A Szentszék az emberi jogok és a vallásszabadság betartását sürgeti a járványhelyzetben is
Gedő Ágnes / P. Benedict Mayaki, SJ – Vatikán
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága 46. ülésszaka hétfőn kezdődött Genfben és négy héten át tart – idén virtuális formában, a járványhelyzet miatt. A tanácskozás háromnapos államfői találkozóval nyílt meg, amelybe a különböző országok és régiók képviselői videó-konferencia keretében kapcsolódtak be.
Emberi jogok és testvériség
Gallagher érsek megállapítja: A Covid-19 világjárvány már több mint egy éve teljesen átalakította életünket minden szempontból. Nagyon sokan meghaltak, válságba került gazdasági, társadalmi és egészségügyi rendszerünk. Ezzel egyidejűleg megkérdőjeleződött, hogy eleget teszünk-e az egyetemes emberi jogok védelméért és előmozdításáért, hangsúlyozva jelentőségüket. Ferenc pápa októberben közzétett Fratelli tutti – kezdetű enciklikájában aláhúzta, milyen fontos ma elismerni minden emberi személy méltóságát, ugyanis az hozzájárul az egyetemes testvériség megteremtéséhez.
Objektív igazság: minden ember méltóságot hordoz
A szentszéki külügyminiszter az ENSZ-hez intézett üzenetében kiemeli, hogy az emberi méltóság, az azonos és elidegeníthetetlen jogok elismerése alapozza meg a szabadságot, az igazságosságot és a békét. Az ENSZ Emberi Jogi Chartája is ezt hirdeti minden ember, kis és nagy nemzetek számára egyaránt. Gallagher érsek hozzáteszi, hogy mindkét idézett dokumentum elismeri az objektív igazságot: vagyis, hogy minden emberi személy természetesen és egyetemesen méltóságot hordoz. Ez független az időtől, a helytől, a kultúrától vagy a közegtől. Sajnálatos, hogy ezeknek a célkitűzéseknek az elérése egyelőre még messze van.
A pandémia egyenlőtlenül sújt le az emberiségre
Az élethez való jog kapcsán rámutatott, hogy védelmezni kell az időseket, a migránsokat, a gyermekeket és az anyaságot. Az élet ugyanis nemcsak jog, hanem óvni és szeretni való javunk. Ami pedig a mostani pandémiát illeti, a közegészség biztosítása érdekében hozott rendelkezések olykor akadályozzák az emberi jogok szabad gyakorlását. A kiszolgáltatott emberek, idősek, migránsok, menekültek, őslakosok, a kitelepítettek és a gyermekek még súlyosabb árat fizetnek a válság miatt. A biztonsági intézkedéseknek tehát arányban kell állniuk az adott helyzettel, nem diszkriminálhatnak senkit és csak végszükségben szabad elrendelni azokat – figyelmeztet a szentszéki főpásztor.
Vallásszabadság és lelkiismereti szabadság védelme
Sürgető kérdés továbbá a gondolati, lelkiismereti és vallásszabadság jogának megőrzése. A hit és annak kifejezése az emberi személy méltóságának központi magvát alkotja. A Covid-19 világjárványra adott globális válasz rávilágított, hogy a vallásszabadságnak ezt a szilárd felfogása széthullott. A Szentszék ezzel szemben emlékeztet a vallásszabadság fontosságára, a hit nyilvános gyakorlására és kifejezésére mind egyéni mind közösségi formában, annak tanítására egyaránt. Ehhez a politikai, civil és vallási vezetőknek el kell kötelezni magukat a vallásszabadság és a lelkiismereti szabadság előmozdítása mellett.
A közöset keressük egymásban és oldjuk meg a válságot
Gallagher érsek megállapítja, hogy a jelenlegi válság kivételes alkalmat nyújt arra, hogy a multilaterális szemlélethez közelebb kerüljünk. Ez ugyanis a globális felelősséget, az igazságosságra, a békére és az emberi család belső egységére alapuló szolidaritást hirdeti, ami Isten terve a világ számára. Ferenc pápa a Fratelli tutti - kezdetű enciklikájában mindenkit arra szólít, hogy ismerje el minden emberi személy méltóságát az egyetemes testvériség elősegítésével. A pápa azt kéri, hogy lépjünk túl azon, ami elválaszt minket és együtt nézzünk szembe a sokféle válság következményeivel. A Szentszék ebben a tekintetben támogatásáról és együttműködéséről biztosítja az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságát – zárja videó-üzenetét Paul Richard Gallagher érsek, a vatikáni külügyi kapcsolatok titkára.
