Keresés

Vatican News
Ferenc pápa az Európa Tanácsban Ferenc pápa az Európa Tanácsban 

A vatikáni államtitkár felszólalt az Európa Tanácsban: a személy és méltóságának védelme

A Szentszék 50 éve van jelen állandó megfigyelőként az Európa Tanácsban. Az évforduló alkalmából november 12-én szervezet strasbourgi székhelyén beszédet mondott Pietro Parolin bíboros államtitkár. Előadásában a személy központi szerepéről és méltóságának védelméről szólt. A járvány idején csak a szolidaritás lelkülete ment meg bennünket, akik egy csónakban evezünk, és akik ugyanabban az otthonban és Földön élünk – mutatott rá a bíboros.

Gabriella Ceraso / Somogyi Viktória – Vatikán

A vatikáni államtitkár az Európa Tanácsban tartott hosszú beszédében áttekintette a Szentszék és a szervezet közötti kapcsolat történetét, amely 1962-ben kezdődött. „Az egész kontinensen az emberi jogok, a demokrácia és a jogállam védelmének érdekében tett erőfeszítések története ez” – mondta. Parolin bíboros utalt Ferenc pápára, aki az európai intézményeknél tett látogatásakor és beszédeiben is hangsúlyozta: „Az alapítók álma az volt, hogy újjáépítsék Európát a kölcsönös szolgálat lelkületében. Maradjon továbbra is ez az Európa Tanács missziójának sarokköve a béke, a szabadság és az emberi méltóság nevében a mai világunkban, amelyben inkább elvárások vannak, mint hajlandóság a szolgálatra.”

Az Európa Tanács nem az Európai Unió intézménye

Az Európa Tanács egy regionális, nemzetközi szervezet, amelynek székhelye Strasbourg. Jelenleg 47 tagja van, de nyitva áll bármely olyan európai állam előtt, amely elfogadja a jogállamiság intézményét és garantálja állampolgárai számára az alapvető szabadság és emberi jogokat. A Tanács egyik legfontosabb eredménye az Emberi Jogok Európai Egyezményének 1950-es elfogadása volt. Ennek keretében állították fel az Emberi Jogok Európai Bíróságát, amely az emberi jogok legfőbb európai bírói fóruma. Az Európa Tanács laza, kormányközi együttműködés keretében jött létre, és szemben az Európai Tanáccsal és az Európai Unió Tanácsával, nem az Európai Unió intézménye.

A személy és méltóságának védelmére alapuljon az alapító atyák elképzelése szerinti Európa további építése

A vatikáni államtitkár beszédében kérte, hogy a személy és méltóságának védelmére alapuljon az alapító atyák elképzelése szerinti Európa tovább építése. Ez a Szentszék alapvető prioritása és vágya, amelyet Ferenc pápa világosan megfogalmazott Fratelli tutti (Mindnyájan testvérek) kezdetű enciklikájában, amely a testvériségről és a társadalmi barátságról szól. E közös aggodalom terén a Szentszék és az Európa Tanács eredményesen együttműködött és ezután is folytatni kívánja a közös munkát. A Szentszék támogatja a szervezet jogi eszközeit és előmozdítja egyetemes értékeit. Nem elég megfigyelni a valóságot, munkálkodni is kell a mindenki javát szolgáló szolidaritási struktúrák kiépítésén.

Konkrét igazságok minden személy java érdekében

Ezek után Parolin bíboros beszédében kifejtette azokat a konkrét igazságokat, amelyek nem egy személyre, hanem a személyre, nem néhány személyre, hanem minden személyre vonatkoznak. Olyan igazságok ezek, amelyek nemcsak kevesek, hanem minden ember, a szeretett Európa és a világ javát szolgálják. A vatikáni államtitkár ezután annak a reményének adott hangot, hogy „Európa a személy otthonává válik és hogy az Európa Tanács küldetésének tiszteletben tartásával és alapításával összhangban továbbra is felragyogtatja egyre erősebb fénnyel a személy igazságát”.

Az ember nemes mivolta

Az első igazság, amin el kell gondolkodnunk és amivel kapcsolatban kérdéseket kell feltennünk Parolin bíboros szerint: az ember nemes mivolta, aki szabad minden anyagi és lelki rabszolgaságtól. Ma a rabszolgaság számos formája sújtja az embert, amely az Európa Tanács munkájának központi problémája. Ennek a megoldásához az embert kell a középpontba állítani. Munkánk középpontjában álljon az ember szolgálata – kérte a vatikáni államtitkár.

A Föld az ember otthona

A második egyetemes igazság, hogy az ember Teremtője a Földet tette az ember otthonává, amely mindenkié. Tehát mindenkinek és minden intézménynek védelmeznie kell a Földet. Ferenc pápa Laudato si’ kezdetű enciklikájában intézett felhívást ennek érdekében. Az Európa Tanács pedig most tesz lépéseket ebbe az irányba.

A személy szolgálata

A vatikáni államtitkár ezt követően a személy szolgálatáról szólt. Egy alapvető antropológiai feltételezésből indult ki, vagyis abból, hogy az embert teljességében kell szemlélni: nem csak táplálandó teste, hanem lelke, szíve, intelligenciája, értelme is van, továbbá hivatása a szeretetközösségre és az egyetemes testvériségre, a szeretetre, amely nem ismer határokat. Ha ezt az alapelvet alkalmazzuk a migrációra, akkor személyes és közösségi szinten is hathatunk a lelkiismeretekre. A migránsokra nem használható és alulfizethető eszközként kell tekinteni, hanem mint befogadandó személyekre, akiknek jogaik és kötelességeik vannak. Meg kell teremteni a feltételeket, hogy a hátrányos helyzeteket megélt személyek visszanyerjék méltóságukat. Itt Parolin bíboros utalt számos oktatási és nevelési kezdeményezésre, amelyet az Európa Tanács is elősegít: az oktatáshoz való hozzáférés biztosítása, a diszkriminációmentesség, a béke kultúrájának, a kisebbségi nyelvek és kultúrák védelmének, valamint a kulturális folyamatok előmozdítása.

A személy értékének figyelembe vétele

Negyedik egyetemes igazságként Parolin bíboros azt a versenyt nevezte meg, amely megmenti a személyt. Ez pedig egymás kölcsönös elismerése, nagyrabecsülése. Meg kell mutatni, hogy az államok, a nemzetközi szervezetek, a vallások, a humanitárius szervezetek egy magasabb igazság vagy a szeretet nevében cselekszenek az emberiség érdekében. Ha mindenki a béke követévé válna saját kormányánál, akkor valóra válhatna, hogy azon versenyezzünk, miként teremthetünk nagyobb békét magunk és más közeli országok számára. Ezáltal az egységes és szolidáris Európa az igazság jelét mutathatná fel a világ többi részének. A valódi béke és a népek fejlődésének keresése csak akkor válik lehetővé, ha a személy és alapvető jogainak védelmét helyezzük a középpontba. A békét kell mindig és mindenhol keresni – buzdított a vatikáni államtitkár az Európa Tanácsban.

Cselekvés és szolidaritás

Az ötödik és hatodik egyetemes igazság Parolin bíboros szerint a cselekvés és a szolidaritás köré fonódik. A szavaknak konkrét cselekvéssé kell válniuk. A COVID-19 vírus is megmutatta, hogy szükségünk van egymásra, egy csónakban evezünk mindnyájan. Ezt az igazságot a szeretet, az irgalmasság, a megbocsátás, a támogatás, a kölcsönös segítségnyújtás jegyében kell megélni. Csak a szeretet és a szolidaritás lelkülete, ami mindig is megkülönböztette Európát, menthet meg bennünket közös otthonunkban és Földünkön.

Európa a valódi emberség modellje

Pietro Parolin bíboros államtitkár az Európa Tanácsnál tartott felszólalását azzal a reményével zárta, hogy az intézmények egy igazságos, egységes, nyitott és befogadó Európa építését folytatják. Ebben megújította a Szentszék teljes támogatását, ahogy ez az elmúlt 50 évben is megmutatkozott. „Tegyétek Európát minden személy otthonává, ahol mindenki otthon érzi magát a testvériség légkörében. Mindenki az emberség valódi modelljét akarja látni, hogy személyesen is elköteleződjön ennek érdekében” – hangsúlyozta a vatikáni államtitkár az Európa Tanácsban.

 

14 november 2020, 14:24