Keresés

Srí Lanka: a húsvéti terrortámadás pusztítása Srí Lanka: a húsvéti terrortámadás pusztítása 

Szentszéki ENSZ-megfigyelő: A vallásellenes erőszakot néven kell nevezni

Bernardito Auza érsek New Yorkban fölszólalt az ENSZ ülésén, mely a terrorizmus, és a vallásellenes erőszak megállításáról, a tolerancia és az elfogadás elősegítéséről szólt. A vatikáni főpásztor rámutatott: a keresztények elleni támadásokat még ma sem ismerik el, holott néven kell nevezni az erőszakot, bármilyen vallás ellen irányul is.

Gedő Ágnes – Vatikán

Zsidók, muzulmánok és keresztények elleni erőszak

Auza érsek üdvözölte az (73/285) ENSZ-határozatot, amely elítél minden terrortámadást, amelyet vallási gyűlöletből követnek el istentiszteleti helyek ellen. Az államok biztosítsanak egyenlő jogokat állampolgáraiknak – szorgalmazta. Mindannyiunkat elborzasztottak a közelmúltban történt támadások: Pittsburgh-ben, Poway-ban és Párizsban a zsidó közösségek ellen, Christchurch-ben, Quensben, Quebec-ben és Londonban a muzulmánok ellen, míg Srí Lankán, Nigériában, Irakban és Szíriában a keresztények ellen irányultak. Ahhoz, hogy szembeszálljunk a terrorizmus gonoszságával és a minden vallás hívei elleni erőszakkal, bátran és őszintén néven kell neveznünk a dolgokat.

Keresztények helyett „Húsvétimádók”?

Különösen aljas az, hogy éppen imádkozó hívek csoportját támadják meg, és így az istentiszteleti helyek a béke és a nyugalom szigetei helyett gyorsan kivégzőkamrákká válnak. Védtelen gyermekek, férfiak és nők vesztik életüket pusztán azért, mert összegyűltek, hogy gyakorolják vallásukat. Sok esetben végre észreveszik, elítélik, és megfelelő válaszokkal kezelik ezeket a támadásokat, köszönhetően többek között az ENSZ 73. ülésszakán elfogadott határozatnak. Ez ugyanis elítél minden terrorcselekményt, amit vallási indíttatásból követnek el, és fölsorolja az iszlamofóbiát, az antiszemitizmust és a kereszténygyűlöletet. Most először nevezték meg a keresztényeket a zsidók és a muzulmánok mellett a vallásellenes erőszak áldozatai között – mutatott rá a szentszéki ENSZ-megfigyelő. Ennek ellenére sok állami vezető és média nem ismeri el továbbra sem a keresztények elleni támadásokat. Az is előfordul, hogy új, eufemizáló kifejezéseket használnak rá, mint például a Srí lankai áldozatok esetében nem keresztényekről, hanem „Húsvétimádókról” beszéltek. Senkit nem szabad kihagyni, ha vallásellenes támadás áldozata lesz – figyelmeztetett Auza érsek.

Ellenséges nacionalizmus, megbélyegzés és megfélemlítés

Az egyes államok felelőssége is fontos tényező a terrorizmusellenes küzdelemben. Az ő feladatuk ugyanis egyformán megvédeni minden állampolgárt, és előmozdítani a tolerancia és az elfogadás kultúráját. ENSZ-dokumentumok és más szervezetek, mint például a Szükséget Szenvedő Egyház jelentéseiből kiderül, hogy egyes országok megsértik a vallásszabadságot a belső törvénykezésen vagy diszkrimináción keresztül. A gyűlölet olykor tömeges atrocitásokba, gyilkosságokba és nemi erőszakba torkollik. Egyre agresszívabb a vallási kisebbségeket sújtó ellenséges nacionalizmus, ami rendszeres megbélyegzésben és megfélemlítésben ölt testet. Lényegi lépés tehát megvédeni az emberek vallási, lelkiismereti és hitbeli szabadságának jogát. Így tudjuk megállítani a terrorizmust és a különböző vallás hívei elleni támadásokat, előmozdítva a tolerancia és az elfogadás kultúráját.

Egyenlő jogokat biztosítani minden állampolgárnak

A szentszéki ENSZ-megfigyelő rámutatott: fontos, hogy a törvény előtt minden állampolgár egyenlő jogokkal álljon. Kívánatos a vallás és az állam pozitív és tiszteletteljes szétválasztása. Nem általánosságban a vallásokat, hanem a rossz elkövetőit kell hibáztatni, akik a hitet értelmezik vagy manipulálják. Ténylegesen föl kell vállalni a kultúrák és vallások közötti párbeszédet, a békét és az együttélést szolgáló testvériség jegyében. Ezt fogalmazta meg a Ferenc pápa és az Al-Azhar egyetem főimámja által, Abu-Dzabiban aláírt nyilatkozat, amit a hatékony nevelésből kiindulva kell a gyakorlatba ültetni. A társadalom amint vet, úgy arat. Az iskolákban, a szószékeken és az interneten sem szabad megengedni a szélsőséges radikalizálódást. A diákokat a párbeszédre, a másik ember méltósága és a jogállam tiszteletére kell nevelni, mint ahogy a kiengesztelődés és az igazságosság alapelveire.

27 június 2019, 12:35