Interjú Micaci Cristiannal a Családok X. Világtalálkozójáról

Somogyi Viktória – Vatikán

„Megtapasztalhatjuk, hogy világszerte a keresztény, katolikus családok ugyanúgy élik meg a hitet, mint mi” – fogalmazott a találkozón szerzett tapasztalatait illetően Micaci Cristian. 2015-ben jelen volt Philadelphiában a Családok VIII. Világtalálkozóján. A 2018-ban Dublinban tartott IX. Világtalálkozó után 2021-ben került volna sor a római programra, amelyet a Covid-helyzet miatt halasztottak idénre. „A kihívások különböznek az élethelyzetektől függően, de a hit mindennapi megélése ugyanaz. Ami összeköt minket, az a hit, a liturgia. Ez az elhangzott tanúságtételekből, előadásokból is kiderült” – összegezte a szatmári római katolikus egyházmegye képviselője. Ezt már Philadelphiában is megtapasztalták, ahol nagyobb volt a rendezvény és többen vettek részt, főleg Dél-Amerikából. „Idén egyházmegyénkként csak egy-két család érkezett, mert korlátozott a létszám néhány ezerre, ami nagyon családiassá teszi a hangulatot” – számolt be a rendezvényről Micaci Cristian.

Újdonság

A vatikáni családtalálkozó egyedi mivoltát abban látja, hogy az elmúlt évekhez viszonyítva kevesebb a tudományos megközelítése a különböző témáknak és sokkal nagyobb teret kapnak a tanúságtételek, tehát az, ahogyan a családok bemutatják és beszélnek arról, hogy miként élik meg a hitet és a kihívásokat. „A Jóisten mindig és mindenkinek megadja azokat az eszközöket, amelyekkel szembe tudunk nézni ezekkel” – mutatott rá Micaci Cristian a tanúságtételekben megfogalmazott bölcsességre. A nagy újdonságot abban érzékelte a találkozón, hogy a résztvevő családok és a tanúságtételek kapták a főszerepet, nem pedig a teológiai, tudományos megközelítése a családi életnek, a keresztény család életének.

Kulcsszavak

Nagybányára, a szatmári egyházmegyébe visszatérve beszámolót tart majd a családtalálkozó tapasztalatairól, hogy a megfogalmazódott üzenetek eljuthassanak a helyi hívőkhöz is. Kiemelte a legfontosabb kulcsszavak közül a megbocsátást, ami gyakran előkerül Ferenc pápa tanításában, nemcsak a családi élet, hanem a társadalmi élet minden területén. A legjelentősebb fogalmak közé sorolta még a másság elfogadását, ami nem mindig könnyű, és a megkülönböztetést, amely által „megtalálhatjuk a lelkünkben megszólaló sok hang közül Isten hangját, hogy melyik az az út, amit az Úr akar nekünk mutatni nemcsak egyéni életünkben, hanem párkapcsolati, családi életünkben is, úgy a házastársunkkal, mint a gyermekeinkkel való kapcsolatunkban”. A ráhagyatkozást, vagyis az Isten akaratára való ráhagyatkozást is a kulcsszavak között sorolta fel Micaci Cristian az elhangzott előadások és tanúságtételek alapján.

Egyetemes érvényű tanúságtételek

A világ minden tájáról érkeztek családok a vatikáni programra. Megnyilatkozásaikból azt vonta le, hogy vannak hasonlóságok, jellegzetességek, amelyeket egyik vagy másik helyen sajátos módon élnek meg a családok. Erőteljesen kitűnt a tanúságtételekben az ukrajnai helyzet, amelyről az onnan érkezett családok beszéltek, ismertetve a háború nehézségeit és kihívásait. Egy hat gyermekes, Róma perifériáján élő olasz család is tanúságot tett a találkozón, akik befogadtak népes családjukba egy ukrán menekült asszonyt leányával. Találtak még számukra is helyet, hogy befogadjanak olyan személyeket, akik most éppen segítségre szorulnak. „Ezek általános, egyetemes érvényű tanúságtételek, olyan példák, amelyeket mi is elsajátíthatunk és megélhetünk a mindennapokban ott, ahol éppen vagyunk” – állapította meg Micaci Cristian azzal kapcsolatban, hogy hazatérve, mi valósítható meg a találkozón szerzett tapasztalatokból.

Segítségnyújtás a bajba jutott családoknak

A vatikáni rendezvény másik üzeneteként említette még, hogy miért fontos az egyház részéről, hogy ilyen formában foglalkozzon a családi élettel, a családdal. Az egyház szerint ez nem magától értetődő. „Eddig a hangsúlyt a jegyesoktatásra, a házasságra való felkészítésre fektette az egyház. És a házasságkötés után mi történik? Az nem magától értetődő, hogy egy párkapcsolat vagy családon belüli kapcsolat, tehát a házasfelek között a gyerekekkel való kapcsolat tökéletesen és gördülékenyen működni fog. Ilyenkor jönnek a kihívások, és jó, ha az egyház ezekre odafigyel és nem vállat von, amikor valaki nehéz helyzetbe kerül, hanem már megvannak a kidolgozott módszerek és a megközelítési módok, ahogyan az egyház plébániai vagy katolikus egyesületek szintjén meg tudja közelíteni a problémát, és segítséget tud nyújtani többnyire azoknak, akik ezt kérik. Sok helyzetben a bajba jutott házastársak nem kérik a segítséget és az egyháznak az is feladata, hogy felismerje ezeket a helyzeteket és segítséget nyújtson. Ami ebben újítást jelent, az Ferenc pápa megközelítése, hogy az isteni irgalmasság és az irgalmasság által kell tekinteni ezekre a problémákra, nem meg és elítélve azokat. Bemutatva azokat a példákat, amelyek jók és működnek, de nem elhallgatva a nehézségeket és a problémákat, hanem megoldásokat keresni.

„Örömömre szolgált az előadások és tanúságtételek során, hogy milyen sok jó, pozitív kezdeményezés van világszerte, ahol plébániai vagy katolikus egyesületek szintjén erre koncentrálnak és ezzel foglalkoznak, hogy megmentsék a bajba jutott családokat és támogassák, segítsék őket előre haladni az úton, hiszen erről van szó végsősoron: együtt haladni előre az úton az üdvösség felé” – zárta interjúját Micaci Cristian a Családok X. Világtalálkozójáról.