Keresés

Cookie Policy
The portal Vatican News uses technical or similar cookies to make navigation easier and guarantee the use of the services. Furthermore, technical and analysis cookies from third parties may be used. If you want to know more click here. By closing this banner you consent to the use of cookies.
I AGREE
Allegro vivace
Műsorok Podcast
Ferenc pápa a belga, luxemburgi, holland jezsuitákkal Brüsszelben apostoli látogatása alkalmával Ferenc pápa a belga, luxemburgi, holland jezsuitákkal Brüsszelben apostoli látogatása alkalmával  (Vatican Media)

A pápa a jezsuitáknak: Változnak a női szerepek a Vatikánban

A „La Civiltà Cattolica” közzé tette Ferenc pápa 150 belgiumi, luxemburgi és holland jezsuita rendtársával a brüsszeli Collège Saint-Michelben folytatott beszélgetését. A találkozó során a pápa számos témát érintett, mint a nők egyházi szerepe, a migráció.

Salvatore Cernuzio / Somogyi Viktória – Vatikán

Mint minden apostoli út alkalmával, a pápa a luxemburgi és belgiumi látogatása során is szánt időt a Jézus Társasága tagjaival való zártkörű találkozásra. Az eseményre a leuveni Katolikus Egyetem kampuszának meglátogatása és a brüsszeli Kiállítási csarnokban tett meglepetésszerű látogatása között került sor, ahol 6000 fiatal gyűlt össze virrasztásra. A Collège Saint-Michelben a jezsuita testvérekkel megtartott találkozóra nemcsak Belgiumból, hanem Luxemburgból és Hollandiából is érkeztek rendtársai. Zártkörű találkozó volt, amelyen számos téma előkerült a Jézus Társasága mai küldetésével vagy a világ és az egyház aktuális eseményeivel kapcsolatban, a szekularizációtól az inkulturációig, a szinódustól a migrációig. A kérdésekkel és válaszokkal tarkított beszélgetés elején énekszó csendült fel gitárkísérettel a holland régió elöljárója, Marc Desmet atya által. A „La Civiltà Cattolica” jezsuita folyóirat a szokásoknak megfelelően közzétette a párbeszéd teljes szövegét egy cikkben, amelyet Antonio Spadaro atya írt, aki hangsúlyozta a beszélgetés „spontaneitását” és „közvetlenségét”.

Ferenc pápa a jezsuiták körében Brüsszelben
Ferenc pápa a jezsuiták körében Brüsszelben   (Vatican Media)

„Az egyház nő”

„Az egyház nő” – válaszolta Ferenc pápa egy jezsuita kérdésére, amely arról szólt, hogy „nehéz igazságosabb és megfelelőbb helyet biztosítani a nőknek az egyházban”. „Karizmákkal megáldott nőket látok, és nem akarom a nők egyházi szerepének tárgyalását a szolgálat témájára korlátozni” – szögezte le a pápa. „Általában a maszkulinizmus és a feminizmus „piaci” témák. A pápa hangsúlyozta, hogy jelenleg „egyre többet igyekszik nőket behozni a Vatikánba egyre nagyobb felelősséggel járó pozíciókba”. „A dolgok változnak” – folytatta. – „Látható és érezhető.”

Nők a Vatikánban

A pápa emlékeztetett arra, hogy a Vatikáni Kormányzóság kormányzó-helyettese például nő (Raffaella Petrini nővér), vagy az Átfogó Emberi Fejlődés Dikasztériumának is „egy női helyettese van” (Alessandra Smerilli nővér), és a püspökök kinevezésének „csapatában” is van három nő (Petrini, Yvonne Reungoat nővér és Maria Lia Zervino, akiket 2022-ben neveztek ki a Püspöki Dikasztérium tagjává). „Mivel ők felelősek a jelöltek kiválasztásáért, a dolgok sokkal jobbak” – jegyezte meg a pápa, hozzátéve: „Alaposak ítéleteikben.” Még a Megszentelt Élet Dikasztériumában is „női vezetőhelyettes” van (Simona Brambilla nővér, titkár), a Gazdasági Tanácsban pedig Charlotte Kreuter-Kirchhoof a koordinátor-helyettes. „Röviden: a nők nagy felelősséggel járó szerepekben lépnek be a Vatikánba: ezen az úton haladunk tovább. A dolgok jobban működnek, mint korábban” – biztosította hallgatóit a pápa. Ezzel összefüggésben a pápa felidézett egy anekdotát az Európai Bizottság elnökével, Ursula von der Leyennel: „Egy konkrét problémáról beszéltünk, és megkérdeztem tőle: „De hogyan kezeli az ilyen jellegű problémákat?”. Így válaszolt: „Ugyanúgy, ahogyan mi, anyák. A válasza nagyon elgondolkodtatott” – mondta a pápa.

Ferenc pápa a brüsszeli Collège Saint-Michelben
Ferenc pápa a brüsszeli Collège Saint-Michelben   (Vatican Media)

A migránsokat integrálni kell

A találkozó során a pápa a migráció kérdésével is foglalkozott, amelyet véleménye szerint megfelelő módon tanulmányozni kell. Felsorolta azt a négy igét, amellyel a migránsok irányába viszonyulni kell: befogadni, elkísérni, előmozdítani, integrálni. Ha ez hiányzik, az „komoly” problémává válik. „A nem integrált migránsnak rossz a vége, de a társadalomnak is, amelyben a migráns él” – figyelmeztetett a pápa, felidézve a 2016-os belgiumi merényletet a zaventemi repülőtéren, amely 16 ember életébe került az ún. Iszlám Államhoz kötődő két terrorista keze által. „Az a tragédia az integráció hiányának is volt az eredménye.” Hozzátette: „Az egyháznak komolyan kell vennie a migránsokkal kapcsolatos munkát”.

Egy elöregedő Európa

Ezzel együtt Ferenc pápa megismételt egy szívéhez közel álló dolgot, azt a tényt, hogy „Európában nincs többé gyermek, elöregszik. Bevándorlók kellenek ahhoz, hogy az élet megújuljon. Ez mára a túlélés kérdésévé vált.”

A közösség fontosabb, mint a pap

Nemcsak a gyerek kevés, de a hivatás is. A témát egy szerzetes vetette fel: „Hogyan látja a papok nélküli plébániai közösségek jövőjét?” „A közösség fontosabb, mint a pap” – válaszolta a pápa. „A pap a közösség szolgálója.” Példaként említette a szerzetesnőket, akik vezető szerepet töltenek be a világ egyes részein, például a perui apácák kongregációjában, akiknek „sajátos küldetésük” van, hogy „olyan helyzetekbe jussanak el, ahol nincs pap. Mindent megtesznek: prédikálnak, keresztelnek... Ha végül küldenek egy papot, akkor tovább mennek máshová.”

A belga, luxemburgi és holland jezsuiták hallgatják Ferenc pápát
A belga, luxemburgi és holland jezsuiták hallgatják Ferenc pápát   (Vatican Media)

„A jezsuitának nem kell félnie semmitől”

A misszió apropóján a pápa az Európa legszekularizáltabb országai közé tartozó Belgium helyzetét szemlélve felszólította a Szent Ignác-rend tagjait, hogy ne féljenek. „A jezsuitának nem kell félnie semmitől” – mondta. „A jezsuita olyan ember, aki a bátorság két formája közötti feszültségben él: a bátorság, hogy az imádságban keressük Istent, és a bátorság, hogy elmenjünk a határokig.” „Mesterként” a pápa Matteo Ricci atyára, Roberto De Nobili atyára és más nagy misszionáriusokra mutatott rá, akik „még az egyházban is megijesztettek egyeseket bátor fellépésükkel”, de „kijelölték az inkulturáció határait”. Ezt a határt a „megkülönböztetésben” kell keresni – mondta. „És ez az imádkozás által felismerhető.” A jezsuita ima „a határvonalon, nehéz helyzetekben, a korlátoknál alakult ki. Ez a legszebb dolog a spiritualitásunkban, a kockázatvállalásban” – mondta a pápa.

A pogányság új formái

A szekularizáció „összetett jelenségét” illetően Ferenc pápa szólt a „pogányság formáiról”: „Nem kell pogány isten szobra ahhoz, hogy pogányságról beszéljünk: maga a környezet, a levegő, amit belélegzünk, egy gáznemű pogány isten! És ennek a kultúrának a tanúságtétel, a szolgálat és a hit által kell prédikálnunk. És belülről az imával kell ezt tennünk.” Szerinte a szolgálat „gyümölcsözővé” teszi a párbeszédet, de a párbeszédet gyakran akadályozza az „erős klerikalizmus” az egyházban. „Ahol klerikalizmus van, ott nincs szolgálat” – folytatta, és figyelmeztetett: „Az isten szerelmére, soha ne keverjük össze az evangelizációt a prozelitizmussal, az erőszakos hittérítéssel!”

Intellektuális apostolkodás

„Az intellektuális apostolkodás” is „fontos”, és a jezsuiták hivatásának része, akiknek „jelen kell lenniük a tudományos életben, a kutatásban és a kommunikációban is”. „Legyen világos” – hangsúlyozta Ferenc pápa. „Amikor a Jézus Társasága általános kongregációi azt mondják, hogy be kell illeszkedni az emberek életébe és a történelembe, az nem azt jelenti, hogy 'karneválozzunk', hanem azt, hogy a legintézményibb kontextusba is belehelyezkedjünk, azt szeretném mondani, hogy némi „merevséggel” a szó jó értelmében. Nem szabad mindig a kötetlenséget keresni” – figyelmeztetett Ferenc pápa.

Ajándék a pápának
Ajándék a pápának   (Vatican Media)

Szinodalitás, kegyelem

Az egyik kérdés a szinodalitásra vonatkozott, a Vatikánban most zajló szinódusra. „Nem könnyű a szinodalitás, és ez néha azért van, mert vannak olyan tekintélyes emberek, akik nem ösztönzik a párbeszéd szempontját” – mondta a pápa. „A lelkipásztor hozhat döntéseket egyedül, de meghozhatja azokat a tanácsával együtt is. Így tehet a püspök, és a pápa is.” Ferenc pápa bízik abban, hogy a szinódussal „a dolgok pontosan a szinodális módszerrel tisztázódnak majd”. Hangsúlyozta: „A szinodalitás az egyházban kegyelem! A tekintélyt szinodalitásban kell megvalósítani.”

Boldoggá avatási ügyek

Végül Ferenc pápa megerősítette, hogy megnyílt a boldoggá avatási ügye Pedro Arrupe atyának, az 1965-1983 közötti spanyol származású jezsuita általános rendfőnöknek, akit Isten szolgájának nyilvánítottak. „A probléma az írásainak áttekintése” – mondta a pápa, kifejtve, hogy Arrupe „nagyon sok mindent írt, és a szövegeinek elemzése időt vesz igénybe. Henri De Lubac, egy másik „nagy jezsuita” ügyével kapcsolatban a pápa kijelentette, nem tudja, hogy az ügyét bemutatták-e vagy sem. Ferenc pápa rendtársaival beszélgetve elárulta, mit fog később nyilvánosan bejelenteni a brüsszeli szentmisén; nevezetesen Baldwin király boldoggá avatási ügyének elindítását: „Én magam döntöttem, mert nekem úgy tűnik, hogy itt ebbe az irányba haladunk” – mondta Ferenc pápa.

09 október 2024, 17:27
Prev
April 2025
SuMoTuWeThFrSa
  12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
27282930   
Next
May 2025
SuMoTuWeThFrSa
    123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031