Az isztambuli Hagia Sophia továbbra is őrizze meg múzeumi státuszát
Vertse Márta/Vatican News
A moszkvai és összorosz pátriárka mély aggodalmának adott hangot, amiért egyes török politikusok kérelmezték az isztambuli Hagia Sophia egykori bazilika, a keresztény kultúra egyik legnagyobb műemléke múzeumi státuszának felülvizsgálását. Nyilatkozatában az orosz ortodox egyház pátriárkája kifejtette véleményét arról a javaslatról, amely a bizánci építészet ékszerdobozának mecsetté alakítását célozza. Emlékeztet rá, hogy a bazilika rendkívül jelentős az egész ortodoxia számára és különösen kedves az orosz egyháznak, mivel a múltban számos orosz építészt ihletett meg, mint ahogy ezt bizonyítják Kijev, Novgorod és Polock Szent Szófia székesegyházai. Az Oroszország és Konstantinápoly közötti kapcsolatok történetében olykor előfordultak nehéz pillanatok – utal rá nyilatkozatában a pátriárka - azonban az orosz nép a múltban és jelenleg is keserűséggel és felháborodással válaszol bármilyen kísérletre, amely a konstantinápolyi egyház évezredes spirituális örökségének lealacsonyítására vagy lábbal tiprására törekszik.
Hagia Sophia, az egész keresztény civilizáció öröksége
Kirill pátriárka számára a Hagia Sophia épületegyüttes elleni fenyegetés az egész keresztény civilizációnak szól. Minden polgári állam kötelessége, hogy fenntartsa az egyensúlyt, kiengesztelje a társadalmat és ne súlyosbítsa a széthúzásokat, hogy egyesítse az embereket, ahelyett, hogy megosztaná őket. Nyilatkozatában Kirill pátriárka hozzáteszi, hogy ma Törökország és Oroszország között dinamikusan fejlődnek a kapcsolatok, továbbá figyelembe kellene venni azt a tényt, hogy Oroszországban a lakosság nagy többsége ortodox vallású. Ha bekövetkezne a Hagia Sophia státuszának a megváltoztatása, ez óriási fájdalmat okozna az orosz népnek. A pátriárka végül számít a török kormány óvatosságára és leszögezi, hogy a Hagia Sophia a keresztény kultúra egyik legnagyobb remekműve, olyan templom, amely a világ minden részén keresztények millióinak jelképe. Jelenlegi semleges státuszának fenntartása tovább könnyíti az Oroszország és Törökország népei közötti kapcsolatok fejlődését, megerősítve a békét és a vallásközi összhangot.
Magyar emléke Árpád-házi Szent Piroska mozaikképe
Itt emlékeztetünk az isztambuli Hagia Sophia, Szent Bölcsesség nevet viselő egykori bazilika magyar vonatkozására: egyik falát az 1088-ban Esztergomban született Árpád-házi királylány, Szent Piroska, I. Szent László magyar király lánya, II. Ióannész bizánci császár feleségének mozaikképe díszíti. Az ortodox egyházakban szentként tisztelik, bizánci neve: Eiréne, magyarországi Szent Irén. Az épületegyüttes 1985 óta az UNESCO Világörökség része.
