Cerca

Vatican News
Corvina-kódex a Vatikáni Könyvtárban Corvina-kódex a Vatikáni Könyvtárban 

Corvina-kódex a Vatikánból az egyedülálló budapesti kiállításra

"Ezek az egész világon szétszóródott díszes kötetek mind a mai napig hirdetik Mátyás király és Magyarország korabeli gazdagságát, erejét és a kultúrában betöltött fontos vezetőszerepét." A nagyközönség számára november 6-tól látogatható a budapesti Országos Széchényi Könyvtárban "A Corvina könyvtár budai műhelye" címet viselő kiállítás, amely a Budán készült kódexek történetét mutatja be és február 9-ig tart nyitva, a hatalmas érdeklődésre való tekintettel immár vasárnaponként is. Németh Andrással, a Vatikáni Könyvtár egyik görög szkriptorával beszélgettünk a Corvinákról, aki azt a megtisztelő megbízást kapta, hogy szállítsa Budapestre a Vatikáni Könyvtárban található egyik Corvinát, Mátyás király Missaléját.

Somogyi Viktória - Vatikán

A Vatikán 12 Corvinát őriz

Németh András, a Vatikáni Könyvtár görög nyelvű kéziratainak egyik kurátora vitte Magyarországra a nagyértékű Corvina-kódexet. Nagy örömére szolgált kurírként visszatérni előző munkahelyére az Országos Széchényi Könyvtárba (OSZK) és elvinni Mátyás király Missaléját (Misekönyvét) arra a helyre, ahol készült az 1480-as évek végén, mondta műsorunknak. A Missale egy gazdagon illusztrált kódex, amelyet a Budai műhelyben díszítettek és az ottani kódex-festészet egyik kiemelkedő munkája. A kötet hosszú idő óta most jár először Magyarországon. Budáról Urbinóba került, Federico da Montefelto utódainak könyvtárába. Onnan pedig a XVII. század elején jutott a Vatikáni Könyvtárba. A Vatikán 12 Corvinát őriz, ezek egyike a most Budapesten megtekinthető kötet. A Vatikáni Könyvtár honlapján mindenki fellapozhatja ezt a csodás kódexet – hívta fel a figyelmet Németh András.

Corvinák a világ minden részéről tértek vissza a budapesti kiállításra

A világ számos országából tértek vissza Budára Mátyás Corvinái. Többek között Franciaországból, Németországból, az Egyesült Államokból (New York) és Ausztriából (Bécs). Az egyik bécsi kötet felfedezését Németh Andrásnak köszönhetjük, aki néhány évvel ezelőtt azonosította a Corvinát.

Németh András fedezte fel az egyik Corvinát

Azzal az elképzeléssel ellentétben, hogy egy kódex felfedezése egy könyvtárban titokzatos körülmények között történik, ő az akkori munkahelyén, az OSZK-ban a komputer előtt ülve talált rá Mátyás egyik Corvinájára, miközben régi adatokat vetett össze online-adatbázisokkal. Ezt követően a bécsi könyvtárban hipotézise megerősítést nyert és ma már számos adattal alá tudja támasztani a kódex corvinakénti azonosítását. Pl. egyértelmű nyoma látható a kódexben annak, hogy Budán hozzányúltak és restaurálták. A könyvkötő műhelyben a kódexet állapota javításának céljából részekre bontották és az egyes részeket beszámozták, hogy újra lehessen kötni és szép állapotba helyre lehessen állítani magát a kódexet. Ez a kódex X. századi, nagyon régi és ellentétes azzal a képpel, hogy Budán csak új kódexek voltak, amely képet a gazdagon illusztrált latin nyelvű kódexekről kaphatunk - hangsúlyozta. A görög kódexek egészen más összképet mutatnak.

A budai reneszánsz könyvgyűjtő ízlés

Budán a reneszánsz könyvgyűjtő ízlésben egyszerre megfért az ókori múlt művészetének utánzása, a szövegek szeretete illetve maguknak a régi könyveknek a gyűjtése, a könyvek régiségének a megbecsülése. Ugyanis a régi kódexek minőségileg jobb szöveget hordoztak, akkor is, ha ránézésre csúnyácskák is voltak és a mai ízlésünk szerint nem szép tárgyak. Az a kor viszont ezeket megbecsülte és pl. két ilyen kötet az 1480-as évek végén Corvina-kötést kapott. Az egyik a X. században, a másik a XI. században keletkezett, ötszáz évvel Mátyás király előtt. Ezek a kötetek nem Magyarországon keletkeztek, hanem Bizáncban, majd Itálián keresztül jutottak el Budára, ahol bekötötték őket és Mátyás könyvtárának részévé váltak. Több olyan kötet is volt, amelyeket ilyen módon akartak beilleszteni a Corvina-könyvtárba, de a kötésnek a folyamata nem fejeződött be. Ugyanakkor több kötet magán hordozza ezt a törekvést, beavatkozást, hogy el kezdték integrálni a Corvina-könyvtár egészébe. A budapesti kiállítás három kódexen keresztül mutatja be ezt a jelenséget.

A tárlat görög anyagának bemutatását Németh András vállalta és ilyen módon járult hozzá ahhoz, hogy a nagyközönség a Corvina-könyvtár görög anyagát jobban megismerje.

Mátyás király könyvtára a második legnagyobb könyvgyűjtemény volt a XV. századi Európában

Mátyás király könyvtára a XV. századi Európában a Vatikáni Könyvtár után a második legnagyobb, leggazdagabb könyvgyűjtemény volt. A Vatikáni Könyvtárban a görög nyelvű kéziratok egyik kurátoraként Németh András kiemelt néhány érdekességet Mátyás király kódexeiből. A görög anyagot vizsgálta elsősorban. A Vatikáni Könyvtár nem egy gyűjteményt őriz, hanem számosat, közöttük az Urbino-gyűjteményt is, ahonnan az a kötet is származik, amit Budapestre kísért. Az Urbinói-könyvtár szinte teljes egészében megmaradt, tehát a kötetek ugyanúgy megvannak, mint ahogy a XV. századi katalógusukban szerepelnek. Íly módon a Vatikáni Könyvtár raktárában egymás mellett tanulmányozható az a kódex-együttes, ami talán a legjobb párhuzama a budai görög kódexeknek. Mindez a párhuzam segít értelmezni azt az eléggé szórványos, másodkézből származó adathalmazt, ami a budai görög kódexekről fennmaradt. Így tudja megítélni ezek valóságtartalmát. Ha az összes adatot egybegyűjtjük, akkor azt a következtetést tudjuk levonni, hogy nagyon sok olyan másodkézből származó adat, ami görög kódexek budai jelenlétéről árulkodik, az megbízható. Ez pedig ellentétes azzal a véleménnyel, amit a latin kódexek alapján ezekről az adatokról gondoltak, és emiatt ezeket az adatokat megkérdőjelezték. Nem igaz minden kötetre, de többükről kiderül, hogy valóban Budán voltak vagy lehettek nagy valószínűséggel, még akkor is, ha erről biztos adatot nem tudunk mondani – fogalmazott a Vatikáni Könyvtár görög nyelvű kéziratainak kurátora.

A budai könyvtár állománya a XVI. század első negyedében szétszóródott

Németh András elmesélt egy érdekes történetet, ami a görög nyelvű Corvinák tanulmányozását segítette.  Johannes Alexander Brassicanus diplomáciai küldetésben Budán tartózkodott 1525 végén. Bécsben az Osztrák Nemzeti Könyvtárban több kódexében olvashatjuk saját kezű bejegyzését, hogy 1525 novemberében és decemberében ő ezeket a kódexeket megszerezte. Majd 1529-ben az egyikből készült szöveg kiadásának előszavában felsorolja, hogy Budán milyen kódexeket látott. Ebben szerepel egy tétel, Hüpreidész kódexe, ami nem maradt meg, a szerző szövegei csak papiruszon ismertek. A tudomány nem tud ezzel az adattal mit kezdeni. Elképzelhető, hogy Budán volt, de teljes bizonyossággal nem megerősíthető. Brassicanus listája, amit Budán készített és amit évekkel később használt, sajnos mára elveszett. Ha előkerülne, sokkal több adat állna rendelkezésre a budai könyvtár állományáról.

A Corvina-könyvtár görög kódexeinek értékeiről

Meglepő módon nagyon sok szövegnek az első kiadása Budáról származó görög kódexből készült német nyelvterületen, főleg Baselben. Ezek a kötetek Itálián keresztül érkeztek Budára. Ugyanazt az értéket képviselték, mint egy bármely nagyobb itáliai fejedelmi könyvtárból származó kódex, viszont kiemelkedő azon műveknek a sűrűsége, ami Budán összegyűlt, egyidőben az itáliai könyvtárak fő görög gyűjteményeivel. Pl. az ókori történetírás több szerzőjének az első kiadása, mint Polübioszé, Diodóros Sikeliótésé a budai könyvtár görög Corvináiból készült. Több X. és XI. századi görög kódex is Budán volt megtalálható. Ezek a kötetek a XVI. század elejétől kezdve szétszóródtak a világ különböző részeire.

Buda és a Corvina könyvtár nagyon fontos közvetítő szerepet játszott

A mostani budapesti kiállításra ezért sok helyről kellett visszahozni a Corvinákat. Ez a szétszóródás azonban elősegítette azt, hogy Buda és a Corvina könyvtár nagyon fontos közvetítő szerepet játszott az itáliai humanista műveltség, az ókori szövegek filológiai szeretete, értéke és az európai műveltség között, mert a könyvnyomtatás egyidejű elterjedése ezt a kultúrkincs-átmentést meg tudta sokszorozni és nagyon sok olvasó számára hozzáférhetővé tudta tenni. Ezt a kultúra-átmentést és a kultúra hozzáférhetővé tételét ma a kódexek digitalizálása és online-hozzáférése teszi lehetővé. Ez a mai technika lehetővé teszi azt, hogy a világ különböző részeire szétszóródott, gazdagon illusztrált könyvek virtuálisan ismét találkozzanak és egy helyen hozzáférhetővé váljanak a nagyközönség számára.

Digitalizálás

Most megújult a Corvina-könyvtár honlapja az Országos Széchényi Könyvtár weboldalán belül. A Vatikáni Könyvtár digitalizálási projektje is egy hasonló feladatot lát el. Ugyan itt nem máshonnan származó köteteket digitalizálnak, hanem a könyvtár saját köteteit, de ebből több mint 80 ezer található. A folyamat elég jól halad, de még sokáig fog tartani. Közöttük több Corvinát is digitalizáltak, így a nagyközönség a budapesti kiállításra elvitt Mátyás Missalét is megtekintheti. A kötetek digitalizálása lehetővé teszi azt, hogy ezek egészét meg lehessen tekinteni és virtuálisan lapozgatni. Ez sokkal mélyebb betekintést nyújt, mint akár a valós kiállítás, ahol csak egy oldalpárt lehet látni.

Mátyás-év, első átfogó kísérlet a budai Corvina-könyvtár műhelyében folyt munka bemutatására

Ez a budapesti kiállítás az első átfogó kísérlet arra, hogy a budai Corvina-könyvtár műhelyében folyt munkát a nagyközönség elé tárják. Az utóbbi évek kutatásai kimutatták, hogy több itáliai miniátor Budán is megfordult és kéziratokat illusztrált, tehát a legnagyobb itáliai művészek Budán tevékenykedtek. Ezt az ízlésvilágot az udvarhoz kötődő főpapság is átvette. A kiállításon pl. Kálmáncsehi Domokos székesfehérvári főprépostnak három kötete szerepel. Ugyanazoktól a művészektől rendelte meg azokat, mint Mátyás király. Ezáltal a Corvina-könyvtár folytonosságát képviseli.

A Corvina-könyvtár egyedülálló mivolta

Itália kulturális központja a XV. század második felében Firenze volt. Mátyás elsőkézből rögtön átvette a legmodernebb művészeti, filozófiai, kulturális trendeket, és rengeteg pénzt, energiát fordított arra, hogy ezeket Budán megvalósítsa. Ilymódon úttörő szerepet játszott abban, hogy az Alpoktól északra – elsőként képviselve ezt az irányzatot – közvetítette az utókor számára. Ez az abban a korban talán szokatlan ötlet utólag igazolta magát. Ezek az egész világon szétszóródott díszes kötetek mind a mai napig hirdetik Mátyás király és Magyarország korabeli gazdagságát, erejét és a kultúrában betöltött fontos vezetőszerepét.

 

Németh András, a Vatikáni Könyvtár egyik görög szkriptora a Corvina-kódexről
15 január 2019, 17:48