Keresés

2020.02.19  Archivio Apostolico Vaticano - Sala degli inventari 2020.02.19 Archivio Apostolico Vaticano - Sala degli inventari 

Gallagher érsek: A Levéltár anyagából teljes nagyságában kirajzolódik XII. Piusz alakja

Ferenc pápa egy évvel ezelőtt bejelentett döntése nyomán hamarosan bekövetkezik a régóta várt esemény: idén március 2-tól kutathatóvá válik a Vatikáni Levéltárnak az az anyaga, amely XII. Piusz pápaságára vonatkozik.

Vertse Márta - Vatikán

Ez az időszak 1939. március 2-án történt megválasztásától kezdve 1958. október 9-én, Castel Gandolfóban bekövetkezett haláláig tart, tehát a második világháború és az azt követő hidegháború éveit foglalja magába.

A Levéltár közelgő megnyitása alkalmából a Vatican News interjút készített Paul Richard Gallagher érsekkel, a vatikáni államközi kapcsolatok titkárával, aki elmondta, hogy már minden készen áll a fontos eseményre.

Az Államközi Kapcsolatok Történelmi Levéltárának megnyitásával milyen típusú dokumentumok válnak kutathatókká? – hangzott az első kérdés.

Az Államközi Kapcsolatok Történelmi Levéltára egy még ma is élő és viszonylag  a közelmúltban, vagyis 1814-ben létrejött Intézményhez tartozik. Profilja pontosan az Államtitkárság fejlődése és tevékenysége nemzetközi szinten, a pápai diplomácia a béke és a népek igazságossága védelmében. Minden dokumentum, amely előzőleg a Rendkívüli Egyházi Ügyek Szent Kongregációjához (AA.EE.SS.), majd 1960 után az Egyház Közügyi Tanácsához (AA.PP.) tartozott, az Államközi Kapcsolatok tulajdonát képezi. Itt őrzik továbbá az előbb említett Szent Kongregáció bíborosi üléseinek dokumentumait; Pietro Caprano (1759-1834) bíboros levéltári egységét (fond) és Agostino Casaroli bíboros iratait.

Mit tartalmaz az Államtitkárság Történelmi Archívuma XII. Piusz pápaságára vonatkozóan? Hány dokumentumról van szó?

XII. Piusz 1939-től 1958-ig tartó pápasága a XX. század történelmének döntő szakaszát ölelte fel, a második világháborútól kezdve a hidegháborúig tartó két évtizedet. Az erre az időszakra vonatkozó dokumentáció mintegy két millió, összességében körülbelül 323 méter hosszúságú iratanyagot jelent. A dokumentumok beszámolnak a Szentszék háború idején folytatott tevékenységéről, a diplomáciai kapcsolatokról, az Olaszország és a Vatikán közötti konkordátum kérdéseiről, szerződésekről, nemzetközi egyezmények ratifikálásáról, humanitárius és segélynyújtási művekről, a politikai-vallási helyzetekre vonatkozó kapcsolatokról, az oktatási kérdésekről, a Vatikán Államra vonatkozó helyzetekről, egyes főszereplők, mint Luigi Maglione bíboros, Tardini és Montini érsekek működéséről.

A Levéltár egyik sajátossága a dokumentumok digitalizálása. Ez milyen előnyöket jelent a kutatók számára?

Március 2-án több mint egy millió háromszázezer, interfész segítségével leltárral összekapcsolt digitális dokumentum áll a kutatók rendelkezésére. Eugenio Pacelli pápa péteri szolgálata első évtizedének dokumentumai már teljesen digitalizáltak, az 1948 utáni időszakot fokozatosan dolgozzák fel. A digitalizálásnak sok előnye van: biztosítja a világon egyedülálló dokumentumok állagának jobb megóvását, kiküszöböli a nyomtatványok megrongálódását, amit szállításuk, megtekintésük idézhet elő. Előnyt jelent továbbá a konzultációhoz is. A Levéltár olvasóterme 20+2 személy befogadására alkalmas. Minden kutató, minden egyes helyről hozzá férhet a rendelkezésre álló dokumentáció teljes egészéhez, egyidejűleg kutathat közöttük, nincs időveszteség. Valószínűleg értékelik majd a kutatás és a konzultáció gyorsaságát. A digitalizálás másik előnye, hogy a kutatók valós időben kikérhetik a dokumentum másolatát, amit magukkal vihetnek. A dokumentumok kikérése és másolása automatikusan történik. A Borgia Toronyban lévő, új, XII. Piusz nevét viselő Konzultációs Terem rendelkezik a megtekintéshez szükséges megfelelő terminálokkal. 

A Vatican News munkatársa ezután azt kérte Gallagher érsektől, a vatikáni államközi kapcsolatok titkárától, hogy említsen meg néhány különleges levéltári egységet.

Az érsek elmondta, hogy a Rendkívüli Egyházi Ügyek Szent Kongregációjához tartozó iratok nagyrészt azokra a nemzetekre vonatkoznak, amelyekkel a Szentszék diplomáciai kapcsolatokat tart fenn, majd így folytatta: „1944 májusától kezdve, a háború vége felé, szerzetesnők egy csoportja, akik a legfontosabb rádióadások meghallgatásával voltak megbízva, írásban rögzítették a háborúnak szentelt programok híreit a konfliktusokról, valós időben tájékoztatták az Államtitkárság legfőbb elöljáróit. Több nemzet különböző adóiról van szó különböző földrészeken. Említésre méltó továbbá „A Szentszék műve Róma megmentéséért 1939-1944”. És van egy nagy újdonság: a multilaterális alap csaknem százezer digitalizált dokumentuma, ami nagy érdeklődést válthat ki”.

A katalogizálás és digitalizálás alapos munkája nyomán mit mondhatunk Pacelli bíboros háború idején végzett tevékenységéről?

A pápa alakja a maga teljes nagyságában emelkedik ki, mint az emberiség védelmezője és mint valódi egyetemes pásztor – válaszolta a kérdésre Gallagher érsek. Pacelli pápa bátor diplomata volt. Határtalan segítő szeretetről tanúskodott, amit nem mindig értettek meg és még a Vatikán falain belül sem mindig osztoztak benne. Az iratokból nyilvánvalóan kiderülnek azok az erőfeszítések, amelyekkel az üldözöttek, az életveszélyben lévők megmentésére, megsegítésükre törekedett. Minden bizonnyal kiderül továbbá a nácizmusnak a katolikus egyház és maga a pápa iránti gyűlölete is.

A XII. Piusz pápaságára vonatkozó Történelmi Levéltár érdekes rápillantást nyújt majd a hidegháború kezdeti szakaszára. Mit várhatunk ettől az időszaktól? Igaz-e, hogy Pacelli pápa bizonyos értelemben az Ostpolitik előfutárának tekinthető? – hangzott a Vatican News újságírójának utolsó kérdése.

Biztosan előkerülnek majd váratlan iratok, amelyek új fényt vetnek számos kérdésre. A közelmúlt kutatásai azt mutatják, hogy közvetlenül a háború utáni időszakban a pápa megbízásából egyházi személyek lázas tevékenységbe kezdtek, hogy tárgyalásokat kíséreljenek meg magas rangú szovjet tisztviselőkkel. A rendelkezésre álló források azt jelzik, hogy XII. Piusz egy fajta ’modus vivendi’-t keresett velük, ez volt az ún. Ostpolitik kulcsszava. Talán hamarosan megerősítést találnak ezek a tények – válaszolta a Vatican News-nak adott interjújában Paul Richard Gallagher érsek, a vatikáni államközi kapcsolatok titkára.

01 március 2020, 13:31