Keresés

Vatican News
Kezünkben a döntés? Kezünkben a döntés? 

Az egyház tiltakozik a Norvégiában hozott új biotechnológiai törvény ellen

A norvég parlament elfogadta a biotechnológiai törvény módosítását, ezzel engedélyezve az egyedülálló nőknek a mesterséges megtermékenyítést és a petesejt-adományozást. A norvég püspökök hevesen tiltakoznak a döntés ellen, mert az eltörli a gyermekek emberi jogait.

Gedő Ágnes – Vatikán

Az elfogadott törvénymódosítás a demokrácia legrosszabb oldalát mutatja meg, mivel egy ilyen kiemelkedően fontos etikai kérdést nem lett volna szabad társadalmi vita nélkül eldönteni. Az oslói egyházmegye szakértői bizottsága kemény véleményt fogalmazott meg a kedden jóváhagyott biotechnológiai törvénnyel kapcsolatban. A tizenhat éve hozott jogszabály mostani módosítása kiterjed a terhesség első három hónapjában végzett ultrahangvizsgálatokra és egy különleges vérvizsgálatra is, amely a magzat esetleges genetikai betegségeit hivatott megállapítani. A norvég parlament 89 igen, 80 nem szavazattal döntött a projekt mellett, noha azt élénk politikai vita és a Kereszténydemokrata Párt erős ellenállása előzte meg.

Veszélyes a magzatszelekció

Ennek értelmében az egyedülálló nőknek lehetővé teszik a mesterséges megtermékenyítést és a petesejt-adományozást. Aggályosnak tartja az egyház a magzatok embrionális betegségeinek kiszűrését, mert az megnyithatja az utat az eugenetika előtt. A haladásra való gyenge hivatkozás, illetve, hogy a régi törvényt meg kell újítani, nem elegendő érvek. Arról beszélnek, hogy bizonyos személyek vágyait akarják kielégíteni, illetve biztosítani számukra a jogot, hogy tájékozódva dönthessenek, pedig nem létezik a gyerekhez való jog, mert a gyermek ajándék. Az oslói egyházmegye honlapján közzétett dokumentum rámutat: ezzel újra megnyitják az utat az eugenetika előtt (az ember öröklődő tulajdonságait a haladás érdekében javítani igyekvő irányzat – a szerk.). A várandósság korai fázisában végzett vizsgálat lehetőséget ad ugyanis arra, hogy magzatelhajtást végezzenek abban az esetben, ha a születendő gyermek rendellenességet mutat, vagy ha nem olyan nemű, mint amit a szülők szerettek volna.

A gyermek nem jog, hanem ajándék

A petesejt-adományozás ezen túlmenően alapvetően tagadja meg a gyermek azon jogát, hogy ismerje biológiai szüleit, illetve velük nőjön fel. Az eddigi törvény alapján legalább az édesanyját ismerhette, mostantól már őt sem. Tehát a gyermek apához és anyához való jogát felülírja a nő gyermek utáni vágya. Milyen emberképünk kellene, hogy legyen ebben a társadalomban? – teszik fel a kérdést az oslói egyházmegye honlapján. A norvég főváros püspöke, Marcus Bernt Eidsvig is bírálta a döntést, kijelentette: a helyi katolikus egyház eltökélten hallatni fogja hangját továbbra is a vitában.

Norvégia és a skandináv egyház

A 300 ezer négyzetkilométeren elterülő skandináv országnak valamivel több, mint 5 millió lakosa van. 90%-uk evangélikus, a katolikusok aránya 3%. Norvégiában alkotmányos monarchia működik: az uralkodó mellett a parlament is részt vesz a döntéshozatalban. Egyike a világ legfejlettebb gazdaságú államainak. A skandináv püspöki konferencia tagjai legutóbb 2018. június 7-én jártak a Vatikánban ad limina-látogatáson. A konferencia elnöke Czeslaw Kozon koppenhágai püspök, alelnöke Anders Arborelius, O.C.D., stockholmi bíboros. A püspöki kar 12 tagja hét egyházmegyét képvisel Svédország, Dánia, Norvégia, Finnország és Izland területéről, összesen 250-300 ezer hívővel. A konferencia 1960-ban alakult, addig időszakosan, de nem rendszeresen találkoztak, hogy megvitassák az öt ország egyházainak közös kérdéseit. A skandináv püspöki konferencia évente kétszer ülésezik. A skandináv egyház öt egyházmegyéje közvetlenül a Szentszéknek alárendelve működik, illetve két norvégiai területi prelatúra tartozik hozzá: A koppenhágai, a helsinki, a stockholmi, a reykjavíki és az oslói egyházmegyék – ez utóbbinak főpásztora Marcus Bernt Eidsvig püspök.

28 május 2020, 12:26