Keresés

Vatican News
A Szükséget Szenvedő Egyház Libanonban segít A Szükséget Szenvedő Egyház Libanonban segít  (Copyright: Aid to the Church in Need)

Szentmisék az üldözött papokért Halottak napján, támogatás a keresztényeknek

A Szükséget Szenvedő Egyház pápai alapítvány kérésére a világszerte üldözött, szegény papokért mutatták be a Halottak napi szentmiséket. A felajánlásokat azoknak a keresztény közösségeknek juttatják el anyagi és lelki támogatásul, akiknek vallásszabadságát korlátozzák.

Gedő Ágnes / Marco Guerra – Vatikán

A halál a keresztények számára átmenet az örök élet felé, melyet Jézus Krisztus áldozatával megígért. De az élet győzelme a halál felett a földi tanúságtételben is megjelenik, mely reményt hint el azáltal, hogy gondoskodik a másik emberről és hirdeti az evangéliumot. Ebből kiindulva november 2-án, Halottak napján a Szükséget Szenvedő Egyház segélyszerv arra szólította a világ minden katolikus hívőjét, hogy emlékezzen meg szeretteiről úgy, hogy szentmisét mutatnak be az üldözött és szegény papokért, illetve kisebb adománnyal támogatják őket.

Több, mint negyvenezer papot segítenek a világon

A pápai alapítvány honlapján el lehet helyezni az imaszándékokat és a felajánlásokat. A kezdeményezés évek óta nagy sikernek örvend. 2019-ben összesen 1.378.635 szentmisét celebráltak a segélyszerv támogatóinak szándékára, vagyis minden 23. másodpercben egyet szerte a világon. Ennek köszönhetően 40.096 papot tudtak segíteni.

Félő, hogy Libanon muzulmán ország lesz

Idén a gyűjtést Raymond Abdo atya, a Sarutlan Karmeliták libanoni provinciálisa mutatta be, aki jegyzetében beszámolt a Libanonban uralkodó nehéz helyzetről illetve a keresztény közösség körülményeiről. „Mindent behálóz a korrupció, hiányzik az átláthatóság; valutaválság és túlzott eladósodás tapasztalható. Növekszik a szegénység, a keresetek közti különbség. Rosszul működik az elektromos hálózat, rossz minőségű a víz a lakásokban, ami újabb terheket ró a lakosságra. A Libanonban tartózkodó másfél millió szíriai menekült további aggodalomra ad okot. A koronavírus-járvány pedig drámaian súlyosbította az amúgy is kiszámíthatatlan helyzetet. Fennáll a veszély, hogy Libanon muzulmán arab országgá válik, ahol hittestvéreink nem gyakorolhatnak egyenlő jogokat.”

Az adományokkal segítik meggyökerezni az evangéliumot

Abdo atya a Vatikáni Rádiónak arról beszélt, hogy a szentmisék bemutatása milyen gyümölcsöket hozhat a szegényebb és üldözött keresztény közösségek számára a világon. „Kedves jótevők, ti nemcsak halottaitokért tesztek valamit, és a szentmisét bemutató papokért, hanem segítitek meggyökerezni az evangéliumot azokban az országokban, ahol nehéz kifejezni a hitet, hiszen sokhelyütt az egyház a „katakombákba” szorul. Ezek a felajánlások azt is bizonyítják, hogy az egyház szeretetközösségben van a világ minden részén”.

Az öröklét üzenete

„Az élet törékenységével és a halál misztériumával szemben mi azt mondjuk mindenkinek, hogy hiszünk az életben, és hogy szerettünk halála nem jelenti mindennek a végét”. Abdo atya e felvezető után vázolja a nehéz libanoni helyzetet, és kéri a keresztényeket, hogy ne hagyják el az országot. Ebben az összefüggésben a pap szerepe nélkülözhetetlen eszköz ahhoz, hogy eljussunk a legszegényebbekhez és a kitaszítottakhoz, mert a lelkipásztor mellettük tud maradni a jómódú nyugat-európai hívek támogatásának köszönhetően.

A hit tanúi, szilárdan gyökerezve a szülőföldben

A feltámadás ígérete megerősíti az evangéliumról tett tanúságot. „A Jézus Krisztusban kapott életet oly módon hintjük el a világban, ahogy élünk, és ahogy másokkal bánunk. Ezzel teszünk tanúságot az örök életbe vetett hitről, melyet Isten ad nekünk.” Halottak napja végül gyökereinkre is emlékeztet minket: „Akkor valódiak a gyökereink, ha a hitből erednek. Szilárdan gyökerezünk ebben a földben, ezért nem szabad engedni az üldöztetés miatti menekülésnek” – mondta még el a libanoni kármelita.

300 millió keresztényt üldöznek a világon

A vallásszabadságot vizsgáló jelentésében a Szükséget Szenvedő Egyház segélyszerv megállapítja: a világon minden hetedik keresztényt üldöznek hite miatt. Ez azt jelenti, hogy valamennyi vallás közül a keresztényeket éri a legtöbb atrocitás. Közel 300 millióan élnek olyan országokban, ahol üldözik őket Krisztus-hitük miatt. A 2017-2019 közötti időszakra vonatkozó jelentés szerint az iszlám fundamentalista tengely Közel-Keletről Afrikába, illetve Dél- és Kelet-Ázsiába tolódott.

Állampolgári jogokat a keresztényeknek

A következő húsz országban a legerősebb a keresztényüldözés: Szaúd-Arábia, Burkina Faso, Kamerun, Kína, Észak-Korea, Egyiptom, Eritrea, Fülöp-szigetek, India, Indonézia, Irán, Irak, Mianmar, Niger, Nigéria, Pakisztán, Közép-Afrikai Köztársaság, Szíria, Srí Lanka és Szudán. Iszlám szélsőségesek, állami ateizmus, belső konfliktusok, az emberi jogok megsértése, hátrányos megkülönböztetés, erőszakos térítések, fizikai és lelki terror – széles skálán mozog a keresztények elnyomása, aminek felszámolásához elengedhetetlen volna az állampolgári jogok egyenlősége és a nemzetközi egyezmények betartása.

03 november 2020, 11:35