Tamási Zsolt, a marosvásárhelyi líceum igazgatója találkozott Ferenc pápával, és előadást tartott Rómában az erdélyi magyar katolikusok helyzetéről
Gedő Ágnes – Vatikán
Meghatározó és személyes találkozás Ferenc pápával
A sok megpróbáltatáson keresztülment, és 2018 augusztusa óta újra működő iskola igazgatója, a történész Tamási Zsolt József a pápai audiencia végén gyűrűcsókra járulhatott a Szentatya elé. Mint mondta, meghatározó és nagyon pozitív élmény volt számára a találkozás, annál is inkább, mert a bulgáriai útjáról fáradtan hazatérő pápa valódi figyelemmel, érdeklődéssel fordult felé. Valódi találkozás volt ez, amit a kézfogás is jelzett, hiszen nem egy protokolláris gyors gesztus volt. Amikor bemutatták a Szentatyának, Tamási Zsolt elmondta, hogy az ajándék gyertyán, amit hozott neki, a marosvásárhelyi, erdélyi, katolikus magyar líceum címere látható.
Árnyaltabb képet kapott a római közönség Erdély helyzetéről
Böjte Csaba ferences testvér és az általa alapított Dévai Szent Ferenc Alapítvány gyermekkórusa mellett Tamási Zsolt történeti előadást tartott szerdán este a Római Magyar Akadémián. Ebben bemutatta az erdélyi magyar katolikusok ezeréves történetét, küzdelmüket a megmaradásért. A reformációtól kezdve a katolicizmus kisebbségbe szorult, ami Erdély Romániához való csatolását követően kétszeres kisebbséget eredményezett, immár nemzeti alapon is. Kiemelte Márton Áron püspök személyes helytállását és tanúságtételét, aki példamutatóan vezette egyházmegyéjét a kommunista diktatúra idején, megőrizve azt őseink hitében. A magyar katolikus közösségek összetartó erejű szimbólumai között kiemelt helyen áll a csíksomlyói búcsú – mondta el előadásában Tamási Zsolt. Már a reformáció alatt a protestáns erdélyi fejedelemség idején kialakult ennek szokása, és a kommunista rezsim alatt – bár tiltott volt – az emberek továbbra is jártak oda búcsúra. A csíksomlyói Szűzanya az erdélyi magyar katolikus közösség számára olyan összetartó erő, ami a megmaradásban segíti őket.
A marosvásárhelyi líceum megpróbáltatásai
Tamási Zsolt beszélt az olasz közönségnek a kihívásokról, amelyek a történelem folyamán érték és ma is érik az ott élő katolikus magyarokat. Mint mondta, ezekhez hozzászoktak, életformájukká vált a küzdés. Személyes példáját is megosztotta a hallgatósággal. Annak ellenére, hogy a román állam 2015-ben aláírt egy megállapodást a romániai katolikus püspöki konferenciával, amely szerint értéknek tekintik a katolikus iskolák újraindulását, 2016-ban egy korrupciós per keretében felszámolták a marosvásárhelyi katolikus líceumot, az igazgatót pedig félreállították. Sikernek könyvelhető el viszont, hogy 2018-ban újraindult az iskola Tamási Zsolttal az élén. Egyedül az a szomorú ebben a történetben, hogy győzelemként megünnepelni azt, ami egy jogállamban természetes kellene, hogy legyen – tette hozzá.
A csíksomlyói pápalátogatástól megerősítést várnak
Óriási lehetőség az erdélyi székely katolikusoknak a tény, hogy Ferenc pápa ellátogat hozzájuk, mégpedig a legszentebb kegyhelyükre, Csíksomlyóra és ott szentmisét fog bemutatni. Megerősítést várnak a pápalátogatástól, ami nyilván más lesz, mint a hagyományos csíksomlyói búcsú, mert egy hivatalos romániai látogatás keretén belül történik. A Szentatya jelenléte azonban mindent felülmúl. Tamási Zsolt József reméli, hogy nagyon sokan eljönnek június elsején a pápai szentmisére, nemcsak azok, akik eddig már regisztráltak. Ez az első alkalom, hogy Péter utóda eljön hozzájuk. Ne feledjük, hogy maga a búcsú engedélyezése is a pápához kötődött annak idején. A búcsú értelmét az adja, hogy imádkozunk a Szentatyáért. Jelenléte pedig óriási lehetőség, éljünk vele minél többen! – buzdított a marosvásárhelyi líceum igazgatója a Vatikáni Rádiónak adott interjújában.
