Cerca

Vatican News
Kanadai templom Karácsonykor Kanadai templom Karácsonykor 

A kanadai új bevándorlók életerővel töltik meg az egyházakat

Az észak-amerikai ország vallási színterén érdekes változások vannak folyamatban. Mint számos nyugati országban, Kanadában is visszaesőben van a magukat keresztényeknek tartók száma. A magukat „nem vallásos” kategóriákba sorolók aránya növekszik, de ez nem jelenti azt, hogy a spiritualitás iránt közönyösek lennének.

Somogyi Viktória – Vatikán

A „The Economist” magazin felfigyelt egy meglepő jelenségre, amely elsősorban Kanada nyugati részén British Columbia államban, Vancouverben tapasztalható. Ez pedig nem más, minthogy a Kanadában születettekkel szemben a bevándorlók legújabb hulláma jóval nagyobb arányban gyakorolja hitét, függetlenül attól, hogy hazájában mennyire aktívan élte meg vallását. A fiatal bevándorlók jobban hajlanak arra, hogy rendszeres vallásgyakorlók legyenek, mint szüleik. Az új kanadaiak pozitívabban viszonyulnak a vallás irányába, mint a korábban Kanadában születettek. A Cardus kanadai kutatóintézet felmérése szerint a friss bevándorlók 57%-a úgy gondolja, hogy az egyházi szervezetek jó hatással vannak a társadalomra, míg a kanadaiaknak csak 36%-a osztja ezt az álláspontot.

Vancouverben tele vannak a katolikus templomok

Vancouverben, a Csendes-óceán partján található nagyvárosban teljesen megteltek a katolikus templomok. A népszerűbb miséken a szertartások nyelve nagyrészt tagalog, a Fülöp-szigetek nyelve. A vancouveri főegyházmegye részéről Pavel Reid az újságnak elmondta, hogy az egyház valószínűleg templombezárásokkal küzdene – mint Kanada más részein –, ha nem lennének a fülöp-szigetekiek, akiknek 80%-a katolikus. „Ötven évvel ezelőtt megszokott volt etnikai plébániák létrehozása. Most minden ilyen plébánia a fülöp-szigeteki közösségeké” - fogalmazott.

A megtérésnek különbözői okai vannak

Évtizedeken keresztül British Columbia Kanada legszekularizáltabb része volt, míg Quebec volt a francia katolicizmus bástyája, amely mostmár jelentősen hanyatlik. A skót presbitarianizmus volt jellemző Torontóban, míg Albertában az evangéliumi keresztény szubkultúra jelentős. Most a Csendes-óceán másik oldaláról érkező bevándorlók átalakítják a helyzetet Vancouverben. A Kínából érkező fiatal migránsok gyakran nem sokkal később áttérnek a keresztény hitre. A pünkösdista egyházat tekintik annak, amelyik leginkább szolgálja az újonnan érkezettek szükségleteit. A karizmatikus egyházak burjánzása fémjelzi ezt a folyamatot pl. a kínaiak számára. Az evangéliumi egyházakhoz való csatlakozásban tükröződik az a vágyuk, hogy gyakorolják vallásszabadságukat, amelyet Kínában korlátoznak. Másoknál előfordul, hogy pragmatikus okok vezetik megtérésüket: a magány leküzdésének vágya vagy társat keresnek szerelmi kapcsolatra, társasági életre vagy üzleti szempontból.

A fiatalabb generációk kifejezetten vallásossá válnak

Dél-Korea sokszínű vallási kultúrája is gyökeret ver kanadai földön. Az aktív vallásosság azonban nemcsak keresztény jelenség. Hindu, muzulmán, szikh háttérrel érkező bevándorlók gyakran vallásosabbá válnak a gazdag, de zűrzavaros Nyugaton. Elsősorban a fiatalabb generációk válnak kifejezetten vallásossá. Ez széleskörben elterjedt a Nyugatra költöző muzulmán családokban. A második nemzedék elutasítja a szülők anyaországa kultúrájának egyes jellemzőit, de intenzívebb buzgósággal fordul a vallás felé.

Rendszeres vallásgyakorlás az újonnan érkezett bevándorlók között

Az Angus Reid Intézet 2015-ben felmérést végzett Kanadában, amelynek eredménye szerint az 50 év alatti, Kanadában született felnőttek 19%-a vett részt vallási szertartáson több mint egyszer egy hónapban. A Kanadán kívül születettek között ez az arány 59% volt. Az 50 év felettiek között kevésbé volt ilyen éles az ellentét: a kanadai születésűek 25%-a, az újonnan érkezettek 34%-a gyakorolja rendszeresen vallását.

20 december 2018, 15:12