Az Uffizi-képtár virtuális kiállítása (Giovanni Bonatti: Borromeo Szent Károly)

VILÁG

Csodás gyógyulások az elmúlt századok művészetében

A hit, a remény és a művészi szépség győzelme a szenvedés, a rossz és a betegség fölött. Ez az üzenete a firenzei Uffizi-képtár új virtuális kiállításának, melynek címe: „Csodás gyógyulások. Betegség és isteni beavatkozás. A művészetben ábrázolt csodák a Trecentótól a XX. századig”.

Gedő Ágnes – Vatikán

15 csodálatos remekművet láthat az érdeklődő olyan festőóriásoktól, mint Beato Angelico, Sandro Botticelli, Pietro da Cortona és Rembrandt. Valamennyi alkotás csodás gyógyulásokat mutat be, hiszen a kezdeményezés szorosan kötődik a koronavírus-járványhoz. Eike Schmidt, a firenzei Uffizi-képtár igazgatója úgy fogalmazott: így akarnak támogató üzenetet küldeni mindazoknak, akik még mindig veszélyben vannak, vagy szörnyű pillanatokat éltek át a járvány alatt. A betegség megtapasztalása hozzátartozik emberi életünkhöz, a gyógyulás pedig eszünkbe juttatja azt a sok dolgot, amiért érdemes élnünk. A megmagyarázhatatlan csoda reménnyel tölt el minket, és arra emlékeztet, hogy hálásnak kell lennünk mindazért, amit az élet nyújt nekünk.

Lorenzetti, Beato Angelico, Raffaello és Rembrandt

A képtár honlapján (www.uffizi.it) elérhető virtuális kiállítás Pietro Lorenzetti 1335-ben festett képével indul, a Boldog Alázat csodájával, amelyen egy szerzetes gyógyult lábát ábrázolja, aki megtagadta az amputálást. Ez Beato Angelico egy festményét idézi, amelyen az orvos szentek, Kozma és Damján közbenjárására bekövetkezett csodás gyógyulást örökíti meg. Szent Kozma és Damján Firenze urainak spirituális védőszentjei, akik Szent Ambrus oltárképén is feltűnnek, a fiatal Botticelli egyik remekművén. A tárlat egy rajzot is bemutat, melyet Raffaello műhelyének tulajdonítanak, és a vakon született gyógyulását ábrázolja. Ezután Rembrandt egy metszete következik: Krisztus, aki betegeket gyógyít. Laurent de La Hyre oltárképe Szent Pétert ábrázolja, aki árnyékával gyógyítja a betegeket. A virtuális utazás Szent Sebestyénnel zárul, akit Giovanni Colacicchi festett meg a második világháború idején. A vértanú testének szépsége a hit, a szépség és a lélek sérthetetlenségét jelképezi a gonosz ellenében.

A szentképek és a közösségi média

Az Uffizi-képtár a virtuális kiállítás bevezetőjében megállapítja: A művészettörténet jelentős része kutatta és kutatja a mai napig a vallási tárgyú képek átütő erejét, mely különösen a XII-XIV. században honosodott meg. Közismert, hogy abban az időben milyen alapvető szerepet játszott a művészet a keresztény hit terjesztésében Európa lakossága körében. Mindazonáltal ma ebből főleg az egyénre gyakorolt érzelmi hatás fog meg minket legjobban. Annál is inkább, mert nagyon erős hatásról beszélünk, ami befolyásolta a hétköznapi vallásgyakorlatot is – mai hasonlattal élve, talán úgy, mint a közösségi média. A korábbi korok embere ámulva tekintett ezekre a műalkotásokra, melyek szobrok vagy képek formájában szóltak hozzájuk, könnyet vagy vért hullattak, életre keltek, szinte megragadva nézőjüket, valamennyien a gyógyulás csodáiról beszélve.

Szent II. János Pál közbenjárására történt csodás gyógyulások

A testi fogyatékosságok, a szörnyű betegségek, melyeket Krisztus, Szűz Mária és az apostolok, majd pedig szentek hosszú sora gyógyított meg, egészen napjainkig kísér minket. Szent II. János Pál pápa kanonizációs eljárásában két csodát tulajdonítottak a lengyel pápa közbenjárásának: a hozzá intézett ima meggyógyította a Parkinson-kórban szenvedő Marie Simon-Pierre Normand francia szerzetesnőt, és hasonlóképpen gyógyult meg Floribeth Mora Díaz Costa Rica-i asszony is.