Béta verzió

Cerca

Vatican News
Tusor Péter történész, a Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport vezetője a Vatikáni Rádió stúdiójában Tusor Péter történész, a Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport vezetője a Vatikáni Rádió stúdiójában 

A VI. Adorján pápa idején elfogadott magyar kérvények: interjú Tusor Péter történésszel

Újabb kötettel jelentkezik a vatikáni-magyar könyvsorozat, a Collectanea Vaticana Hungariae. Lakatos Bálint munkája a "Regesta Supplicationum, 1522–1523", mely a A VI. Adorján pápa uralkodása alatt elfogadott magyar vonatkozású kérvényeken keresztül a késő-középkor, a Mohács előtti időszak izgalmas világába enged betekintést. A kötetről a szerkesztő Tusor Péter történésszel, a Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport vezetőjével beszélgettünk.

Gedő Ágnes - Vatikán

Regesta Supplicationum, 1522–1523. A VI. Adorján pápa uralkodása alatt elfogadott magyar vonatkozású kérvények, kiad. LAKATOS BÁLINT (Collectanea Vaticana Hungariae I/16), Budapest–Róma, 2018. 

A Vatikáni Titkos Levéltárban őrzött 15–16. századi, magyarországi vonatkozású források közül a pápákhoz írásban benyújtott és az egyházfő vagy megbízottja által elfogadott kérvények azaz szupplikációk feltárása és közzététele a magyar történetírás óriási kihívása. A pápához benyújtott szupplikációkat fizikai valójukban az Apostoli Kancellárián nem őrizték meg, hanem lemásolásukat követően kidobták őket. A kérvények szövege tömeges mennyiségben csak az őket "kezelő"  Dataria Apostolicán vezetett másolati kötetekben maradtak fenn, 1342-től kezdve. (A fénykorát a középkor végén és a kora újkorban élő Apostoli Datáriának külön palotája áll a quirináli palota tövében, a hivatal 1968-ban szűnt meg.) 

Maga a kötet a VI. Adorján pápa rövid, másfél éves pontifikátusa (1522–1523) alatt keletkezett összesen 39 vaskos regisztrum összesen 66 magyar vonatkozású szupplikációját tartalmazza. Bár a bemutatott időszak igen rövid, de résnyi rálátást mégis biztosít a pápai–magyar kapcsolatok horizontjára a Mohácsot megelőző években. A feltárt források túlnyomó része az esztergomi vagy a kalocsai egyháztartományba tartozó egyházmegyékhez kapcsolódó személyekre vonatkozik. Tárgyuk szerint az egyházi bírósági perek újratárgyalását, illetve a papszentelést kérő szupplikációk adják a talált anyag kétharmadát. Ez valószínűleg a magyarországi kérvényezők stratégiájának, illetve a magyarországi egyházi bíróságok munkájának tudható be. A pappá szentelésüket kérvényezők egyébként tömegesen 1523 márciusában fordultak a pápához; erre a historiográfiában „papszentelési turizmusnak” nevezett jelenség szemléletes példájaként tekinthetünk. 

A kötet letölthető a  Magyar Tudományos Akadémia és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoportjának honlapjáról.

Interjú Tusor Péter történésszel
15 június 2018, 08:48