Keresés

A 2020-as Európai Tudomány Nyílt Fórumának megnyitója Triesztben A 2020-as Európai Tudomány Nyílt Fórumának megnyitója Triesztben 

Parolin bíboros megnyitotta az Európai Tudomány Nyílt Fórumát

Szeptember 2-6-a között tartják Triesztben az Európai Tudomány Nyílt Fórumát, melyen az ökológia és a fenntarthatóság témakörét járják körül az előadók. A vatikáni államtitkár tolmácsolta a pápa szavait a találkozón. Arra biztatta a kutatókat és a vállalkozókat, hogy hitük vezesse őket az átfogó emberi fejlődés elősegítésében.

Gedő Ágnes / Devin Watkins és Alessandro De Carolis – Vatikán

A tudomány, a technológia, a társadalom és a politika kiválóságai cserélnek eszmét egymással ezekben a napokban környezetről, közegészségről, fenntarthatóságról Ferenc pápa Laudato si’ – kezdetű enciklikája fényében. Az észak-olasz város, Trieszt ad otthont idén az Európai Tudomány Nyílt Fórumának (ESOF), melyen több, mint 150 nemzetközi rangú esemény, konferencia és kiállítás várja a nagyközönséget szeptember első hetében.

A hit segíti a tudományt

Ferenc pápa üdvözletét Pietro Parolin bíboros államtitkár adta át megnyitó beszédében. Hit és tudomány testvérként tekinthet egymásra, mert alapvetően fontos szolgálatot végeznek az egész társadalom javára – állapította meg a vatikáni főpásztor. Az egyház elkötelezetten segíti az emberi méltóság és fejlődés előmozdítását, párbeszédben a tudomány világával. A két terület közötti átjárhatóság lényegbevágó az emberiség békés együttélését fenyegető sürgős kérdések megválaszolására. Félő, hogy az emberiség tévútra kerül, ha elhanyagolja a tudomány által nyújtott hatalmas lehetőségeket és az ember mélyen gyökerező vágyát arra, hogy többre törekedjen. Parolin bíboros beszédében kifejtette az emberiség kapcsolatát a környezettel, a technológiával és önmagával.

Környezetünk és az életben maradás

Sajnálatos módon az emberi viselkedés olykor pusztító hatással van a teremtett világra, amint azt például a fajok eltűnése, vagy az emberi élet javítását szolgáló tudományos fejlődés igazságtalan elosztása mutatja. Mindenkinek fel kell vállalnia felelősségét közös otthonunk megóvására. A tudomány önmagában nem tudja megoldani az emberiség ökológiai problémáját – figyelmeztetett a szentszéki államtitkár. Az egyház ezért igyekszik a hit hozzájárulásával segíteni, átfogó szemléletet adni a tudományos megközelítésnek: ezt nevezzük átfogó ökológiának. A hit is felelős akar lenni közös otthonunk gondozásában, meghallgatva a tudományt, szem előtt tartva Ferenc pápa Laudato si’ – kezdetű enciklikájának magvas gondolatát, miszerint: „Minden mindennel összefügg”.

Technológia és digitális világ

A technológia olyan ütemben fejlődik, hogy kevés időt hagy a mélyebb etikai megfontolásokra. Fel kell tennünk a kérdést: vajon mindaz, amit technikailag meg tudunk valósítani, etikailag is helyes-e? Az ismeretközlés is teljesen átalakult a digitális robbanás és a globalizáció következtében. Az egyház aggodalommal figyeli ezeknek a tendenciáknak a hatását a fiatalokon, akiknek az agyszerkezetét átformálja a folyamatosan özönlő információ. A tudomány és a hit karöltve adja meg a megfelelő nevelést a fiatal nemzedéknek egy teljes és hiteles emberi élet megéléséhez az új digitális nyelvezet kihívása közepette, mely képes módosítani az emberi gondolkodást és a kultúrát. Parolin bíboros kitért a Covid-19 járvány elején tapasztalt téves információk terjedésére is: előbb mindenkinek alaposan át kellene gondolnia, hogy milyen fontosak a szavak és az adatok, és csak azután cselekedni.

Fejlődés és haladás

Beszédében ezután a haladás és a fejlődés eltéréseiről szólt a szentszéki államtitkár. A haladás a képességek és a lehetőségek fokozatos növekedést jelenti, aminek azonban nem minden formája jó. Az átfogó emberi fejlődés ezzel szemben tágabb folyamatokra összpontosít, melyek kiszélesítik az egyének döntését, javítják jóléti kilátásaikat. Ezáltal hozzásegítik mind az egyéneket, mind a csoportokat ahhoz, hogy a lehető leggyorsabban kiteljesítsék a bennük rejlő potenciális lehetőségeket. Ahhoz, hogy az emberiség figyelmét a fejlődésre irányítsuk, túl kell lépnünk a technológiai haladáson, és az emberi személyt kell gondolkodásunk középpontjába állítani.

Fenntartható béke

Parolin bíboros végül a tudósokhoz és a politikai vezetőkhöz intézte szavait: Az átfogó emberi fejlődés kutatása, jelentőségét tekintve túlmutat a gazdasági, társadalmi, technológiai és tudományos haladás korlátain. Megkívánja, hogy valóban és fáradhatatlanul keressük azt, ami tényleg építő az emberiség közös java szempontjából. Ez ugyanis elengedhetetlen kísérője az igazi, hosszú távú és fenntartható béke megteremtéséhez a népek között és a jövő nemzedékek számára.

Trieszt és a tudomány

Giampaolo Crepaldi érsek, Trieszt főpásztora közleményben adott hangot mély hálájának a pápa figyelméért és a bíboros jelenlétéért. „Trieszt városa és a tudomány kéz a kézben járnak, tekintve, milyen sok kiváló kutatóközpontnak ad otthont.” Ezen felbuzdulva az egyházmegye néhány éve beindította a „Hit és tudomány műhelyt”. Az egyházmegyei szinódus kérését nagy meggyőződéssel és határozottan támogatta a főpásztor. A térség is jelentősen felkarolta a tudományos tevékenységet, ennek köszönhetően Triesztben születőben van egy kutatóintézet, mely ökumenikus szellemben foglalkozik etikával, tudománnyal és teológiával.

Nemcsak technika, hanem etikus távlatok

Crepaldi érsek szerint az Európai Tudomány Nyílt Fóruma párbeszédre hívja a tudomány, a technológia, a társadalom és a politika képviselőit. „Ezért is nagy jelentőségű a tény, hogy a találkozót Parolin bíboros nyitotta meg, és előadásában nem pusztán technikai szempontból közelítette meg a kérdést, hanem távlatokat vázolt föl, melyek valóban etikus döntésekre ösztönöznek, arra, hogy újra az ember helyezzük a középpontba a maga teljességében, mint minden kutatás célját” – nyilatkozta még a trieszti főpásztor.

03 szeptember 2020, 10:35