Szilveszteri emlékezés Szent Szilveszterre, a békeidő első, karácsonyi pápájára

P. Vértesaljai László SJ – Vatikán     

Az üldözésektől megszabadult egyház első pápája

Szent Szilveszter ősi római család sarja, aki pápává választása után egy olyan új helyzetbe kerül, mely ismeretlen terület volt számára is. Hogyan kell viselkedni a közéletben és hogyan kell megjelennie a kereszténységnek a saját és különleges istentiszteletével az immáron a császár támogatását élvező új elismert vallás nevében. Az erős akaratú Konstantin császár nem vonta be őt a terveibe, még tanácsadói között sem szerepelt. Jobb volt ez így a város püspökének, mert szabadabban tudott foglalkozni az egyház saját ügyeivel és liturgikus életével.

A lateráni székesegyház az új keresztény templom formája 

Nagy Konstantin császártól kapta püspöki székhelyül a lateráni nemzetség egykori palotáját. A hely kiválasztása szimbolikus jellegű. Minthogy nem vértanú templom, ezért a város falain belül épülhetett, de a császár nagyon bölcsen nem akarta az új keresztény kultusz spirituális központját túl közel vinni a Fórum Romanumhoz, a császárság politikai és vallási központjához. Formailag sem akart az új keresztény templomtípus a kortárs pogány templomokhoz hasonlítani, melyek többnyire lépcsősoros nagy alapzaton álltak és inkább kívülről voltak tetszetősek, de belül egyáltalán nem szolgálták a hívő gyülekezet közös imádságát. Formailag tehát a basilica profán, tehát nem istentiszteleti célra épített mintáját használták. Kívülről jeltelen és dísztelen maradt az egyszerű barnás téglafal, ám belül minden azt szolgálta, hogy benne a Krisztusban hívők összejöjjenek az Ige és a püspöki tanítás, a homília hallgatására, illetve az eucharisztikus kenyértörésre.

Keresztelőkápolna a tőszomszédságban 

Az új templomot, benne Róma püspökének a székével, 324-ben szentelte fel Szilveszter pápa az Üdvözítő tiszteletére. A nagyszámú megtérések miatt keresztelőkápolnát is építtetett a császár a székesegyház mellé, mely nyolcszögletű formájával máig áll és emlékeztet Szilveszter pápára, aki 21 éves péteri szolgálata során bizonyára százával keresztelt Húsvét vigíliájának éjszakáján.

A Karácsony pápája

Szilveszter pápa a Karácsony pápája is, hiszen a még friss emlékű Győzhetetlen Napisten december 25-i pogány ünnepét megkeresztelte, mondván, mi keresztények e napon üljük Jézus Krisztus, a Világ Világossága és az Igazságosság napja születését.

Az első nem vértanú szent

Végül Szilveszter volt az az első földi halandó, akit Szent Mártonnal együtt nem vértanú szentként kezdtek tisztelni. A szentek tisztelete eddig csak a vértanúknak járt ki, de Isten földi zarándok népe a Lélek vezetésével tudatára ébredt annak, hogy ahová a szentek a vérük hullásával eljutottak, oda a hétköznapi keresztények egy egész élet tanúságtételével is megérkezhetnek. Szent Szilveszter tisztelete jelen van a keleti ortodox egyházakban is, hiszen Nagy Konstantinban, Szilveszter pápa „római császár-munkatársában”, ők egyúttal a bizánci székhely, az új Róma, Konstantinápoly megalapítóját is tisztelik. Ortodox emléknapja január 2-a.