Cerca

Vatican News
Erdő Péter bíboros és Tusor Péter történész a Vatikáni Rádió stúdiójában Erdő Péter bíboros és Tusor Péter történész a Vatikáni Rádió stúdiójában 

Az esztergomi egyház formuláskönyve: interjú Erdő Péter bíborossal és Tusor Péter történésszel

November 7-én, Rómában mutatták be a MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport legújabb kötetét, a Formularium Ecclesiae Strigoniensist. A középkorvégi formulagyűjtemény az esztergomi és a gyulafehérvári kódexek szövegét tartalmazza, amely most kritikai kiadásban jelent meg. A kötet közreadói, Erdő Péter bíboros Esztergom-budapesti érsek és Tusor Péter történész, egyetemi docens könyvbemutató napján nyilatkoztak a Vatikáni Rádiónak.

Gedő Ágnes - Vatikán

A katolikus egyetem egyháztörténeti sorozatában megjelent Formularium Ecclesiae Strigoniensis (Collectanea Studiorum et Textuum, vol. I/4; Budapest 2018; lxxxiv + 880 oldal) közreadói Erdő Péter bíboros, Szovák Kornél és Tusor Péter egyetemi docensek. A munkatársak sorában Sarbak Gábor és Mayer Gyula mellett népes pázmányos fiatal kutatói csapat nevei sorakoznak: Horváth TeréziaPorubszky ÁdámKanász ViktorTóth KrisztinaGátas-Palotai Ágnes, Somogyi Szilvia. A projekt a Kutatócsoport szélesebb egyháztörténeti programja keretében valósult meg. Természetéből fakadóan a forrásanyag számos római szentszéki vonatkozást tartalmaz, szélesebb tematikája és lelőhelye (Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár) okán került besorolásra a katolikus egyetem Kutatócsoport által jegyzett egyháztörténeti könyvtára (Bibliotheca Historiae Ecclesiasticae Universitatis Catholicae de Petro Pázmány Nuncupatae)második alsorozatába (Series II: Collectanea Studiorum et Textuum).  Munkálataiban, megjelentetésében közreműködött a Kutatócsoport katolikus egyetemi társintézménye, az MTA-ELTE-PPKE Ókortudományi Kutatócsoport.

A 16. század elején Esztergomban az érseki szentszéki bíróság működése során két fontos kódex keletkezett, Nyási Demeter érseki vikárius és segédpüspök formuláskönyve (1521 körül) és Beneéthy Máté prímási szentszéki jegyző gyűjteménye (1512 előtt). A közreadók a két kódex alapján, közel ezer nyomtatott oldalon tettek kísérletet az esztergomi érseki bíráskodás és egyházkormányzat középkorvégi gyakorlata, a Stylus Strigoniensis, filológiailag kritikai igényű rekonstrukciójára. A kötet az egyetemes egyháztörténetnek és kánonjogtörténetnek is páratlanul értékes forrása.  A szerdai római bemutatón – melynek a klaretiánus szerzetesek (CMF, Cordis Mariae Filii) a római Gianicolón található patinás jogi intézete adott otthont – ezt a szempontot hangsúlyozta és helyezte szélesebb egyházjogi kontextusba az esemény két relátora, Rev. Prof. Javier Belda Iniesta, a murciai katolikus egyetemdékánja, valamint  Prof. Manuel Jésus Arroba Conde CMF, a lateráni pápai egyetem volt dékánja. Házigazdaként egyúttla ő köszöntette az eseményen megjelenő Erdő Péter bíborost, aki a klaretiánus intézetbe úgyszólván hazaérkezett, hiszen fiatal pap korában sokat dolgozott annak könyvtárában római doktori disszertációján neves kánonjogász professzorok, mint például Xaverio Ochoa és Aloisio Diez CMF tutorálásával.

A kódexkiadás munkálataiban tevékenyen résztvevő, a többéves projekt megvalósulását  kánonjogi szaktudásával folyamatosan segítő esztergomi érsek felszólalásában többek között szólt az 1526 előtti magyar egyházi életről és annak forrásadottságairól, a kiadásra került kódexkéziratok kalandos sorsáról, elődei szerepéről fennmaradásukban, továbbá e formuláskönvvek helyéről, jelentőségéről az észak- és dél-európai egykorú egyházi bíráskodásban. A kötetből vett gyakorlati példákkal színesítve kifejtette: a most megjelent középkorvégi szövegek beható tanulmányozása lehetővé teszi, hogy az utókor 500 év távlatából is részleteiben megismerhesse a hazai egyházi élet Mohács előtti mindennapjait: az egyházi bíráskodás, részben egyházkormányzat gyakorlatát stb. Külön méltatta munkatársai, a projektben résztvevő pázmányos kutatók teljesítményét.

Az eseményen Tusor Péter angol nyelven olvasta föl a társkiadó Szovák Kornél szövegét. Röviden szólt a hazai formuláskönyvek középkori előzményeiről, az itáliai hatásokról. Aláhúzta, hogy az esztergomi főszékesegyházi könyvtárban őrzött Nyási- és a gyulafehérvári Battyhaneumban találhaó Beneéthy-kódexben a középkorvégi magyar kereszténységről megörökített színes kép a teljesség igényét is kielégíti. Kifejtette, hogy alig gondolható el olyan téma az egyházi élet területéről, melynek ítélkezési „mintalevelét” ne vették volna fel a kódexösszeállítók. A zsinattartás rendje, a vizitációs ellenőrző tevékenység módszerei és körülményei, a lelkészkedő papsággal kapcsolatban felmerülő kérdések, a szerzetesi reform bonyolult összefüggései, a hívek ügyes-bajos szentszéki dolgai (végrendelet, kölcsön, kegyes adomány, búcsúnyerés, koldulási engedély, kiközösítés, feloldozás stb.), végezetül liturgikus gyakorlat főbb kérdéseit mind-mind számos irattal képviseltetik magukat a gyűjteményben.

Tusor Péter szerint az Esztergomi Egyház Formuláskönyve annak evidens bizonyítéka, hogy a protestáns reformáció áttörése előtti időszakban milyen jól szervezett és felülről gondosan kontrollált egyházi életnek volt színtere a Hunyadi- és Jagelló-kori Magyar Királyság. Meggyőződése, hogy az angol és magyar nyelvű bevezető tanulmányokkal, többször jegyzetapparátussal, különféle mutatókkal ellátott tartalmas kötetet forráskiadvány jellegéből adódóan minden bizonnyal hosszú évtizedekig haszonnal forgathatják majd a magyar középkor és kora újkor iránt érdeklődő egyháztörténészek és kánonjogászok egyaránt. A projekt eredményessége azt bizonyítja, hogy a PPKE 1999-ben alapított Egyháztörténeti Kutatócsoportjának alapkoncepciója: a teológiai és bölcsészeti hátterű – katolikus identitású – egyháztörténeti kutatás szoros kooperációja értékes, s mint ilyen megőrzendő, sőt tovább fejlesztésre érdemes.

Az bemutató végén élénk szakmai diskurzus bontakozott ki a magyar bíboros és a bemutatón megjelenő reprezentatív nemzetközi, egyházi és világi hallgatóság között. Zárásként a bíboros fogadást adott az esemény tiszteletére.

A római bemutatót – a kötetet a Gondolat Kiadó részvételével megjelentető – MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport szervezte, a Lateránai Pápai Egyetem és a Murciai Katolikus Egyetem Kánonjogi Nemzetközi Tanszéke (UCAM-PUL Cátedra Internacional Conjunta Inocencio III), a Klaretiánus Kánonjogi Intézet(Instititum Iuridicum Claretianum), valamint a Pápai Magyar Intézet közreműködésével. A kutatásokat és a kötet megjelentetését a PPKE és az MTA támogatta.

Interjú Erdő Péter bíborossal és Tusor Péter történésszel

Photogallery

A Formularium Ecclesiae Strigoniensis római bemutatója
13 november 2018, 14:32