritus pápa cikkének III. részéből:

„Azt mondhatjuk, a hit először is azt az ajándékot nyújtja nekünk, hogy bizonyosak lehetünk Isten létezésében. Isten híján a világ az értelemnek is szükségképpen híján van. Ha ugyanis nem létezik Isten, honnan ered minden, ami van? Szellemi alapja legalábbis biztosan nincs. Egyszerűen csak úgy van, és sem célja, sem értelme nem állapítható meg. Így pedig olyan mérce sincs, amely megszabná, mi jó és mi rossz. Pusztán az érvényesül, ami erősebb, mint mások. Ebben az esetben a hatalom az egyetlen mozgatóelv. Az igazság nem számít, voltaképpen nem is létezik. Az emberi életnek csak akkor lehet értelme, ha a dolgoknak szellemi alapjuk és okuk van, ha valaki akarta és elgondolta őket, ha létezik teremtő Isten, aki jó és jót akar.”

1. A hit világossága és hiánya (LUMEN FIDEI)

XVI. Benedek és Ferenc pápa tanításának folytonosságát világosan jelzi az a tény is, hogy az emeritus pápának megfogalmazott, de lemondása miatt be nem fejezett körlevelét (egy bevezetéssel és néhány kiegészítéssel) Ferenc pápa tette közzé  LUMEN FIDEI, „A hit világossága” kezdőszavakkal 2013. június 29-én.[3] Ez a dokumentum is tanúsítja a kapcsolódásukat a II. Vatikáni zsinat tanításához és az új evangelizálást sürgető Szent VI. Pál, és Szent II. János Pál lelkipásztori törekvéseihez.

XVI. Benedek a 2012 októberében megtartott 13. rendes püspöki szinódus témájául az „Új evangelizálás a keresztény hit továbbadására” témát jelölte ki, és Porta Fidei k. apostoli levelével 2012-2013-ra meghirdette a Hit Évét. Maga Benedek pápa 2012 októberétől 2013 februárjáig a szerdai általános kihallgatások alkalmával a hitről tartotta katekézis-sorozatát.[4]

Ferenc pápa első körlevele, a Lumen Fidei 6. pontjában világosan jelzi az említett folytonosságot Pápaelődjével „A Hit Éve a II. Vatikáni zsinat megnyitásának ötvenedik évfordulóján kezdődött. Ez az egybeesés felhívja a figyelmünket arra, hogy a II. Vatikánum a hitről szóló zsinat volt, mert arra buzdított, hogy Krisztusban újra Isten elsőbbsége kerüljön az egyházi és a személyes életünk középpontjába. Az Egyház ugyanis soha nem befejezett tényként tekint a hitre, hanem tudja, hogy Isten ezen ajándékát mindig táplálni és erősíteni kell, hogy továbbvezéreljen a maga útján. A II. Vatikáni zsinat felragyogtatta a hitet az emberi életen belül, végigkísérve a mai ember útjait. Így láthatóvá vált, hogyan gazdagítja a hit az emberi élet összes dimenzióját.”

A következő 7. pontban pedig Ferenc pápa kifejezetten az emeritus XVI. Benedek pápához kapcsolódik: „E hitre irányuló reflexiók – folytatva mindazt, amit az Egyház tanítóhivatala erről a teológiai erényről tanít csatlakozni kívánnak mindahhoz, amit XVI. Benedek a szeretetről és a reményről szóló enciklikáiban elmondott. Ő szinte már teljesen elkészült a hitről szóló enciklika első fogalmazványával. Mélységesen hálás vagyok neki érte, és a Krisztusban élő testvériségben átveszem értékes munkáját, hozzátéve néhány kiegészítést. Péter utóda ugyanis mindig – tegnap, ma és holnap – arra hivatott, hogy „erősítse meg a testvéreit” a hit azon mérhetetlen kincsében, amelyet Isten világosságként ajándékoz minden ember útjához.”

Még e pontban Ferenc pápa, pár hónappal péteri szolgálata kezdete után, mindjárt rávilágít a keresztény hit lényegére: „A hitben, amely Isten ajándéka, a tőle belénk  árasztott természetfeletti erény, felismerjük, hogy igen nagy szeretetet kínáltak fel nekünk; hogy egy jó szót mondtak ki felénk, s ha befogadjuk ezt a szót, aki Jézus Krisztus, a megtestesült szó, a Szentlélek átformál minket, megvilágítja a jövő útját, kialakítja bennünk a remény szárnyait, hogy örömmel járhassuk végig utunkat. A hit, a remény és a szeretet csodálatos egybefonódással adja a keresztény élet dinamizmusát az Istennel való teljes közösség felé. Mi ez az út, amelyet a hit nyit meg előttünk? Honnan származik hatalmas fénye, amely képes világosságot árasztani egy sikeres és termékeny, gyümölcsökben gazdag életre?”

Ezekre a kérdésekre keres választ Ferenc pápa első körlevele, amelyet az emeritus  Benedek pápa lényegében márt kidolgozott.

Szabó Ferenc sorozatának 1. része

 

[1] https://www.vaticannews.va/hu/papa/news/2019-04/xvi-benedek-a-visszaelesi-valsagrol.html

[2] Vö. pl. Joseph Ratzinger: Bevezetés a keresztény hit világába. Vigilia, Bp. 2007. Ratzinger professzor 1968-as Krédó-magyarázatának új magyar fordítása/kiadása, XVI. Benedek új előszavával.

[3] https://regi.katolikus.hu/konyvtar.php?h=470

[4]Lásd: XVI. Benedek pápa katekézisei a hitről a Hit Évében, 2012-2013. Magyarra fordította Miklósházy Attila SJ, Kaleidoscope (Canada), 2013.

11 július 2019, 17:06