Béta verzió

Cerca

VaticanNews
XXIII. János pápa zarándokvonaton XXIII. János pápa zarándokvonaton 

Zarándokvonaton - Barna Gábor, a szakrális néprajz szegedi egyetemi tanárának írása

Barna Gábor egyetemi tanár, néprajzkutató, a szegedi JAT tanára a magyar szakrális néprajz jeles ismerője, a Vatikáni Rádió számára készített írásában beszámol a zarándoklás egyik újfajta, alig százéves formájáról, a vasúti zarándoklásról, melynek jelentősége töretlen, sőt….

P. Vértesaljai László SJ – Vatikán

Az idén, 2018-ban ismét indít zarándokvonatot a Misszió Tours Utazási Iroda és a MÁV-Start Csíksomlyóra és Częstochowába. Elindul egy új járat is, amelynek úti célja a bosznia-hercegovinai Međugorje. Ez is jelzi, hogy a vonatos zarándoklatok népszerűvé váltak, sokakat vonzanak.

Ezeket a magyar zarándokvonatokat közel két évtizede ismerjük. De mit tudunk múltjukról és miért olyan népszerűek? A zarándoklatoknak minden időben megvolt a korhoz kötött sajátos formája. A középkorban inkább a távolsági, egyéni és kiscsoportos gyalogos zarándoklatok voltak jellemzők. A barokk létrehozta a regionális kegyhelyek sűrűbb hálózatát, ahová elsősorban plébániai közösségek keretében zarándokoltak a hívek. Bár ennek népszerűsége a 20. század utolsó harmadáig tartott, a vasút 19. századi megjelenése itthon és szerte Európában új színt hozott a zarándoklatok világába. Kitalálták a szervezett, csoportos utazást, a különvonatot, ami időben lerövidítette, olcsóbbá tette a búcsújárást is.

A napokban jelent meg az MTA-SZTE Vallási Kultúrakutató Csoport könyvsorozatában a „Különvonaton. A vasút szerepe a vallási életben és a turizmusban” című kötet, amely a hasonló címmel megrendezett konferencia előadásainak anyagát tartalmazza. Angliában rendezték az első vasúti társasutazást 1841-ben. Ez kiránduló vonat volt csakúgy, mint a Budáról Triesztbe szervezett szerelvény 1862-ben.

Ezzel párhuzamosan pedig, a 19. század utolsó harmadában, sorra indultak a különvonatok Rómába, főleg a szentévekben, illetőleg az akkori új kegyhelyre, Lourdes-ba és a magyar nemzeti kegyhelynek számító Mariazellbe. Ezek voltak a 19-20. századforduló Magyarországának kedvelt távolsági úti céljai, ahová most már nemcsak papjaink, főpapjaink és szerzeteseink, tehetős polgárok, hanem egyszerű emberek is eljutottak, hiszen az út megfizethető volt. Idősek, gyerekek, sőt – Mária közbenjárására gyógyulást remélvén -  betegek is útra keltek. Eleinte menetrend szerinti vonatokkal utaztak, később utazási irodák vállalták magukra a szervezést. Így jutott el a jászladányi parasztember Orosz István 1871-ben Mariazellbe, majd 1894-ben Rómába és Loretóba. A kunszentmártoni ifj. Dósa József káplán XIII. Leo pápa püspökké szentelésének 50. jubileuma alkalmából zarándokolt 1893. február második felében egy világi hívekből és papokból álló csoporttal Rómába. Hazatérve a szervezők gyakran fényképes albumokban tették közre úti élményeiket. Ezeket az utakat nemzeti zarándokút-nak, magyar zarándoklat-oknak nevezték.

Nemcsak külföldre indultak azonban zarándokvonatok. Népszerűek voltak belföldiek is. Számos különvonatot szerveztek az 1920-as évektől Mátraverebély-Szentkútra, Máriabesnyőre, Sümegre és más kegyhelyekre. Sajátos zarándoklatnak tekinthető 1938-ban, a Szent István emlékévben, a Szent Jobb országjárása, az ún. Aranyvonat országos zarándoklata. A MÁV rendkívüli kedvezményeket biztosított a tömeges zarándokcsoportoknak.

Ez volt a helyzet a második világháborúig. Ezt követően azonban az egyház- és vallásellenes évtizedek nem kedveztek a hit nyilvános megvallásának, a csoportos búcsújárásnak.

Az 1990-es rendszerváltás hozott fordulatot. Egyes utazási irodák  - különösen az ezredforduló után - különvonatokat indítottak és indítanak főleg határainkon túli kegyhelyekre. A Budapest és Csíksomlyó között közlekedő „Csíksomlyó Expressz - Székely Gyors Össznemzeti Zarándokvonat” utasai részt vesznek a csíksomlyói pünkösdi búcsún. A pálosok lelki vezetésével indult 2013 júniusában a „Fekete Madonna Zarándokvonat” Częstochowa-ba. 2013. szeptember végén járt különvonat Mariazell-ben, Nagy Lajos király zelli zarándoklatának 650. évfordulóján. A csíksomlyói és a częstochowa-i út százak és ezrek részvételével évről évre ismétlődik. Honnan fakad ez a népszerűség?

Az út megszervezésének indítékai között fontos szerepet kapott a magyar történeti tudat, a keresztény összetartozás érzése mellett egy vasút iránti nosztalgia is. A zarándokút tartalma összetett: vallási motiváció mellett a magyar identitás és a történelmi összetartozás erősítése, a természeti és kulturális értékek megtekintése is szerepet kap. Hívószóként szerepel a „magyar együvé tartozás felemelő érzése, a gyönyörű tájak látványa”. Az út során a vallási tartalmak olykor csak keretet adva, történeti és művészettörténeti értékek hordozóiként jelennek meg. Hogy lesz ebből „lelki megújulás”, ahogy az utazási irodák hirdetik?

Amíg a hagyományos, plébániai keretben szervezett zarándokutak esetében rokonok, ismerősök, szomszédok keltek útra, addig a mai zarándokvonatokon idegenek kerülnek egy csoportba. Őket a napokig tartó zarándokút közös élménye köti össze. Ám a jól szervezett közös imádság, az úti fáradalmak és egymás esendőségének közös és türelmes elviselése, a sok együtt átélt élmény, az együtt befogadott sok természeti és kulturális érték ezekből az idegenekből igazi „élményközösséget” formálhat. Ez pedig megerősítő. Látni, megtapasztalni, hogy más százak és ezrek is hasonlóan gondolkodnak, éreznek, hasonlóan élik meg kötődésüket a magyar és európai múlthoz, más európai népekhez, embertársaikhoz és mindenek előtt Istenhez. Ezért vonzanak sokakat ma is a zarándokvonatok.

Zarándokvonaton

 

06 május 2018, 11:23