Keresés

Vatican News
2019.11.14 padre Guerrero Alves SJ .Segreteria per l'Economia, P. Guerrero Alves SJ a Gazdasági Titkárság prefektusa  (Society of Jesus)

A Gazdasági Titkárság prefektusa a Szentszék mérlegéről: a misszió áll a középpontban

A Vatikáni Rádiónak adott interjújában Juan Antonio Guerrero Alves jezsuita atya hangsúlyozta: nem áll fenn a kockázat, hogy a Vatikán fizetésképtelenné válik. Nem egy vállalat vagyunk, tehát nem lehet minden költséget úgy mérni, mintha ráfizetés lenne. A Szentszék a hívek adományaiból él, amiből 17 millió euró adót fizet Olaszországnak. Jelenleg egy átlátható rendszer kidolgozása és a befektetések központosítása zajlik.

Somogyi Viktória – Vatikán

Ferenc pápa néhány hónapja nevezte ki a Gazdasági Titkárság prefektusának P. Guerrerót, hogy hajtsa végre a reformot, amelynek célja a Szentszék gazdasági átláthatóságának megteremtése, valamint az evangelizálás küldetésének szolgálatában álló javak és erőforrások egyre hatékonyabb kezelése. A prefektusnak most a koronavírus-járvány okozta válsággal is szembe kell néznie.

Missziós mérleg

„Az egész világ válságidőszakot él át, amelynek jellemzője, hogy rendkívüli és nem tudjuk, meddig tart. Ez a nehéz helyzet felelősségünkkel szembesít minket. Meg kell találni a módját, hogy biztosítsuk a missziónk folytatását. Azt is meg kell értenünk, hogy mi az, ami alapvetően fontos és mi nem az. Ugyanakkor a mércénk nem lehet pusztán az, hogy ráfizetésnek tekintjük a kiadásokat” – mutatott rá a jezsuita atya. „Nem egy vállalat vagyunk, a célunk nem a profitszerzés. Minden vatikáni dikasztérium és intézmény egy szolgálatot végez és ennek van költsége. Az a kötelességünk, hogy józanok és egyértelműek legyünk. A mi mérlegünk egy missziós mérleg kell legyen. Ez azt jelenti, hogy a számokat a Szentszék küldetésének szempontjából kell értelmezni. Ez az előfeltétel a kérdés lényege, amit sosem szabad szem elől téveszteni” – figyelmeztetett a Gazdasági Titkárság prefektusa.

A mérleg számokban

A számokat illetően elmondta: „2016-2020 között a bevételek és a kiadások aránya kiegyensúlyozott volt. A bevételek 270 millió euró körül mozognak, míg a kiadások 320 millióra tehetők. A bevételek az adományokból és a hozzájárulásokból, az ingatlanok kiadásából és kisebb mértékben a pénzügyi műveletekből, illetve a szentszéki intézmények tevékenységéből származnak. Jelentős hozzájárulást jelent a Vatikánváros Állam Kormányzóságától érkező összeg, amely nagyrészt, de nem kizárólag a Vatikáni Múzeumok bevételeiből adódik össze.  Ha pusztán csak a számokra tekintünk, akkor 45% a személyi költség, 45% az általános és igazgatási kiadás és 7,5%-ra tehető az adományokból befolyó összeg. A hiány, vagyis a bevételek és a kiadások közötti különbség az utóbbi években 60-70 millió euró volt. Ha csak a számokat vesszük figyelembe, azt mondhatná valaki, hogy a deficit a rossz gazdálkodás vagy a bürokrácia finanszírozása miatt keletkezett. Ez nem így van, ennek semmi köze nincs hozzá! – nyomatékosította a Gazdasági Titkárság prefektusa. A számok mögött látni kell a Szentszék és a pápa misszióját, az egyházi élet és szolgálat teljességét. Nem lehet azt mondani, hogy a hiányt a péterfillérekből finanszírozzuk. A péterfillérek a hívek adományai, amelyek a Szentszék küldetését finanszírozzák, amelybe beletartozik a pápa jótékonysági tevékenysége is, amelyből nem származik bevétel. A számokat mindig értelmezni kell, a mögöttük húzódó célt is látni kell. A mérlegben tehát a misszió tükröződik, az a szolgálat, amelyet ezek a kiadások tesznek lehetővé” – hívta fel a figyelmet a jezsuita atya.

A missziós mérleg tartalma

A missziós mérleg összetevőit illetően rámutatott: „A pápa tevékenységéről 36 nyelven közvetítünk a rádión, a televízión, az interneten, a közösségi hálón, az újságon, a nyomdán és a könyvkiadón, valamint a sajtótermen keresztül. Ez egy olyan vállalás, amelyhez nincs hasonló a világon. Ennek vannak költségei és bevételek is származnak belőle. A költségvetés közel 15%-át teszi ki. 500 ember dolgozik ezen a területen a Vatikánban. Nem tudom, hogy lehet-e ezt anyagi szempontból jobban csinálni a jelenleginél. Ha összehasonlítást végzek, nem hiszem, hogy létezik más hely, ahol ilyen sok munkát végeznek, ilyen kevés alkalmazottal. A költségvetés további 10%-a a nunciatúrák működését fedezi. 10% jut a keleti egyházak támogatására, amelyeket üldöznek vagy amelyeknek diaszpórában élnek a tagjai. A Népek Evangelizálása Kongregáción keresztül további 8,5% jut a legszegényebb egyházak megsegítésére. Ezentúl az egyházi tanítás egységének védelme, a szentek ügyei, a Vatikáni Könyvtár és a Levéltár, mint a világörökség védelmezésének költségei is a költségvetés részei. Az épületek karbantartása további 10%-ot igényel, valamint az olasz államnak fizetendő adó is idetartozik, amely a költségvetés 6%-át teszi ki, 17 millió eurót” – összegezte a kiadásokat P. Guerrero.

A járvány hatása a költségvetésre

A jelenlegi járvány miatt kialakult helyzet következtében a Gazdasági Titkárság az adományok és az egyházmegyéktől érkező bevételek csökkenésére számít. 25-45% közötti visszaesést kalkulálnak, de egyelőre nem lehet pontosan előre látni, hogyan alakul. „Biztos, hogy nehéz évek állnak előttünk. Az egyház a hívek felajánlásainak a segítségével tudja végezni misszióját. Éppen ezért józanul és szigorúan kell eljárni.” P. Guerrero három területet emelt ki, amelyeket a válság időszakában sem érint változás: a munkavállalók fizetése, a nehézségben levők segítése és a rászoruló egyházak támogatása. Minden szentszéki intézményt arra kértek, hogy csökkentsék a kiadásokat védelmezve azonban a küldetésük lefontosabb részét. Strukturális szinten a pénzügyi befektetések központosítását, a humánerőforrások és a közbeszerzés jobb kezelését tervezik. A Gazdasági Titkárság folyamatos együttműködésben áll minden dikasztériummal annak érdekében, hogy harmonizálják a központosítást és a szubszidiaritást, az autonómiát és az ellenőrzést, a szakmaiságot és a hivatást. A 2021-es költségvetés kialakításában pedig a misszió legszükségesebb részéből indulnak ki.

 

19 május 2020, 12:53