Irán kiutasít egy olasz apácát az országból: veszélybe kerül a katolikus jelenlét Iszfahánban
Gedő Ágnes – Vatikán
Irán északnyugati részében található Tebriz városa, ahol Berti nővér odaadóan gondozta a lepratelep betegeit. 26 év szolgálat után most Iszfahánban él nyugdíjasként az Irgalmas Szeretet Leányai Kongregáció házában. Itt érte a hír, hogy napokon belül el kell hagynia Iránt, mivel nem újították meg vízumát. Elutazása nehéz helyzetbe hozza az ott maradó 77 éves társát, az osztrák Fabiola Weiss nővért, aki 38 éven át segítette a lepratelep betegeit és szegényeit. Neki még egy évre meghosszabbították tartózkodási engedélyét.
Oktatás, nevelés Iránban
A két szerzeteső egész életét az iráni betegeknek szentelte, vallási vagy etnikai hovatartozásuktól függetlenül. Az Irgalmas Szeretet Leányai Kongregáció 1937-ben épült házában laktak Iszfahánban. Éveken át a fiatalok oktatásával és képzésével foglalkoztak. Több száz lengyel gyermeknek is segítettek, akik háborús menekült árvákként érkeztek Iránba 1942 tavaszán. Irán harmadik legnagyobb, másfél millió lakosú városában egy nagy iskolát működtetek, melyet aztán az 1979-es forradalom után elkoboztak tőlük. Az utóbbi években a két szerzetesnő nem folytatott semmilyen külső tevékenységet, nehogy térítéssel vádolják meg őket.
Jelenleg az apácák háza képezi az egyetlen latin katolikus egyházi struktúrát Iszfahánban. A hozzá tartozó kápolna 1939-ben épült, és a Hathatós Szűz Plébánia székhelye, amelyet alkalmanként a látogatók rendelkezésére bocsátanak, hogy szentmisét celebráljanak benne.
Az iráni katolikus egyház aktuális helyzete
Az egész országra levetítve a katolikus egyházi jelenlét Iránban két asszír-káld érsekségből áll, egy püspökkel és négy pappal. (2019 nyarán a teheráni káld patriárkátus adminisztrátorát sem engedték vissza Iránba, megtagadták vízum megújítási kérelmét). Egy örmény egyházmegye működik egy püspökkel, és a latin érsekség, amelynek pillanatnyilag egyetlen papja sincs. Új lelkipásztoruk érkezésére várnak, a frissen kinevezett Dominique Mathieu személyében. Ami a szerzetesi jelenlétet illeti, Iránban az Irgalmas Szeretet Leányai végeznek szolgálatot. Három apáca Teheránban, és a két említett nővér Iszfahánban. Ezen kívül két világi apáca él Iránban. A hívek száma összesen mintegy háromezer.
Remélhetőleg az iráni hatóságok engedélyezik maradásukat
Giuseppina Berti és Fabiola Weiss nővér távozásával végleg megszűnne a katolikus egyház jelenléte Iszfahánban. 2016-ban elkobozták a városban működő lazarista atyák házát. Remélhetőleg az iráni hatóságok visszalépnek, és újragondolják döntésüket, és megengedik a kép apácának, hogy életüket azon a földön fejezzék be, amelyet annyira szerettek, áldozatos odaadással szolgáltak.
Sok iráni keresztény érkezik Európába
Az elmúlt időben megnövekedett az Európába érkező iráni keresztények száma. Jellemzően óvatosak, inkább titkolják hitüket, mert attól tartanak, hogy az iszlám titkosrendőrség Irán határain túl is megfigyelheti őket. Erre mutatott rá Jean-Marie Humeau atya, aki iráni keresztényekről gondoskodik Franciaországban.
Keresztény hitre térő muzulmánok
A vatikáni-iráni együttműködés erősödése ellenére is romlik a helyzete helyzete a perzsa államban – mondta el tavaly Jean-Marie Huemau francia pap a Vatikáni Rádiónak. Példaként említette a kormány egyik rendelkezését, mely szerint a muzulmánok nem foglalkoztathatnak vállalkozásukban keresztényeket. A legnehezebb sors mégis a keresztény hitre tért muzulmánokra vár. Ugyanakkor az is megfigyelhető, hogy ennek dacára is növekszik számuk Iránban.
Templomlakások titokban
Huemau atya elmagyarázta, hogy az iráni alkotmány szerint két egyházi rítus lehet jelen: az örmény és a káld. Egy ideje sokan térnek meg titokban az úgynevezett templomlakásokban, mivel a hitehagyás, vagyis más vallásra térés szigorúan tilos az iszlám szerint. Ennek ellenére sokan választják a krisztushitet. Ha azonban erre fény derül, el kell hagyniuk Iránt.
Nehéz a befogadás Franciaországban
Sokan menekülnek Törökországba, van, aki Franciaországba szeretne menni, de nem könnyű a helyzetük, mert nem minden szervezet hiszi el, hogy valakinek a megtérés miatt el kell hagynia a hazáját. Nehezen fogják fel, hogy annak következtében, hogy egyes országokban nincsen vallásszabadság, sokaknak el kell hagyniuk az otthonukat, és egy nyitottabb felfogású országba menekülniük – fejtette ki Jean-Marie Huemau atya. Az iráni keresztények külföldre kerülve is bizalmatlanok maradnak, mert tisztában vannak azzal, hogy az iszlám vallási rendőrség adott esetben még a francia keresztény közösségekbe is beszivároghat. A katolikus egyházi igyekszik biztosítani számukra, hogy a legnagyobb titoktartás mellett felvehessék a kapcsolatot az Iránból menekült többi kereszténnyel.
Állami nyomás a keresztényeken
2014-ben a teheráni Szent Péter-templomból kitiltották a perzsa nyelvű híveket. Ők alkotják a katolikusok többségét, és jórészt iszlámról áttértekről van szó. Az iráni templomok a kormány, és elsősorban az Iszlám Forradalmi Gárda nyomása alatt állnak – nyilatkozta akkor a Szent Péter-templom lelkésze. 2011 óta az iráni templomokra gyakorolt nyomás és megszorítások rendkívüli mértékben megsokasodtak. Az újabban áttért hívek közül többeket is börtönbe zártak, megzsaroltak vagy zaklattak. Több keresztény templomot is bezártak a perzsa hívek előtt. A latin katolikus egyházat sem kímélik: a szalézi Ignazio Bedinit, Iszfahán püspökét is arra kötelezték 2013-ban, hogy tiltsa meg perzsa híveinek a miséken való részvételt a teheráni Szent Ábrahám-templomban. A hatóságok ezen kívül minden keresztény egyháznak megtiltották, hogy új tagokat vegyenek fel.
