Keresés

Vatican News
2018.09.21 Dialogo con la Cina – Cattolici pregano davanti alla Basilica di Nostra Signora de Sheshan in Shanghai 2018.09.21 Dialogo con la Cina – Cattolici pregano davanti alla Basilica di Nostra Signora de Sheshan in Shanghai 

Parolin bíboros: az előző pápák is keresték az egyezmény megteremtését Kínával

A vatikáni államtitkár Milánóban részt vett a Pápai Külmissziós Intézet (PIME) konferenciáján, amelyet abból az alkalomból rendeztek, hogy 150 éve végzik tevékenységüket Kína területén. „Ahhoz, hogy a párbeszéd komolyabb eredményeket hozzon, folytatni kell a dialógust. Az utóbbi két évben a közeledés jeleit tapasztaltam a kínai katolikusok között, akik körében számos kérdésben hosszú ideje megosztottság volt” – jelentette ki Pietro Parolin bíboros államtitkár.

Somogyi Viktória – Vatikán

A Szentszék és a Kínai Népköztársaság által 2018-ban aláírt ideiglenes megállapodás, amely a püspökök kinevezését érinti „csak kiindulási pont”, amely néhány eredményt már hozott: „ahhoz, hogy a párbeszéd még jelentősebb gyümölcsöket teremjen, arra van szükség, hogy folytassuk”. Így fogalmazott a vatikáni államtitkár Milánóban a Pápai Külmissziós Intézet missziós központjában tartott konferencia nyitó beszédében. Az „Egy másféle Kína. A válság ideje, a változás ideje” témáról szóló tanácskozást arra az évfordulóra emlékezve szervezték, hogy a PIME misszionáriusai150 éve vannak jelen Kínában.

Szükséges a párbeszéd

Parolin bíboros előadásában a történelem fonalán keresztül fejtette ki álláspontját. Matteo Ricci jezsuita szerzetes feledhetetlen kínai jelenlétéből indult ki, aki a XV. század végén hirdette az Evangéliumot az országban. Utalt a Pápai Külmissziók misszionáriusaira, akik 150 évvel ezelőtt érkeztek meg Henanba. Felidézte továbbá azokat a párbeszédre irányuló törekvéseket is, amelyek azt követően indultak el, hogy Mao hatalomra került a Kínai Népköztársaságban. 1951. január 17-én a kínai hatóságok találkozóra hívtak néhány katolikus püspököt és papot, amelyen jelen volt a miniszterelnök és a külügyminiszter is, illetve Antonio Riberi nunciusi titkár. Megerősítették az egyházi résztvevőket, hogy a katolikusok továbbra is követhetik a pápa vallási tekintélyét, de biztosítaniuk kell teljes hűségüket országukhoz.  Ekkor vette kezdetét az a kísérlet, hogy egy dokumentumban fektessék le ezt a két alapelvet. XII. Piusz azért küldte Riberit Pekingbe, hogy elősegítse ezt a célkitűzést.

XII. Piusz kísérletei

Ez is azt mutatja, hogy XII. Piusz idejétől kezdve a Szentszék „érezte, hogy szükség van a párbeszédre, még akkor is, ha ezt az akkori körülmények nagyon nehézzé is tették”. 1951 első hónapjaiban négy lehetséges egyezmény változatot készítettek elő, amit sajnos nem találtak kielégítőnek a felek. „A kísérlet sikertelensége a nemzetközi feszültségnek, vagyis az akkoriban zajló koreai háborúnak, illetve a két fél közötti meg nem értésnek és kölcsönös bizalmatlanságnak is tulajdonítható” – jegyezte meg Parolin bíboros.  Ez a sikertelenség aztán megpecsételte a következő évtizedek történetét.

A párbeszéd újra felvétele

Ez az út a ’80-as években nyílt meg újra. 1980-ban Echegaray bíboros látogatást tett Kínában, amikor az ország kezdett eltávolodni a kulturális forradalom fájdalmas tapasztalatától. Az akkor megkezdett út vezetett el mostanáig. A bíboros hangsúlyozta, hogy VI. Páltól kezdve Bergoglióig, minden pápa kereste azt, amit XVI. Benedek úgy fogalmazott meg, hogy „a félreértések és a meg nem értések nehéz helyzetének” feloldása, amely „nincs se a kínai hatóságok, se a kínai katolikus egyház javára”. II. János Pált idézve XVI. Benedek pápa 2007-ben így fogalmazott: „senki számára nem titok, hogy a Szentszék az egész katolikus egyház nevében és az egész emberiség java érdekében arra vágyik, hogy megnyíljon a párbeszéd tere a Kínai Népköztársaság hatóságaival. Ezáltal a múlt meg nem értésein túllépve együtt lehet dolgozni a kínai nép és a világ békéje javára”. Szintén XVI. Benedek pápa volt az, aki jóvá hagyta „a kínai püspökök kinevezéséről szóló egyezmény tervét, amelynek aláírása csak 2018-ban vált lehetségessé”.

A bíboros államtitkár elutasította az egyezmény politikai olvasatait

A bíboros államtitkár határozottan cáfolta az egyértelműen lelkipásztori jellegű egyezmény politikai olvasatait. „Születtek félreértések. Ezek közül sok abból adódik, hogy a Szentszék és a Kínai Népköztársaság között létrejött ideiglenes egyezménynek olyan célkitűzéseket tulajdonítanak, amelyekkel nem rendelkezik. Abból is származnak e félreértések, hogy az egyezményt összekötik a kínai helyi katolikus egyház életét érintő egyes eseményekkel, amelyekhez semmi köze nincs. Előfordul, hogy olyan politikai kérdésekhez is kapcsolják, amelyek semmilyen módon nem kötődnek ehhez az egyezményhez.” Parolin bíboros ismételten emlékeztetett arra, hogy a 2018. szeptember 22-én született egyezmény kizárólag a püspökök kinevezésére vonatkozik.

A helyzet teljes normalizálásához vezető út még nagyon hosszú

A vatikáni államtitkár ezután kijelentette: tudatában van, hogy „létezik számos más probléma a kínai helyi katolikus egyház életében. Nem volt azonban lehetséges, hogy mindezekkel egyszerre nézzünk szembe és tudjuk, hogy a helyzet teljes normalizálásához vezető út még nagyon hosszú, ahogy XVI. Benedek pápa ezt előre látta 2007-ben. Ugyanakkor a püspökök kinevezésének problémája különleges jelentőséggel bír. Valójában ez a probléma okozta a legnagyobb szenvedést a kínai helyi egyházban az utóbbi hatvan évben” – állapította meg Parolin bíboros a konferencián.

Kínában minden püspök szeretetközösségben van Róma püspökével

„Hosszú évtizedek óta először Kínában minden püspök szeretetközösségben van Róma püspökével” – folytatta Parolin bíboros. Aki ismeri a kínai egyház történetét, „az tudja, milyen fontos, hogy az összes kínai püspök teljes szeretetközösségben legyen az egyetemes egyházzal”. „Sokakat azok közül, akik nem voltak teljes szeretetközösségben a pápával az elmúlt évtizedekben, misszionáriusok képeztek ki korábban, akik jól ismerték szívüket és hitüket.” Az illegálisan felszentelt püspökök közül sokan bocsánatot kértek a pápától és kérték a teljes szeretetközösség visszaállítását. „Ez alapvetően azt mutatja, hogy szívük nem változott meg és a hitük sem csökkent.” Egészen két évvel ezelőttig élt az illegális új püspök szentelések lehetősége. Ezért volt szükséges, hogy „szembe nézzünk és véglegesen megoldjuk ezt a kényes problémát egy egyezménnyel” – nyomatékosította a vatikáni államtitkár. A megállapodás célja, hogy „hozzásegítse a helyi egyházakat ahhoz, hogy nagyobb szabadságot, autonómiát és szervezési lehetőséget élvezzenek, amely által az Evangélium hirdetése küldetésének szentelhetik magukat és hozzájárulhatnak a személy és a társadalom átfogó fejlődéséhez”.

Közeledés jelei a kínai katolikusok között

Pietro Parolin bíboros államtitkár beszéde végén hangsúlyozta: tudatában van, hogy az ideiglenes egyezmény „csak kiindulási pont”. Már vannak eredményei, de „ahhoz, hogy a párbeszéd még jelentősebb gyümölcsöket teremjen, szükség van a folytatására”. Megerősítette továbbá, hogy „az elmúlt két évben tapasztalta a közeledés jeleit a kínai katolikusok között, akik hosszú ideig megosztottak voltak számos kérdés terén”. Ez fontos jel, mert „a pápa a kínai katolikus közösségre azt a sajátos feladatot bízza, hogy élje meg a testvérek közötti hiteles kiengesztelődés lelkületét. Ezt konkrét gesztusok által valósítsa meg, amelyek elősegítik, hogy túllépjenek a múlt és a közelmúlt meg nem értésein. Ezáltal a kínai hívek, a katolikusok tanúságot tehetnek saját vallásukról, az őszinte szeretetről és megnyílhatnak a párbeszéd felé minden néppel és a béke előmozdítása javára”.

A béke nemzetközi távlata is fontos szempont volt

A bíboros államtitkár végül nagyon aktuálisnak nevezett „egy másik célkitűzést is, amit az ideiglenes egyezmény aláírásával a Szentszék maga elé állított. Ez pedig a béke nemzetközi távlatainak megszilárdítása ebben a pillanatban, amikor világ szinten számos feszültséget tapasztalhatunk.”

03 október 2020, 15:29