Béta verzió

Cerca

Vatican News
A Torinói Lepel 3D-ben A Torinói Lepel 3D-ben 

Újabb kutatók cáfolják a Torinói Lepel eredetiségét – Pályi Gyula Lepel-szakértő véleménye

Az utóbbi hetekben több hullámban is megélénkült az érdeklődés a Torinoi Lepel iránt a nemzetközi sajtóban és egyéb hírközlési csatornákban. Ennek oka elsősorban az volt, hogy a Lepellel foglalkozó két olasz tudós, a pármai Luigi Garlaschelli és az Angliában dolgozó Matteo Borrini kísérleteket végeztek arra vonatkozóan, hogy a Torinoi Leplen fellelhető vérfoltnak minősített elszíneződések vajon valóban a vásznon látható halott férfitől származnak-e. E kutatók eredményeiket úgy értelmezték, hogy a foltoknak legalább a fele nem származhat a Lepel Emberétől és talán nem is vérfolt. Szerintük ez újabb adalék ahhoz, hogy a Lepel középkori hamisítvány. Sokan kritizálták ezt a következtetést.

Somogyi Viktória - Vatikán

A Vatikáni Rádió megkérdezte Pályi Gyula modenai professzort, a magyar nyelvű, A Torinoi Lepel című sikeres könyv szerzőjét, hogy mi a véleménye ezekről a fejleményekről?

PGy Minenekelőtt köszönöm a meghívást és tisztelettel üdvözlöm a Vatikáni Rádió magyar adásának hallgatóit. Ami a feltett kérdést illeti, engedtessék meg, hogy egy picit távolabbról kezdjem a válaszadást.

Mindenekelőtt azok számára akik kevésbé ismerik a Torinoi Lepel témakörét, egy rövid összefoglaló. A Torinoban őrzött kezeletlen lenvászon lepel kb 4 x 1 méter méretű, kétezer évvel ezelőtt szokásos szövési technikával készült. A halványsárga alapon barnás rajzolattal egy erőszakos halált halt férfi képmását mutatja úgy, hogy a vásznat fején átvetve, elülső és hátsó képet mutat. A férfi, akit a tudomány óvatosan a Lepel Ember-ének nevez Jézus Krisztusnak az Újszövetségben leírt sérüléseit mutatja. A képalkotási mechanizmus előtt a természettudomány értetlenül áll. A férfi-képmás mellett kisebb nagyobb vérfoltok is láthatók.

VR Igen a mostani vita, mint értesültünk, e vérfoltok eredetisége körül bontakozott ki.

PGy A vérfoltokat több évtizede vizsgálja a Lepellel foglalkozó tudomány, a szindonológia. Tekintettel a Lepel Emberének erőszakos, minden bizonnyal keresztrefeszítés által, elszenvedett halálára, elsősorban a bűnügyi orvostan szakemberei foglalkoztak ezzel a kérdéssel. Kiemelkedik ezek közül Pierluigi Baima Bollone munkája, aki a Torinoi Egyetemen éppen a bűnügyi orvostan professzora. Baima Bollone az 1970-es évektől foglalkozott a vérfoltok kérdésével és számos tanulmányt, könyvfejezetet publikált igen alapos és szakszerű vizsgálatairól. Ezek rövid összefoglalása a következő. A vérfoltoknak látszó idomok, valóban vértől származnak, mégpedig emberi vértől, amelynek még a vércsoportját is sikerült nagy valószínűséggel meghatározni. Ez utóbbi AB-nek adódott, amely a Közel-Keleten igen gyakori, míg máshol sokkal ritkábban fordul elő. A vérfoltok alakja, minősége, elhelyezkedése azt mutatja, hogy a Lepel Embere halála előtt is szenvedett sérüléseket, például vélhetően korbácsolás révén és halála után is távozott testéből halott emberekre jellemző vér. Mindezek igen jó egyezést mutatnak Jézus Krisztus megkínzatásáról és kivégzéséről az Újszövetségben olvashatókkal.

VR Ha ezt korábbi kutatók ilyen kristálytisztán kidolgozták, akkor hol a probléma?

PGy A mostani izgalmat okozó fejlemények hősei, Luigi Garlaschelli viszonylag sikeres szervetlen kémikus, míg Matteo Borrini bűnügyi antropológiával foglalkozó kezdő kutató, kirakati próbababákon és élő önkénteseken azt próbálták modellezni, hogy ha valaki olyan helyzetbe helyeznek el, mint a Lepel Embere, a kereszten és levétel után, vajon milyen irányba folyik a vére a Lepel képén látható sérülésekből? Ez persze csak úgy volt megoldható, hogy mű-vért juttattak a megfelelő pontokra és figyelték annak lecsorgási irányát és az ílymódon keletkező „vérfoltokat”. Ez nagyon jól hangzik, de egy sor fontos paramétert, például a megkínzott, izzadt test felülete és a vér, mint folyadék közötti határfelületi feszültség és hasonlók, elhanyagoltak, legalábbis amennyire én ismerem kísérleteiket. Ezen túlmenően is problematikus a dolog, ugyanis a csurgatási helyre a mű-vért el kell juttatni és ennek irányításával a csurgás-irányt, meg persze a keletkező foltok helyzetét a kísérletező befolyásolni tudja. Továbbá nem lehet pontosan tudni, melyik lecsurgási fázisban milyen volt a vér sűrűsége, ami egyrészt gyorsan változik a testből kilépve, másrészt döntően befolyásolhatja a csurgatási kísérlet eredményét. Figyelembe véve Baima Bollone professzor korábbi gondos kísérleteit és alapos szakmai analízisét, e legújabb kísérletek eléggé gyermeteg próbálkozásoknak tűnnek. Megjegyzendő, hogy Garlaschelli professzor egy Áltudományok Ellenőrzésével Foglalkozó Olasz Bizottság (Comitato Italiano per il Controllo delle Affermazioni sulle Parascienze) elnöke és ilyen minőségében nem ez az első próbálkozása, hogy meglehetősen költséges, célzott kísérleteket folytasson a Torinoi Lepel eredeti voltának megcáfolása céljából.  Szerény véleményem szerint több hasznot hajtana a természettudományoknak, ha ambícióit és tehetségét a korábban általa sikeresen vizsgált több-fématomos, úgynevezett klaszter molekulák szintézisére és vizsgálatára fordítaná.

VR Érdekes, hogy kiváló emberek mennyi energiát fordítanak arra, hogy a Torinoi Lepel eredetét Jézus Krisztustól minél távolabbra vigyék. Vajon miért?

PGy Talán Giacomo Biffi kardinális, Bologna pár éve elhunyt érseke fogalmazta meg erre a választ a legszellemesebben. Valami olyat mondott, hogy érdekes, a hívő keresztényeknek nagyjából mindegy hogy a Lepel hiteles-e, abban az értelemben, hogy valóban Jézus Krisztus halotti leple volt-e, míg az ateisták minden erejüket bevetik, hogy ennek ellenkezőjét bizonyítsák. Én ezt a remek megfigyelést azzal egészíteném ki, hogy emögött vélhetőleg az ateisták kétségbeesett erőlködése rejlik, hogy a bizonytalankodókat megnyerjék a maguk nem-hívő hitének, míg a komolyan vallásos embereknek bőven van mire támaszkodni, hogy helyüket a világban és az idő végtelenségében megtalálják.

• Újabb kutatók cáfolják a Torinói Lepel eredetiségét – Pályi gyula egyetemi tanár, Lepel-szakértő véleménye

 

11 augusztus 2018, 18:59