Gallagher érsek Tiranában: A Szentszék támogatja Albánia európai jövőjét
P. Vértesaljai László SJ – Vatikán
„Albánia a Nyugat-Balkán összes országához hasonlóan a Szentszék diplomáciai prioritásai közé tartozik” – nyilatkozta szombaton Paul Richard Gallagher érsek, a Szentszék államközi kapcsolatainak titkára azon a sajtókonferencián, melyet Olta Xhaçka albán külügyminiszterrel közösen tartott. Gallagher érsek felidézte, hogy a Szentszék és Albánia közötti diplomáciai kapcsolatok 1991 szeptemberében újultak meg, miután véget ért az országban „az az erőszakos és drámai időszak, melynek során Istent erőszakosan kizárták az emberek személyes életéből”. A szentszéki diplomácia vezetője elismerését fejezte ki azokért az erőfeszítésekért, amit Albánia 2022 júliusáig megtett azért, hogy megkezdődhessenek az Európai Unióhoz csatlakozás előkészítő tárgyalásai”, ami „nagyon fontos lépés az ország és az egész nyugat-balkáni térség számára”.
Gallagher érsek elismeréssel szólt az albán állam és a Szentszék kapcsolatáról, melynek látható jelei voltak Szent II. János Pál pápa 1993-as, és Ferenc pápa 2014-es apostoli útjai, de továbblépést jelentett Pietro Parolin bíboros államtitkár 2019-es tiranai látogatása is. Az érsek titkár szerint a mostani látogatása megerősítette a kétoldalú kapcsolatok pozitív dinamikáját és örömmel nyugtázta a helyi katolikus egyháznak az albán társadalomban betöltött szerepét, különösen is az egészségügy és az oktatás területén. Nyugat-Balkán európai jövőjét illetően Gallagher érsek megállapította, hogy a Szentszék támogatja a térség országait „az európai közösséggel való teljes egységük felé vezető úton”.
A helyi keresztény közösségek legyenek a hit és az értékek helyei
Vasárnap délelőtt az ország közepén fekvő Rrëshen város székesegyházában mutatott be szentmisét Gallagher érsek. Homíliájában a híveket arra bíztatta, hogy a jelenlegi kihívásokkal szemben a „párbeszédre nyitott lelkülettel, a szív alázatával és a jóság gesztusaival” válaszoljanak. Megemlékezett arról a 38 albán katolikus vértanúról, akik a kommunista rezsim áldozataiként példát adtak a végsőkig menő hűségről. A „mai világ sötétjében” a keresztség révén a hivatásuk arra szól, hogy „élő fényforrásai legyenek a feltámadt Úrnak. Az „igazságosság, az őszinteség, a tisztesség, az Úr akarata iránti nyitottság, az Igazság evangéliumához ragaszkodás, a bűn hazugságától szabadulás értékeit” kínálhatják fel a keresztények a társadalmuknak, saját korlátaik ellenére is. A nagyböjti úton „Laetare” vasárnapja Istennek az emberiség iránti nagy szeretetét hirdeti, ami ma is azt jelenti, hogy „Isten még a legkétségbeejtőbb helyzetben is közbelép, mert üdvösséget és örömet kínál fel az embernek”. „Isten ugyanis nem vonul félre, hanem belép az emberiség történetébe, belép az életünkbe, hogy kegyelmével éltesse és megmentse azt” – hangsúlyozta Gallagher érsek a vasárnap Rrëshen székesegyházában tartott szentmise homíliájában.
A Magyarországhoz mérten harmad-akkora méretű Albánia lakossága két millió 900 lélek. A lakosság 56 százaléka muzulmán, a katolikusok a lakosság 27 százalékát alkotják, nagyjából 770 ezer hívő. Az albán egyház két érsekségből és három püspökségből áll, 124 plébánián 147 pap szolgál, míg 53 szeminarista készül a papságra. Albánia az egykori ősi illírek földje, ahol már az apostoli korban hirdették Krisztus örömhírét. Az albán ortodox keresztények a lakosság mintegy hét százalékát adják.
