A Szentszék a vallásszabadság teljes tiszteletben tartását kéri a járvány idején is
Lisa Zengarini / Somogyi Viktória – Vatikán
A Humán dimenzióról tartott harmadik kiegészítő konferencia (SHDM) résztvevőihez intézett beszédében Urbańczyk lengyel érsek hangsúlyozta a vallásszabadság gyakorlásának fontosságát, amely „személyes beteljesedést és hozzájárulást is jelent a társadalom javához”. Az EBESZ tanácskozáson „A vallás- vagy a meggyőződés szabadsága: a digitális technológiák és a civil társadalom szereplőinek a szerepe mindenki emberi jogainak előmozdításában” témával foglalkoztak.
Egyes társadalmakban a vallásokat továbbra is az intolerancia forrásának tekintik
A szentszéki képviselő leszögezte, hogy „a hit mind az egyének, mind a közösségek számára hozzájárul a gondolkodás szabadságának tiszteletben tartásához, az igazság kereséséhez, a személyes és társadalmi igazságossághoz, valamint a jogállamisághoz, amelyek mind szükségesek ahhoz, hogy igazságos legyen a kapcsolat az állampolgárok, az intézmények és az államok között”. Azonban „bizonyos társadalmakban a vallásokat továbbra is inkább az intolerancia, mint a társadalmi harmónia forrásának tekintik”. „Ez a helyzet hozzájárulhat a vallásokkal és hívőkkel szembeni veszélyes negatív hozzáállás kialakulásához", amely károsíthatja "ezen személyek és közösségek jólétét és végsősoron az egész társadalmat” – hívta fel a figyelmet a szentszéki képviselő.
Redukcionista szemlélet a vallások iránt
A Szentszék szerint az EBESZ-tagállamoknak el kellene utasítaniuk „a vallás vagy a meggyőződés szabadságának redukcionista, leszűkített megközelítését vagy értelmezését”, amely „a vallások privatizálására törekszik”. Urbańczyk érsek hangsúlyozta, hogy az ilyen redukcionizmus felfedi „nemcsak a vallás- vagy a meggyőződés szabadságának valódi értelme elismerésének, hanem a vallás törvényes szerepének a köztéren való megbecsülésének hiányát is”.
Tiszteletben kell tartani a vallások autonómiáját
A vallás e nyilvános dimenziójára utalva a Szentszék képviselője hangsúlyozta annak szükségességét, hogy az EBESZ-tagállamok „legyenek éberek”, hogy a vallási közösségek bejegyzésének mechanizmusai ne váljanak „a vallás vagy a meggyőződés szabadságának megsértésévé”. Továbbá tartsák tiszteletben autonómiájukat, „biztosítva számukra, hogy szabadon választhassák ki, nevezhessék ki és válthassák le vezetőiket, vagy hogy szabadon dönthessenek belső szabályaikról, meggyőződésük tartalmáról, struktúrájáról vagy nevéről”.
A COVID-19 válság következményei a vallásokra
Végül Urbańczyk érsek arra szólított fel, hogy fordítsanak nagyobb figyelmet az államok által a COVID-19 válságban bevezetett intézkedések következményeire: „A jogalkotóknak mindig tisztában kell lenniük azokkal a súlyos következményekkel, amelyeket ezek a rendeletek eredményeznek a vallási- vagy hitközösségek számára, amelyek fontos szerepet játszanak a válság elleni harcban nemcsak az egészségügy területén nyújtott aktív szerepük, hanem erkölcsi támogatásuk által is, valamint a szolidaritásról és a reményről szóló üzeneteik révén is” – zárta felszólalását a szentszéki képviselő az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet konferenciáján.
Az EBESZ feladata
Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ, angolul OSCE) a világ legnagyobb biztonsági szervezete, amely Európa, Észak-Amerika és Közép-Ázsia 57 államát fogja össze. A bécsi székhelyű szervezet célja a korai figyelmeztetés, a válságmegelőzés, a válságkezelés, továbbá a válság utáni rehabilitáció.