Keresés

Ferenc pápa beszédet intéz a VII. Piusz pápa halálának 200. évfordulóját ünneplő olasz egyházmegyei zarándoklat résztvevőihez Ferenc pápa beszédet intéz a VII. Piusz pápa halálának 200. évfordulóját ünneplő olasz egyházmegyei zarándoklat résztvevőihez  (VATICAN MEDIA Divisione Foto)

A pápa VII. Piuszra emlékezett: a szeretetközösség embere volt a nehéz időkben

Ferenc pápa szombaton olasz zarándokokat fogadott audiencián a Cesena-Sarsinai, Savonai, Imolai és Tivoli egyházmegyékből. Emlékeztette őket Isten Szolgája, VII. Piusz pápa örökségére, aki az Evangélium bátor tanúságtevője volt a küzdelmek és a megosztottság idején.

Lisa Zengarini / Somogyi Viktória – Vatikán

Ferenc pápa szombaton tiszteletét fejezte ki Isten Szolgája VII. Piusz pápa (1742-1823), a rendíthetetlen hit és az Egyháza iránti elkötelezettség példája iránt, akit 1800-ban, Európa és az egyház történelmének egyik legviharosabb évében választottak meg pápának. Ezt az időszakot a francia forradalom és Napóleon uralma jellemezte. Niccolò Maria Luigi Chiaramonti Barnaba, VII. Piusz bencés szerzetes és neves teológus, elődjével, VI. Piusszal együtt rendíthetetlenül ellenezte Napóleonnak az egyház leigázására tett kísérleteit, amely miatt 1809-ben letartóztatták és bebörtönözték.

„Non debemus, non possumus, non volumus”

A Cesena-Sarsinai, Savonai, Imolai és Tivoli olasz egyházmegyék VII. Piusz pápa halálának kétszázadik évfordulójára emlékeznek. A zarándokcsoporthoz intézett beszédében a pápa emlékeztetett arra, hogy Isten és az Egyház iránti elkötelezettsége rendíthetetlen maradt még a letartóztatása pillanatában is, amikor visszautasította a neki felajánlott kompromisszumot, mondván: „Non debemus, non possumus, non volumus” („Nem lehet, nem kell, nem akarjuk”). Ferenc pápa XIX. századi elődje életében elmélyülve utalt arra, hogyan tett tanúbizonyságot három kulcsfontosságú értékről, amelyek személyes és közösségi hitünk útján is elengedhetetlenek: a szeretetközösség, a tanúságtétel és az irgalom.

A szeretetközösség elkötelezett híve és védelmezője

A pápa szerint VII. Piusz „a szeretetközösség kitartó támogatója és védelmezője” volt a heves küzdelmek és a megosztottság idején: „Az egység védelmében tanúsított higgadt és elszánt kitartásával képes volt „átalakítani azoknak az arroganciáját, akik el akarták szigetelni őt, olyan lehetőséggé, amely által újra fellendíthette az Egyház iránti elkötelezettség és szeretet üzenetét, amelyre Isten népe lelkesedéssel válaszolt. Az eredmény egy anyagilag szegényebb, de erkölcsileg összetartóbb, erősebb és hitelesebb közösség lett” – jegyezte meg Ferenc pápa. Példája ezért ma is arra buzdít bennünket, hogy legyünk az Egyház egységének építői, vagyis „teremtsünk szeretetközösséget, segítsük elő a kiengesztelődést, mozdítsuk elő a békét, és legyünk hűségesek az igazsághoz a szeretetben!”. „Az egyik dolog, ami sokat segít a szeretetközösségben, az az, hogy jól tudjunk beszélni. A kritika, a pletyka ezzel szemben rombolja a szeretetközösséget. Amikor úgy érzed, hogy rosszat akarsz beszélni valaki másról, harapd meg a nyelved, és ezzel nagy jót teszel a közösségért és az egységért” – mondta a pápa.

Az Evangélium bátor hirdetője

VII. Piusz egy szelíd ember, „az Evangélium bátor hirdetője volt” szavaival és életével – folytatta Ferenc pápa. Erről tanúskodnak pápasága elején a választó bíborosokhoz intézett megjegyzései, amikor hangsúlyozta, hogy példát kell mutatni „alázatban, szerénységben, türelemben, szeretetben és minden papi kötelességben, hogy megőrizzük az egyház hiteles dimenzióját”. A keresztény prófécia ezen eszményét egész életében „méltósággal”, jó és rossz időkben, személyes és egyházi szinten is megélte, „még akkor is, amikor ez összeütközésbe hozta korának hatalmasaival”.

Társadalmi reformer

Végül Ferenc pápa emlékeztetett arra, hogy a napóleoni uralom idején tapasztalt nehézségek ellenére VII. Piusz különös figyelmet fordított a rászorulókra, és széleskörű társadalmi reformokat hajtott végre, amelyek emancipálták a szegényparasztokat, eltörölték a kiváltságokat és a kínzás gyakorlatát. Ugyanilyen irgalmasságot tanúsított üldözői iránt: „Bár határozottan elítélte hibáikat és visszaéléseiket, megpróbálta nyitva tartani velük a párbeszéd csatornáját, és mindenekelőtt mindig felajánlotta a megbocsátását.”

Az igazság szeretete és a párbeszédre való hajlandóság

Beszédének végén Ferenc pápa arra kérte az olasz zarándokokat, hogy elmélkedjenek arról a sok értékről, amelyeket Isten szolgája VII. Piusz emléke idéz fel bennünk: az igazság, az egység, a párbeszéd, a legkisebbre való odafigyelés, a megbocsátás iránti szeretet és a béke elszánt keresése: „Jót tesz, ha elmélkedünk rajtuk, befogadjuk és tanúságot teszünk róluk, hogy a szelídség és az áldozatkészség stílusa növekedjen bennünk és közösségeinkben” – zárta gondolatait Ferenc pápa VII. Piusz pápa halálának 200. évfordulója alkalmából mondott beszédében.

23 április 2024, 17:04