A Szentszék elítéli a vallási helyek és szimbólumok pusztítását

Salvatore Cernuzio / Gedő Ágnes – Vatikán

A leghatározottabban elítéli a Szentszék a vallási helyek, szimbólumok és tárgyak megszentségtelenítését, rombolását vagy nem tisztelését. Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa 53. rendes ülésén Genfben a Szentszék állandó missziójának ügyvivője, John David Putzer atya felszólalt a Pakisztán által felvetett témában, miszerint) aggasztóan nő a vallási gyűlöletből nyilvánosan, előre megtervezett szándékkal elkövetett erőszakcselekmények száma. Ezt mutatja a Korán időről időre történő megszentségtelenítése az európai országokban (és azokon kívül is).

A svédországi eset

Mint ismeretes, a közelmúltban Svédországban fordult elő hasonló eset, amikor egy iraki származású tüntető felgyújtotta az iszlám szent könyve, a Korán egyik példányát. Mindezt Stockholmban egy mecset előtt, a muzulmán világ egyik legfontosabb ünnepe, az Id al-adha, az áldozati ünnepe idején. A cselekedet heves vitát és tiltakozást váltott ki világszerte. Maga Ferenc pápa is nyilatkozott az ügyről az Egyesült Arab Emirátusok Al-Itthad napilapjának. „Felháborítónak és undorítónak tartom ezeket a cselekedeteket”. „Bármilyen könyvet, amelyet szerzői szentnek tartanak, tiszteletben kell tartani a híveik iránti tiszteletből, és a véleménynyilvánítás szabadságát soha nem szabad ürügyként felhasználni mások megvetésére. Ennek megengedését el kell utasítani és el kell ítélni” – szögezte le az interjúban Ferenc pápa.

A hívők méltósága elleni támadások

A Szentatya szavaira hivatkozott a vatikáni ENSZ-képviselő, aki nemcsak elítélte a jelenséget, hanem aggodalmának is hangot adott. „Különösen aggasztó, hogy éppen az Id al-adha muzulmán ünnep első napján égették el a Koránt, mivel ezzel beszennyezték a szent nap jelentését. A vallási meggyőződésben kifejeződik az igazság és az élet értelmének és céljának keresése az ember részéről. Ezért a vallási hiedelmek, hagyományok vagy szent tárgyak szándékos megsértése támadás a hívők emberi méltósága ellen” – szögezte le Putzer atya.

A szólásszabadsággal nem szabad visszaélni

Tudatosítani kell továbbá a szentszéki képviselő szerint, hogy azok, akik becstelenül vallási intoleranciára vetemednek, visszaélve a szólásszabadság értékes ajándékával, aránytalanul nagy reakciókat provokálnak. Ezáltal táplálják a gyűlöletet, az intoleranciát és az erőszakot világunkban, amelyet már így is háborúk és konfliktusok sújtanak, és ahol – ahogy a pápa javasolja - a testvériség lehet gyógyír korunk sebeire.

Jóváhagyták a határozatot

A vita végén az ENSZ Emberi Jogi Tanács tagjai határozatot fogadtak el, amely elítéli és elutasítja a vallási gyűlölet minden megnyilvánulását, beleértve a közelmúltban bekövetkezett eseteket a szent korán nyilvános és előre kitervelt megszentségtelenítésére. A dokumentumot 28-an támogatták, köztük Pakisztán, Kína és Szenegál, míg 12-en ellene szavaztak, köztük az Európai Unió egyes országai, az USA és az Egyesült Királyság, heten tartózkodtak a szavazástól.

A pakisztáni keresztények több mint 20 éve terrortámadások célpontjai

Itt jegyezzük meg, hogy Pakisztánban gyakran nyugati ügynöknek tekintik a keresztényeket. Számos esetben követtek el ellenük merényletet, különösen a szomszédos Afganisztán 2001-es amerikai inváziója és a Muszlimok ártatlansága című iszlámellenes film 2012-es bemutatója óta.

A legutóbbi stockholmi incidensben, június 28-án egy iraki születésű svéd állampolgár lapokat tépett ki a Koránból és elégette azokat a svéd főváros Nagymecsetje előtt. A férfit etnikai és faji gyűlölet vádjával letartóztatták. A megszentségtelenítés több muszlim országban tiltakozássorozatot indított el, és Svédországot is számos bírálat érte, amiért engedélyezték a cselekedetet. A Korán-égetést a Svéd Egyházak Tanácsa és Ferenc pápa is elítélte. Július 2-án a tüntetők Pakisztán legnagyobb városában, Karacsiban a sajtóklub előtt gyűltek össze, és felszólították a Külügyminisztériumot, hogy hívja be a svéd nagykövetet és hivatalosan tiltakozzon az eset kapcsán.

Ferenc pápa a testvériségről

„Vagy a testvériség vagy az ellenségeskedés civilizációja fog megvalósulni, vagy közösen építjük a jövőt, vagy nem lesz jövő” – vallja Ferenc pápa.  „Az emberi testvériség az az ellenszer, amelyre a világnak szüksége van, hogy kigyógyuljon ezeknek a sebeknek a mérgéből. A vallásközi együttműködés jövőjének alapja a kölcsönösség, a másik iránti tisztelet és az igazság elve” – nyilatkozta az Emirátusok napilapjának Ferenc pápa, majd hozzátette:

„A mi feladatunk, hogy a vallásos érzületet együttműködéssé, testvériséggé, konkrét jócselekedetekké alakítsuk át”. Ma béketeremtőkre van szükségünk, nem fegyvergyártókra; ma békeépítőkre van szükségünk, nem konfliktusok szítóira; tűzoltókra van szükségünk, nem piromániásokra; a megbékélés pártfogóira, nem pedig pusztítással fenyegető emberekre van szükségünk”.