A Szent Sír helyreállítása második fázisának előkészítése
Vertse Márta - Vatikán
A Fides katolikus missziós hírügynökség tájékoztatása szerint október 8-án megállapodást írt alá Jeruzsálemben, a Szentföldi Kusztódia székhelyén a Szentföldi Ferences Kusztódia és a torinói „La Venaria Reale” Kulturális Javak megőrzésének és helyreállításának Alapítványa. A megállapodás értelmében elindítják azt a folyamatot, amelynek során az elkövetkező években megszilárdítják a szentély, vagyis az Edicula alapjait és a bazilika padlózatát. A projektet közösen hajtják végre a római „La Sapienza” egyetem ókor tanszékével. A két tudományos intézet feladata lesz, hogy mélyrehatóan tanulmányozza a jelenlegi állapotot történelmi-archeológiai szempontból is és kidolgozza a végső restaurálási tervet.
A görög-ortodox pátriárkátus és az apostoli örmény pátriárkátus közös elkötelezettsége
A megállapodást a Szent Sír őrzésével és a szent helyen belül a „Status Quo” fenntartásával megbízott három keresztény közösség írta alá: a jeruzsálemi görög-ortodox pátriárkátus, a jeruzsálemi örmény apostoli pátriárkátus és a Szentföldi Ferences Kusztódia. Ez a három egyházi közösség gondoskodik az igényes helyreállítási munkák finanszírozásához szükséges pénzeszközök gyűjtéséről is.
Már 2017-ben riasztottak az összeomlás fenyegető veszélye miatt
2017 márciusában régészek és szakértők csoportja, miután sikeresen befejezte az Edicula restaurálását, már megkongatta a vészharangot a Szent Sír bazilika lehetséges összeomlását jelezve. Az Edicula az a szentély belsejében lévő struktúra, amely magába zárja a Jézus sírhelyeként tisztelt sziklaüreg maradványait.
Antonia Moropoulou professzor asszony, az athéni Nemzeti Műszaki Egyetem docense már két évvel ezelőtt jelezte a restaurálási projektben tudományos partnerként résztvevő National Geographic Society-nak adott nyilatkozatában, hogy a Szent Sír egész épületegyüttese súlyos veszélyben van, szerkezetét összeomlás fenyegeti. A görög régészprofesszor arra is felhívta a figyelmet, hogy nem egy lassú folyamatról van szó, hanem az összeomlás bármelyik pillanatban bekövetkezhet, katasztrofális következményekkel járva.
A riasztó feltételezések éppen az Edicula restaurásával megbízott szakértői csoport által végzett kutatások és felmérések során merültek fel. A kutatások kimutatták, hogy az épületegyüttes, amelynek utolsó felújítása a XIX. században történt, túlnyomó többségében az előző, instabil alapokra épült szerkezetek maradványain nyugszik, az altalajt galériák és csatornák szelik át.
A szentélyt Nagy Konstantin császár építtette
A szentélyt, Nagy Konstantin császár uralkodása idején egy római templom maradványaira építették a Jézus sírjaként tisztelt temetkezési hely köré. Az eredeti épületet a VII. században perzsa hódítók, majd 1009-ben a fátimidák részben lerombolták. A templomot a XI. század közepén építették újjá. Az utóbbi években földradar és robotizált kamerák segítségével összegyűjtött műszaki adatok kimutatták az évente zarándokok és turisták milliói által felkeresett szent hely stabilitásának riasztó helyzetét: számos, a kupolát tartó 22 tonnás oszlop egy méter 20 centiméteres nem konszolidált törmeléken áll.