Ferenc pápa a kínai katolikusoknak: imádkozzunk a békéért a Sheshani Szűzanyához!

Gedő Ágnes – Vatikán

1924. május 15-e és június 12-e között tartották Sanghajban az első és mindmáig egyetlen kínai katolikus zsinatot, amelyre emlékezve nemzetközi konferenciát rendeztek a Pápai Orbán Egyetemen. A Fides missziós hírügynökség és a Kínai Lelkipásztorkodásért felelős Bizottság szervezte az összejövetelt: „100 évvel a Kínai Zsinat után: történelem és jelen között” – címmel. Ferenc pápa elküldte videóüzenetét a május 21-i megnyitóra, amelyen felszólalt többek között Pietro Parolin bíboros államtitkár, Luis Antonio Tagle bíboros, az Evangelizálási Dikasztérium pro-prefektusa, és Joseph Shen Bin sanghaji püspök.

Nagy misszionáriusok nyomában

Üzenetében a pápa fontos lépésnek nevezte a kínai katolikus egyház életében a száz évvel ezelőtti zsinatot. Az akkori zsinati atyák valóban szinodális tapasztalatot éltek át, és jelentős döntéseket hoztak. A Szentlélek egyesítette őket, összhangot teremtett köztük és olyan utakra vezérelte őket, amelyeket el sem tudtak volna képzelni, legyőzve fenntartásaikat és ellenállásukat – így vezeti a Lélek az egyházat. Távoli országokból érkeztek szinte mindnyájan, mert csak később, a zsinat során érlelődött meg az elhatározás, hogy a Kínában született papokra és püspökökre bízzák az egyházmegyék vezetését. Olyan nagy misszionáriusok nyomába léptek, mint Matteo Ricci és mindent megtettek, hogy Pál apostolhoz hasonlóan elvigyék a feltámadt Krisztus hírét és tanúskodjanak róla.

Evangelizálás, nem gyarmatosítás

A kínai zsinat szervezőjeként és elnökeként nagy szerepe volt a munkálatokban Celso Costantini érseknek, az első kínai apostoli delegátusnak, akit XI. Piusz pápa bízott meg a zsinat vezetésével. Valódi missziós hozzáállással megfogadta a Maximum illud -k. apostoli levél tanításait, melyet XV. Benedek pápa adott ki 1919-ben a missziókról. Costantini érsek egyszerűen azt vallotta, hogy az egyház küldetése az evangelizálás, nem pedig a gyarmatosítás. A sanghaji zsinaton, többek között neki köszönhetően termékeny gyümölcsöket hozott a Szentszék és a kínai katolikus egyház közötti szeretetközösség, az egész kínai nép javára. Nemcsak a téves irány korrigálásáról volt szó azonban a száz évvel ezelőtti zsinaton, egyfajta stratégiaváltásról, hanem arról, hogy az egyházhoz és küldetéséhez megfelelőbb utakat választottak, pusztán Krisztus kegyelmében, az ő vonzerejében bízva. Az első kínai zsinat résztvevői a jövőbe tekintettek, az ő jövőjük pedig a mi jelenünk – mutatott rá üzenetében a pápa.

Hozzájárulni a békéhez

A kínai katolikusok szeretetközösségben állva Róma püspökével tanúságot tesznek hitükről ott, ahol élnek az irgalmasság és a szeretet cselekedeteivel is. Tanúságtételükkel valóban hozzájárulnak a társadalmi együttélés összhangjához, közös otthonunk építéséhez. Aki Jézust követi, szereti a békét, és együtt halad mindazokkal, akik a békéért munkálkodnak, egy olyan korban, amikor embertelen erők működését látjuk, melyek úgy tűnik, hogy fel akarják gyorsítani a világvége eljövetelét. Ahogy a sanghaji zsinat atyái a jövőbe tekintettek, és elzarándokoltak a Sheshani Mária-kegyhelyre, úgy mi is előre nézhetünk a jövőbe, és új utakat kereshetünk az evangélium bátor hirdetésére és az arról való tanúságtételre.

Sheshani Miasszonyunk

Május hónapban, melyben Isten népe különösképpen a Szűzanyára bízza magát, sok kínai testvérünk elzarándokol a Sheshani kegyhelyre, hogy imáit és reményeit Jézus Anyjának közbenjárására bízza. Május 24-én tartjuk Szűz Mária, a keresztények segítsége ünnepét, ekkor az egész világegyház a kínai testvéreinkkel együtt imádkozik, ahogyan azt XVI. Benedek pápa kérte a kínai katolikusokhoz szóló levelében. Ferenc pápa is elzarándokol lélekben a Sheshani Szűzanyához, és azt kéri, hogy az egész világon fohászkodjunk közbenjárásáért, hogy mindenütt győzedelmeskedjen a béke. Mária, keresztények segítsége, Sheshani Miasszonyunk, imádkozz értünk!