Béta verzió

Cerca

Vatican News
Rimini Meeting Rimini Meeting 

Rimini Meeting: Szabadság a közéletben

Varga János atya, a bécsi Pázmáneum rektorának helyszíni tudósítása a Rimini Meetingről.

Varga János atya - Rimini

Köszöntöm a Vatikáni Rádió kedves hallgatóit Riminiből!

Túl vagyunk a 39. Meeting felén. A találkozó eddigi rövid összegzése ez lehetne: ’68 kérdései ma is aktuálisak, a válaszokat keressük és a résztvevők nem sajnálnak ezért semmilyen fáradságot.

Szabadság a közéletben

Szabadság a közéletben címmel Joseph Weiler a nemzetközi és európai jog professzora a New York Egyetemen, és a Jean Monnet Centre társigazgatója, valamint Sabino Cassese nyugalmazott alkotmánybíró beszéltek. Cassese hangsúlyozta:

A szabadság és a szabályok alapvetően konfliktusban állnak egymással. a közélet mindig olyan helyzeteket hoz létre, amelyek korlátozzák a szabadságot. Meg kell találni az egyensúlyt az egyéni és a közösségi érdekek között. Társadalmaink egyre inkább soknemzetiségűvé, sokvallásúvá, sok kultúrájúvá válnak, csökken a homogenitás, ezért egyre szükségesebb a kiegyenlítés a különféle érdekek között. Ezért van szükség a szabályokra, gyakran egyre több szabályra.

Weiler hangsúlyozta: A lényeg belül szabadnak lenni.

Ha a külső szabadság adott is, lehet hogy valaki rabja a NET-nek, a médiáknak, a karriernek, a pénznek stb. Aki boldog akar lenni meg kell legyen a belső szabadsága. Mi a kötelezettségem másokkal szemben, de mi saját magammal szemben? Ez a belső szabadság. Felelősnek lenni önmagunkért és nem mást hibáztatni – fűzte hozzá.

Felelős párkapcsolatra, családalapításra nevelni az új nemzedékeket

Az emberi személy egysége címmel Pilar Vigil szülész nőgyógyász orvos, a chilei katolikus egyetem docense, a Pápai Életvédő Akadémia (Pontificia Accademia per la Vita) tagja a “Teen Star” program vezetője és Don José Clavería, a Sacro Cuore di Milano alapítvány rektora beszéltek szerelemről, párkapcsolatról, szexualitásról.

A “Teen Star” program a világ közel 30 országában működik Argentínától Ugandáig, Ausztriától Zimbabwéig. Különböző korú fiatalok számára jött létre, hogy erősítsék bennük a szexualitás érzelmi dimenziónak tudatosságát és a felelős párkapcsolatra, családalapításra nevelje az új nemzedékeket.

Többek között elhangzott: Szabadság és szabadosság között lényeges a különbség, ami kapcsolataink által egy életre meghatározó. Emberek vagyunk, de nem elszigetelt egyedek, hanem kapcsolati lények. A szeretet csak akkor lehetséges, ha mentes a manipulációtól. Ez erős identitású személyiségek számára lehetséges, amihez szükséges, hogy legyenek barátaink, közösségünk, értékrendünk, és hogy a horizontra tekintsünk.

A lényeg, hogy helyesen használjuk-e a szabadságunkat és, hogy mi az a végső cél, amiért együtt vagyunk.

Az erők, amelyek a történelmet mozgatják - Mózes furcsa esete

Nagy érdeklődés kísérte az ortodox zsidó Joseph Weiler jogprofesszor és Don Stefano Alberto ószövetségi katekézisét, amelyben Mózes személyiségét elemezték.

Kezdetként elhangzott: A Biblia nem idealizálja a főszereplők alakját, így Mózesét sem. A szó ma szokásos értelmében nem volt boldog ember. Mózes kiemelkedő egyéniség: nem volt hozzá hasonló próféta, de tragikus gyermekkora volt, majd szembesül népe rabságával, aztán menekülnie kell, családi életéből pedig hiányzott az érzelmi oldal. Nagyon hirtelenharagú ember volt. Benne az igazságosság erősebb volt, mint az irgalom. Élete vége is tragikus, meglátja az ígéret földjét, de meghal, nem jut be oda.

Föláldozta egyéni boldogságát, hogy Istent és a népet szolgálja.

De ő, Isten kapcsolatában, hivatásában boldog volt. Mózes arra volt kiválasztva, hogy kivezesse a választott népet a fogságból, átvegye a Törvényt, és a rab népet szabad néppé formálja, ha kell közben járjon érte. Ezért volt ilyen kemény az egyénisége – mondta Weiler. Mózes személyében, és Istenhez való hűsége által az alakította a történelmet, Aki boldoggá teszi az embert.

Don Stefano így kezdte: „Mózes története a mi történetünk – is (fűzte hozzá nevetve Weiler). Mózes nem nélkülözi az emberi tulajdonságokat: sem a nagyságot, sem a hibákat. Isten Ábrahám, Izsák, Jákob és Jézus Krisztus Istene, Aki belép a történelembe, elegyedik minden emberi körülménnyel.

Most, amikor a nyugati kereszténység éppen a pusztai vándorlás idejét éli -  nem tudni lesz-e 40 év, vagy talán tovább is tart?! – folytatta az atya - ami számomra megkapó Mózesben, a szívből jövő párbeszéde Istennel, mert előtte senkinek nem volt ilyen bátorsága. Ha nem jössz velünk, mi nem mozdulunk innen (Kiv 33, 15) – mondja Istennek. Ez az ember – tele korlátokkal – ennyire egyedi!

És Isten kérdésére: mit akarsz? így válaszol: mutasd meg nekem arcodat! Előtte senki nem mondott ilyet. A válasz: „arcomat nem láthatod, mert nem láthat engem ember úgy, hogy életben maradjon” (33, 18-21)

Itt kezdődött egy dráma – érvelt a milánói paptanár –, amit a keresztény esemény nem eltöröl, hanem felmagasztal: a családiasság, a Misztérium közelsége. Mert Isten az Ő népével vonul, és ez nem teszi a Misztériumot kevésbé misztikussá, titokzatossá. Mert a Misztérium, amely ilyen közelivé tette magát még inkább titok! Mózes alakja segít elfogadni ezt a közelséget és titokzatosságot, ami egy olyan Isten sajátossága, aki emberségünk leghátsó szegletében is szeretne jelen lenni.”

Szabadság és remény 

Szabadság és remény – az Angelo Scola, bíboros nyugalmazott milanói érsekkel készült életrajzi könyv szerzője Luigi Geninazzi is jelen volt a találkozón. Alberto Savorana a Comunione e Liberazione szóvivője kérdezte a főpásztort arról, ahogyan most visszatekint életére, hivatására, papi, püspöki szolgálatára.

Scola bíboros többek között elmondta: „Ferenc pápa a Gondviselés újdonsága, akit tanulnunk kell”.

Hangsúlyozta a személyes tanúságtétel fontosságát. „Aki hiteles tapasztalattal rendelkezik a valóságról, képes meggyőző módon továbbadni az igazságot. Természetesen értékelni kell, hogy az adott történelmi helyzet mit kíván meg tőlem.”

Elmesélte egy személyes élményét. Egy lelkipásztori látogatás alkalmával egy hívő elmondta neki: most temette el 59 éves fiát, akit egész életében ápolnia kellett. Erre ő hirtelen nehezen tudott mit mondani, kereste a megszokott klerikális válaszokat. Elmosolyodott és annyit mondott a férfinak: meg fogja kapni érte a jutalmát. Mire ő így válaszolt: nem, már megkaptam, mert megtanultam szeretni! Ez a tanúságtétel – tette hozzá a bíboros.

„A szabadság, csak ha helyesen használjuk, ha mélyül és teljesebbé válik, akkor vezet a boldogságra. A szabadság tragédiája, ha megszerzi magának egy ideológia és utópiává válik.

A fiatalok használják a szabadságukat, de sokszor rosszul. Viszont abban a szülök a hibásak, ha nem tudnak mit mondani saját szabadságukról, ha nem tudják segíteni, nevelni gyermekeiket. Kiemelte a nagyszülők nemzedékének fontosságát is. Ne csak bébiszitterek legyenek – mondta –, sok mindent a kisgyermek a nagyszülőktől tud megtanulni.”

Savorana végül egy Giussani idézetet olvasott fel, amit Scola bíboros nagy egyetértéssel hallgatott:

„A szülők talán legnagyobb áldozata látni saját gyermeküket, akiket szeretettel neveltek, mindent megadtak nekik, amit csak adni tudtak, olyan döntéseket hozni, olyan utakat választani, vagy olyan ítéleteket alkotni, amelyek eltérnek attól, amit ők helyesnek tartanak.

Nagy kísértés a lelkük fölötti hatalom, birtokolni őket az ő javuk érdekében. Megvonni tőlük a szabadságukat, hogy biztosítsuk a boldogságukat.

Krisztus azért halt meg, hogy meghagyja a szabadságunkat. Nem létezik számukra egy olyan boldogság, amelyet nem ők választottak. Egy sors, egy út, amelyet nem ők ismernek fel.”

És ez alázatot követel tőlünk, amelyről a főpap most mindenki előtt tanúságot tett – mondta befejezésül a moderátor.

Szíria esete címmel naponta sor kerül egy-egy beszélgetésre, sajnos csak szűkebb körben. A témák: Keresztények szenvedése, A mi testvéreink, Pusztítás és újjáépítés, A múlt titka. Gian Micalessin, aki a témában riportfilmet is forgatott és könyvet is írt egyenesen elárult testvérekről beszél. Teszi ezt személyes tapasztalatai alapján, de a szír keresztény közösség is cserbenhagyva érzi magát a nyugati világ keresztényei részéről - mondja.

További érdekes témák szerdáról

Ami az enyém, az a tiéd? – a mobilitás kihívásai, Digitális átalakulás – kockázatok, esélyek, A megszállt város - az olasz bürokrácia a szabályozási kötelezettségek és a politikai hűség korlátai, valamint az innováció között, Miért volt ’68 – történelmi kérdések, Az építészet megújítása.

Este egyszemélyes színházi előadásra került sor Az utolsó mérkőzés címmel, a gyógyíthatatlan betegségben – amiotrófiás laterálszklerózisban (ALS) - fiatalon elhunyt legendás amerikai baseball játékosról Lou Gehrig-ről. Mario Mascitelli a darab írója, rendezője, előadója így vallott: „Célom elmesélni egy szép történetet és segíteni a kutatást, hogy megtalálják, miként lehet ezt a szörnyű betegséget legyőzni.”

A negyedik nap a Siman Tov együttes klezmer koncertjével zárult.

Varga Jánost hallották Riminiből. Dicsértessék a Jézus Krisztus!

Varga János atya, a bécsi Pázmáneum rektorának tudósítása a Rimini Meetingről 4.
23 augusztus 2018, 14:16