Keresés

Vatican News
2020.10.09 Veni Sancte nell'Istituto Pontificio d'Ungheria 2020.10.09 Veni Sancte nell'Istituto Pontificio d'Ungheria 

Tanévnyitó a római Pápai Magyar Intézetben: a szeretet feltöri a kérges szív burkát

Magyarok Nagyasszonya ünnepe szerdai előestéjén, október 7-én Erdő Péter bíboros vezetésével tartották meg a római Pápai Magyar Intézetben a tanévnyitó Veni Sanctét. A teológiai továbbképző intézet nyolc magyar tanuló papja, Németh Norbert igazgató atya és a vigilancia bizottság három tagja jelenlétében a freskókkal díszes kápolnában Erdő Péter bíboros mutatott be szentmisét, melynek homíliájában a Mennyek Királynéja közbenjárói szerepéről elmélkedett: „A bennünk működő isteni kegyelem képessé tesz minket is arra, hogy minden valóságos vagy látszólagos nehézségen úrrá legyünk. Krisztus testvéreiként, Mária gyermekeiként kimeríthetetlen erőforrások nyílnak meg a számunkra”

P. Vértesaljai László SJ - Vatikán 

Isten a világmindenség Királya

Erdő Péter bíboros homíliája kezdetén összekapcsolta a ház évadnyitóját a Magyarok Nagyasszonya másnapi ünnepével, hiszen ez „nagyszerű alkalmat kínál arra, hogy üdvösségünk történetének azokról az igazságairól elmélkedjenek, amelyek a rózsafüzér imádságban újra és újra megismétlődnek”. Az Angyali Üdvözlet szentlukácsi örömhíre szerint Szűz Mária az „Úr kegyelmével teljes, ő az, aki igent mond az Isten akaratára; ő az, aki által a Mindenható Krisztust ajándékozza a világnak”. „Istent magát – sápadt, halvány emberi hasonlattal – ősi idők óta királynak is nevezik az emberek. Az Ószövetség gyakran szólítja így az Örökkévalót. Nem egyszer azt is hozzáteszi: „a világmindenség Királya”. Ebből persze azonnal kitűnik az is, hogy itt a király szó valami sokkal többet, sokkal nagyobbat jelent, mint amit földi fogalmainkkal elképzelhetünk” – mondta a bíboros.

Oltalmad alá futunk, Istennek szent Szülője

A korábbi hasonlat jegyében „Szűz Máriát is ősidők óta királynőként tiszteli az Egyház. A Lorettói Litániában található fohászok közül több is királynénak nevezi Máriát. Amikor 431-ben az Efezusi Egyetemes Zsinat kimondta, hogy Szűz Mária valóságos istenszülő, vagyis nem csupán Krisztus anyja, hanem Isten anyja, akkor az imádkozó Egyház is kibontotta ennek a titoknak a gazdagságát. Máig imádkozzuk az ősi fohászt: Oltalmad alá futunk, Istennek szent Szülője… – utalt a bíboros a legrégibb ismert Mária-énekre, mely vélhetőleg a kopt liturgiában a 3. század végén keletkezett.     

Szűz Mária a Mennyek Királyné Asszonya

A pápák is gyakran királynőnek nevezték Máriát. Mondjuk őt Apostolok, Vértanúk, Hitvallók, Angyalok, Pátriárkák, Próféták Királynéjának, Béke Királynéjának, sőt a Világmindenség Királynéjának is , és mondjuk Mennyek Királyné Asszonyának az Egyház ősi imádságában, a zsolozsmában, ahol ma is énekeljük a Regina Coeli kezdetű antifónát. A Mária mennybevételének ősi igazságát kihirdető apostoli rendelkezés  kifejezetten kimondja, hogy a Szűzanya „testével és lelkével a mennyei legfőbb dicsőségbe fölvétetett, ahol Fiának, az idők halhatatlan Királyának jobbján Királynőként tündököl”.

A Boldogságos Szűz Mária a világ győzelmes Királynéja

„A II. Vatikáni Zsinat szintén egyértelműen a Mindenség Királynéjának nevezi Szűz Máriát, mégpedig éppen mennybevétele összefüggésében. Ezt mondja: „Felmagasztalta, a Mindenség Királynéjává tette őt az Úr, hogy tökéletesebben hasonuljon Fiához, az uralkodók Urához a bűn és a halál legyőzőjéhez”. Méltán mondhatjuk tehát, talán világosabban és határozottabban is, mint bármikor, hogy a Boldogságos Szűz Mária a világ győzelmes Királynéja. Az Egek Királynéja kifejezés tehát egészen univerzális magasságokba emel minket. Bizalmat ad Mária anyai közbenjárásában. Bizalmat ad emberi történelmünk nehézségei, hitünk megpróbáltatásai között is.

A mai szentmisében Szűz Máriáról királynői méltósága keretében mint a Rózsafüzér Királynőjéről emlékezünk meg. Ez azt jelenti, hogy Szűz Máriának különleges szerepe volt Krisztus üdvözítő művének egész folyamatában: az angyal üzentére kimondott igentől kezdve egészen mennybevételéig és annak a dicsőséges helynek az elfoglalásáig, amit a rózsafüzérben így említünk: aki téged, Szent Szűz, a mennyben megkoronázott”.

Szűz Mária pártfogása kimeríthetetlen erőforrás

Beszéde következő egységében Erdő Péter bíboros a szűzmáriás lelkület konkrét, gyakorlati vetületére mutatott rá. „A bennünk működő isteni kegyelem képessé tesz minket is arra, hogy minden valóságos vagy látszólagos nehézségen úrrá legyünk. Krisztus testvéreiként, Mária gyermekeiként kimeríthetetlen erőforrások nyílnak meg a számunkra. Ha gazdagok vagyunk, a szeretet képes feltörni megkérgesedett szívünk burkát, és nagylelkű segítségre indítani minket a rászorulók iránt. Ha anyagi nehézségekkel küzdünk, a bizalom és a remény fényét csillantja fel a kegyelem, megmutatja, hogy nem a földi jólét az egyetlen érték. Ötleteket ad, hogy még a kevésből is valamilyen módon testileg vagy lelkileg segítsünk másoknak. És a kegyelem indít minket a szívből jövő imára másokért és önmagunkért, papjainkért, az egész Egyházért, hazánkért és a világért. De imádkozunk szeretteinkért, hozzátartozóinkért, sőt ellenségeinkért is. Ez az a nagyszerű lehetőség, ami még a beteg és szenvedő embereknek is a rendelkezésére áll. Imádkozni, engesztelni, szeretetből Istennek ajánlani másokért még a szenvedésünket is. Dicsérni Istent csodálatos nagyságáért és jóságáért. Egyszerűen csak elmondani neki, hogy szeretjük őt.”

Ma újra átéljük, hogy Isten kezében vagyunk

Végül az Esztergom-budapesti bíboros homíliájában „az idén Rómában tanévet kezdő magyar ösztöndíjasokhoz fordult, akik szintén tudatosíthatják magukban azt, hogy az itteni tanulás lehetősége a Gondviselés ajándéka. Voltak évtizedek, amikor ez nem volt lehetséges, de később is voltak, akik feszült, gondterhelt lélekkel tudták csak magukat a tanulmányoknak szentelni”. A bíboros felidézte a római viszontagságos éveit. „1977-78-ban a ház felújítása miatt kalandos külső körülmények között kezdték meg tanulmányaikat, hiszen a piaristáknál laktak, onnan jártak át a Magyar Akadémia oldalszárny épületének rektori lakásában szentmisékre és étkezésekre”. „Ma újra átéljük, hogy Isten kezében vagyunk, hiszen a járványügyi rendelkezések miatt az is bizonytalan volt, hogy normális körülmények között elindulhat-e a tanév. Most úgy tűnik, hogy mindez működni fog. Éljünk tehát az alkalommal, hálával és felelősségtudattal. Tekintsük itteni felkészülésünket szolgálatnak egyházmegyénk és magyar hívő közösségünk javára. Ehhez kérjük a Szentlélek világosságát és erejét az új tanévre” – fejezte be homíliáját a római Pápai Magyar Intézet tanévnyitó Veni Sancte miséjén Erdő Péter bíboros.   

09 október 2020, 12:15