Az Anya órája, Rylko bíboros: Mária a megingathatatlan hit és remény mintaképe
Isabella Piro / Somogyi Viktória – Vatikán
Nagyszombat „a nagy csend, a nagy várakozás napja” – Stanislaw Rylko bíboros, a Santa Maria Maggiore pápai bazilika főpapja így kezdte homíliáját az Anya órájának szertartásán, amelyet április 19-én délelőtt tartottak, amint ez már több mint 36 éve szokás. Ez egy különleges rítus, amely Mária fájdalmát és legfőbb hitét kívánja felidézni és feléleszteni az Úr feltámadására való várakozásban.
Az Anya órája új távlatokat nyit
„Rómában és egész Nyugaton a legősibb Mária templomban – emlékeztetett a bíboros – amely „híd kelet és nyugat között”, mert itt került sor „az első bizánci rítusú eucharisztikus szertartásra Rómában Szent Cirill és Metód vezetésével”, az Anya órája „rendkívül széleskörű és mély távlatokat nyit meg a megváltás misztériuma megértésére”.
A sírás, amely megtisztítja a tekintetet Isten és mások felé
Rylko bíboros különösen két szempontra összpontosított szentbeszédében: az első Mária sírása, aki átélte Fia szenvedésének „kimondhatatlan fájdalmát” a Golgotán. De ettől a sírástól – amelyre a bíboros a Stabat Mater imájával emlékeztetett – nem kell félni: „Ferenc pápa egyszer arra bátorított minket, hogy ne féljünk a sírástól. A könnyek néha jót tesznek, megtisztítják tekintetünket Isten és felebarátaink felé”.
Mária, a Megfeszített Krisztus ajándéka a világnak
Második szempontként a bíboros az ajándékot emelte ki: a keresztre feszített Jézus – Máriát Jánosra bízva a következő szavakkal: „Asszony, íme, a te fiad!” a tanítványt pedig a Szűzanyára, mondván: „Íme, a te anyád!” (Jn 19,26-27) – kiterjesztette „Mária lelki anyaságát az egész Egyházra”. „Abban a pillanatban mindannyian az ő gyermekei lettünk, Ő pedig az édesanyánk. Ez az a hatalmas ajándék, amelyet Krisztus adott nekünk élete utolsó pillanataiban a kereszten!” Ezért a bíboros főpap emlékeztetett arra, hogy „van egy Édesanyánk a mennyben, aki szeret minket, aki egy együttérzéssel teli Anya mindannyiunk iránt, aki mellettünk áll az élet megpróbáltatásaiban, az utunk során átélt szenvedésekben”.
A zsebkendő a Salus populi romani kezében
A Santa Maria Maggiore-bazilikában őrzött Salus populi romani ikonra nézve, amely különösen kedves Ferenc pápának, aki pápasága kezdete óta több mint száz alkalommal imádkozott előtte, Rylko bíboros rávilágított egy olyan részletre, amelyet „nem mindenki vesz észre”: a festményen a Szűzanya „zsebkendővel a bal kezében” látható, jelezve, hogy „az Isten anyja mindig készen áll gyermekei könnyének letörlésére”.
Biztos iránymutatás a Húsvét megéléséhez
Ezért a pápai bazilika főpapja arra buzdította a híveket, kérjék Máriát, hogy „kísérjen el bennünket személyes, családi és társadalmi életünk gyakran kacskaringós útjain”. Ő, akinek hite akkor sem ingott meg, amikor látta „a kereszt botrányát és a Fia testét őrző lepecsételt sírboltot”, Ő, aki a „rendíthetetlen remény” mintaképe, legyen „biztos iránymutatónk a Húsvét megélésben” – zárta nagyszombati homíliáját Rylko bíboros.
