Keresés

Vatican News
International Coastal Cleanup Day in Indonesia International Coastal Cleanup Day in Indonesia  (ANSA)

Szentszéki ENSZ-megfigyelő: a vízhez való jog felelős és fenntartható kezelést kíván világszinten

Az ivóvízhez és a jó higiénés körülményekhez való hozzáférést nem lehet megvalósítani úgy, ha annak megoldását csak az egyes államokra bízzuk. Mindenki felelős azért, hogy társadalmaink teljesebbé és fenntarthatóbbá váljanak – hangsúlyozta az Emberi Jogi Tanács 45. ülésén Ivan Jurkovič érsek, a Szentszék állandó megfigyelője az ENSZ-nél és más genfi székhelyű nemzetközi szervezeteknél.

Gedő Ágnes – Vatikán

2010. július 28-án adta ki az ENSZ történelmi határozatát, melyben a vízhez mint az emberi élet és az egész bolygó számára alapvető erőforráshoz való hozzáférést beillesztette az Egyetemes Emberi Jogok Nyilatkozatába (1948). Azóta eltelt tíz év, de még messze vagyunk a kitűzött céltól, mely egyébként egyike az ENSZ által 2030-ig megvalósítani kívánt Fenntartható Fejlődési Céljainak. Ezt a meggyőződését a Szentszék több alkalommal kifejtette különféle nemzetközi találkozókon.

Társadalmi felelősség, ökológia és szolidaritás

Jurkovič érsek felszólalásában utalt az Egyház Társadalmi Tanításának kompendiumára: A vízhez való jog, mint minden emberi jog az emberi méltóságban gyökerezik, és nem határozható meg pusztán mennyiségi alapon, mintha a víz csak gazdasági érték volna. Ebben a megközelítésben a víz kezelésének helyes alapja a társadalmi felelősség, az ökologikus gondolkodás, az egyes országok között és világszinten is megvalósuló szolidaritás. Csak így tudjuk megerősíteni és a jövő nemzedékek számára megőrizni a közjót.

A válság senkit nem kímél, össze kell fognunk

Ferenc pápa április 12-én mondott Urbi et Orbi-üzenetében kiemelte: a mostani, soha nem látott világválság, melyet a Covid-19 okozott, azt bizonyítja, hogy most nem szabad önzőnek lennünk, mert az előttünk álló kihívás összeköt minket és nem kivételez senkivel. Jurkovič érsek megismételte Ferenc pápa felhívását, miszerint ne szalasszuk el a lehetőséget, hogy ismét megmutassuk szolidaritásunkat, akár újító megoldásokhoz is folyamodva. A kulturális és ökológiai válság súlyosságának tudatosítása új szokásokat kell, hogy eredményezzen. Ferenc pápa így fogalmazott Laudato si’ - kezdetű enciklikájában. A világban sohasem volt ennyire szükség bátor állásfoglalásra azon a téren, hogy biztosítsuk a vízhez való hozzáférés lehetőségét mindenki számára. Ez a pápa szerint az igazságosság problémájához köthető.

Ezer gyermek hal meg naponta a víz miatt

„Az ENSZ adatai szerint közel ezer gyermek hal meg naponta a vízhez köthető betegségekben, közel két milliárdan fogyasztanak szennyezett vizet és minden évben két millió ember hal meg víz okozta betegségekben. Súlyos számokról van szó” – figyelmeztetett már három évvel ezelőtt a szentszéki megfigyelő. „A nemzetközi közösség által kitűzött cél az, hogy megállítsa és visszafordítsa ezt a tendenciát. Minden állam arra kapott meghívást, hogy jogi eszközökkel tegyen lépéseket ennek érdekében és dolgozzon ki saját stratégiát a célkitűzések megvalósítására.”

Globális vízhiányra figyelmeztet az ENSZ

A víz világnapján – március 22-én – az ENSZ szakértők felhívták a figyelmet: veszélyben vannak az emberiség rendelkezésre álló vízkészletei. Az elmúlt évtizedekben túl keveset fordítottak a vízi infrastruktúra fejlesztésére, ezért ma az emberiség több mint fele nem fér hozzá jól kezelt és tiszta vízhez. Számukra a vizek állapota nagyobb veszélyt jelent a koronavírusnál. A Covid-19 világjárvány rámutat az óriási különbségekre az egyes országok védekezési lehetőségeiben, rádöbbentünk, milyen törékenyek is vagyunk. Bár a jó higiéniai körülmények, a víz és a szappan a védekezés frontvonalát képezik a koronavírus ellen, a fejlődő országokban lévő háztartások háromnegyedében nincs lehetőség mosakodásra, egy harmadában pedig tiszta vízhez sem jutnak otthon.

Nem költenek a vízi infrastruktúrára

Az ENSZ Vízügyi Fejlesztési jelentése szerint annak ellenére, hogy a víz elsődleges fontosságú az emberek életében és egészségében, a kormányzatok különösen kevés pénzt fordítanak a vízi infrastruktúrára világszerte. Ennek fő oka az, hogy a befektetők számára nem jelent közvetlen gazdasági előnyt. Az emberek pedig környezetvédelmi problémának tartják a szennyvízkezelést, sokszor hiányzik a politikai akarat a vízi infrastruktúra finanszírozására.

A jövőben Európa, Észak-Amerika és Ázsia is vízgondokkal nézhet szembe

Az elmúlt évszázadban meghatszorozódott az emberiség vízfelhasználása, aminek oka a népességszám-robbanás, másrészt pedig a növekvő szükségletek. A klímaváltozás hatására a jövőben nemsokára olyan európai, észak-amerikai és ázsiai területek vízellátásával is gondok adódhatnak, amelyek számára korábban bőséges készletek álltak rendelkezésre. A csökkenő vízkészletekkel szoros összefüggésben már most megfigyelhető, hogy világszerte több mint megduplázódott a vízhez köthető erőszakos cselekmények száma az elmúlt tíz évben – derül ki az ENSZ Vízügyi Fejlesztési jelentéséből.

19 szeptember 2020, 10:26