Béta verzió

Cerca

Vatican News
A magyar pálosok római Remete Szent Pál temploma A magyar pálosok római Remete Szent Pál temploma 

Interjú Molnár Antal történésszel a magyarok római templomairól

Molnár Antal történész, az MTA Történettudományi Intézetének munkatársa, az ELTE tanára, a római Magyar Akadémia egykori igazgatója május 21-27-e között kutatómunkát folytatott Rómában, melynek eredményeiről beszámolt Rádiónk stúdiójában.

Molnár Antal történész római kutatómunkái során vette észre 2013-2014 táján, hogy a római magyar templomok története kapcsán vannak még felkutatatlan és kiadatlan források. Ezek kutatására érkezett most Rómába, és járt utána a három római magyar templomnak.

A Kisebb Szent István templom, a Santo Stefano Minore, másképpen a Santo Stefano degli Ungari

Ezek között az első a kisebb Szent István templom, a Santo Stefano Minore, másképpen a Santo Stefano degli Ungari, mely a régi Szent Péter bazilika déli oldala mellett állt. Ezt 1776-ban lebontották, amikor a bazilika új sekrestyéjét felépítették, éppen a magyar templom helyén. Szent István királyunk a régi, 8. századi, Szent István vértanú diakónusról nevezett kápolnát kapta meg és mellette építtette fel a magyarok zarándokházát. Erről Szent István életrajza emlékezik meg, de a tudósítás mindenképpen hiteles, mert más, 11. századi vatikáni oklevelek is beszélnek róla.

A Szent István kerektemplom

A második templom a Santo Stefano Rotondo, a Szent István kerektemplom, amely egy ötödik századi ókeresztény bazilika és amelyet 1454-ben a magyar pálosok megkaptak a pápától. Attól kezdve egészen 1579-ig pálosok laktak a mellette épült kolostorban. 1579-ben a Collegium Hungaricum, a római Magyar Kollégium megkapta a Santo Stefano Rotondo bazilika melletti pálos kolostort. Ezt a magyar kollégiumot 1580-ban összevonták a német kollégiummal (XIII. Gergely pápa), és attól kezdve egészen a mai napig a római Német-Magyar Kollégium tulajdonában van. A kerektemplom történetéhez tartozik, hogy Mindszenty József bíboros volt az egyetlen magyar főpap, aki bíborosi címtemplomként használhatta a Szent István kerektemplomot.

A San Paolo Primo Eremita, a remete Szent Pál templom

A harmadik magyar római templom a San Paolo Primo Eremita, a remete Szent Pál templom, mely a legkevésbé ismert a római magyar templomok közül. A Termini pályaudvar közelében áll a mai napig, noha templomként már nem működik. A mai szép barokk templom elődjét a magyar pálosok építették 1669-ben azzal a céllal, hogy legyen Rómában egy központjuk és a növendékeiknek egy kolostoruk. A templomot az 1770-es években átépítették. 1870-ben (az Olasz Egység létrejöttével) a templomot elvették az egyháztól, később az olasz Higiéniai Intézet működött benne, most pedig az olasz rendőrség használja hivatalként.

Levéltári kutatások: Szent István király a római kocsmárosok védőszentje lett

Molnár Antal történész az interjúban elmondja, hogy levéltári kutatásokat végzett a Fabrica di San Pietro (mely a bazilika működtetésével és karbantartásával foglalkozik) levéltárában, ahol sok adatot talált a magyar kápolna lebontásával kapcsolatban is. Felkereste a Szent Péter bazilika káptalanjának archívumát, itt őrzik a Szent Péter bazilika plébániájának lélekösszeírásait, amelyekből megtudjuk: kik lakták a magyar házakat a Szent István templom körül. Kutatott a római Német-Magyar Kollégium levéltárában is, amely a kollégium és intézményei működtetéséért felelős miniszter (gazdasági vezető) naplóit is őrzi. Ezekből kiderül, hogy nemcsak a zarándokházat adták bérbe a jó német atyák, hanem még a kisebb Szent István templomot is átadták jelképes összegért a Vatikán közelében fekvő Borgo városrész vendéglőseinek, és így lett a magyar zarándoktemplom a Borgo kocsmáros céhének a céhtemploma, amelyet templomként használtak vallási célokra. Így adódik, hogy a magyar zarándoktemplom évszázadokon át a kocsmárosok, fogadósok céhtemploma volt. Ebben az időben a római útikalauzok azt írják, hogy „a magyar Szent István király a római kocsmárosok védőszentje”.

A pálos templom berendezési tárgyai a szomszédos templomokban 

A remete Szent Pál templomra vonatkozó adatokat Molnár Antal történész az olasz Állami Levéltárban talált. Ezekből rekonstruálni lehet a templomépítés fázisait. A templom 1870-es államosításakor annak berendezési tárgyait szétosztották a szomszédos templomok között. A templom 1770-es átépítése táján készült Szent István király oltárkép például a közeli Sacro Cuore templomba került, ahol ma is lehet látni a sekrestye melletti falon kifüggesztve. A kutató szándéka szerint ezeknek az új adatoknak a felhasználásával egy monográfiát szeretne írni, amelyben összefoglalja a római magyar templomok történetét.

Nemzeti templom szokásjog alapján

Utolsó kérdésként a kutató a római nemzeti templomok jellegéről beszélt. Megállapította, hogy nem volt rögzített feltételsor a cím elnyeréséhez, hanem sokkal inkább maga a gyakorlat számított. A nemzeti templom nem jelentett okvetlenül pápai bullás templomot, mintha a címet csak a pápa adományozhatta volna az egyes nemzetek római templomainak, hanem az lett nemzeti templommá Rómában, amelyet az adott nemzet helyi gyakorlata nemzeti szentéllyé emelt.

Interjú Molnár Antal történésszel
30 május 2018, 18:48