Parolin bíboros a legjobbakat kívánja Trumpnak a választási győzelem után
Christopher Wells / Somogyi Viktória – Vatikán
Az amerikai elnökválasztás nyomán a szentszéki államtitkár, Pietro Parolin bíboros az újságíróknak hangsúlyozta: „Természetesen minden jót kívánunk [Trumpnak]. Mandátumának kezdetén sok bölcsességet kívánunk neki, mert ez a vezetők legfőbb erénye a Biblia szerint.” A bíboros kitért arra, hogy a megválasztott elnöknek „mindenekelőtt azon kell dolgoznia, hogy az egész ország elnöke legyen”, hogy leküzdje a korunkat egyre inkább meghatározó polarizációt. Egyúttal reményét fejezte ki, hogy Trump „az enyhülés és a megbékélés eleme lesz a jelenlegi konfliktusokban, amelyek vérrel borítják be a világot”.
Véget kell vetni a háborúnak
Arra a kérdésre, hogy Trump ígéretei szerint véget vet számos folyamatban lévő háborúnak, Parolin bíboros azt válaszolta: „Reménykedjünk”. Ugyanakkor megjegyezte: „Szerintem nincs varázspálcája”. Hangsúlyozta, hogy a háború befejezéséhez alázatra, hajlandóságra és arra a vágyra van szükség, hogy az emberiség egésze érdekeit akarjuk érvényesíteni, nem pedig arra, hogy bizonyos érdekekre fókuszáljunk. Az ukrajnai és a szentföldi konfliktusokkal kapcsolatban az államtitkár megjegyezte, hogy Trump nem fejtette ki konkrétan, hogyan fog dolgozni a háborúk befejezéséért. „Lássuk, mit fog javasolni hivatalba lépése után” – mondta Parolin bíboros.
Migráció: A Szentszék álláspontja egyértelmű
Arra a kérdésre válaszolva, hogy Trump ígéretet tett arra, hogy „több millió bevándorlót” kitoloncol az Egyesült Államokból, Parolin bíboros kijelentette: „Számomra úgy tűnik, hogy a pápa és a Szentszék álláspontja nagyon világos e tekintetben. Mi egy bölcs politika mellett vagyunk a bevándorlókkal kapcsolatban, vagyis, amely nem megy el e végletekig.” Hozzátette: Ferenc pápa „nagyon pontos, nagyon világos” jelzéseket adott a migrációval kapcsolatban, és hozzátette: „Úgy gondolom, hogy ez az egyetlen módja a problémák kezelésének és humánus módon történő megoldásának”.
Az élet védelme
Parolin bíboros egyetértett abban, hogy vannak olyan kérdések, amelyekben Trump politikája jobban illeszkedik a Szentszék álláspontjához, ilyen például az „élet védelme”. A bíboros azonban megállapította: „Úgy gondolom, hogy ennek közös politikának kell lennie; meg kell próbálnia konszenzusra jutni e kérdés kapcsán, és ennek nem kell ismét a polarizáció és a megosztottság politikájává válnia.” Megerősítette, hogy meg kell hallgatni egymást, és reményét fejezte ki, hogy Trump ígéretei az élet védelmére „ebben az értelemben is szélesíteni fogják a konszenzust”.
Párbeszéd a közjóért
Parolin bíboros hangsúlyozta, nem gondolja, hogy a Szentszék és az Egyesült Államok viszonya megváltozna az új adminisztrációval. Megjegyezte: „Trump elnökkel még az előző hivatali ideje alatt is tartottuk a kapcsolatot, így többé-kevésbé folytatni fogjuk.” Elismerve a közelséget bizonyos kérdésekben, és a nézeteltéréseket másokban, Parolin bíboros kifejtette: ez alkalom lesz arra, hogy párbeszédet folytassunk, és megpróbáljunk együtt több konszenzuspontot találni, mindig a közjó és a világ békéje érdekében.”
Kapcsolatok Kínával
Végül a Szentszék Kínával való kapcsolatára vonatkozó kérdésre válaszolva Parolin bíboros kijelentette: „Előre léptünk Kínával… a párbeszéd kis lépésekben, de folyamatosan zajlik, ezért megerősítjük ezt az irányvonalat.” Elismerve az erre a politikára adott amerikai reakciókat, Parolin bíboros hangsúlyozta, hogy a Szentszék Kína iránti érdeklődése „lényegében egyházi érdek”, és hogy ennek az irányultságnak a nagyobb elismerése megváltoztathatja azt, ahogyan más nemzetek „értékelik” ezeket a kapcsolatokat.
A mesterséges intelligencia kockázatai
A Pápai Gergely Egyetem nagytermében tartott beszédében Parolin bíboros a mesterséges intelligencia témájára összpontosított. Rávilágított annak kockázataira és lehetőségeire, és megismételte a Szentszék álláspontját, amely továbbra is „pozitív”. „A tudomány és a technológia, a fejlődés önmagában semleges, de az embertől, intelligenciájától, érzékenységétől és tudatosságától függ, hogy a jó javára használja-e őket, hogy ezek a jó eszközei, és ne a halál eszközei legyenek.” Kifejezte mindenekelőtt a félelmét attól, hogy ezek az eszközök az embertől függetlenül működhessenek.
A humanitárius jog megsértése drámai
A pugliai G7-es csúcstalálkozón a pápa, és hozzá hasonlóan más alkalmakkor a vatikáni államtitkár is beszélt a mesterséges intelligencia „szabályozásának” szükségességéről. Ugyanakkor megjegyezte, hogy e jogszabályok „világszintű betartásának” eléréséhez „bizalomra van szükség, amely azonban ma hiányzik”. „Végül is ez morális probléma: az emberek testvérnek érzik magukat vagy sem? Testvériségként felfogott valóságban élünk, vagy egymás ellenségeinek érezzük magunkat?” – tette fel a kérdést Parolin bíboros a pápa „Fratelli tutti” (Mindnyájan testvérek) kezdetű enciklikájára emlékeztetve. Ehelyett ma az látszik, hogy a törvény stabilitása „szétmorzsolódóban” van, mint ahogy a „nemzetközi rendszer” is. „Egyre kevesebb a bizalom a nemzetközi közösség különböző szereplői között, és ha nincs bizalom, akkor még a szabályzatok, a különféle rendeletek is keveset érnek.” A folyamatos háborús jelentések is ezt bizonyítják: „A nemzetközi humanitárius jog megsértése valóban, igazán drámai dolog... A rosszindulatnak és a gonoszságnak már nincs határa. Az emberiség jövője forog kockán” – szögezte le a vatikáni bíboros államtitkár.
