A pápa levele a szentföldi katolikusokhoz: Fakadjon remény a fájdalomban elvetett magokból
Christopher Wells / Somogyi Viktória – Vatikán
Ferenc pápa levelet írt a szentföldi katolikusoknak, biztosítva őket arról, hogy mindennap jelen vannak gondolataiban és imáiban. „Ölellek rítusaitok sokféleségében mindannyiótokat, kedves katolikus hívek, akik a Szentföldön éltek” – köszönti a közel-keleti híveket a pápa. „Kiváltképpen ölelem azokat, akiket leginkább sújt a háború értelmetlen tragédiája; a gyerekeket, akiktől elrabolták jövőjüket; azokat, akik gyászolnak és szenvednek, és mindazokat, akik a gyötrelem és rémület áldozataivá váltak.” A Szentatya szerdán közzétett levelében hangsúlyozza a Húsvét különleges jelentőségét azok számára, akik a Jézus élete, halála és feltámadása által megszentelt helyeken élnek. Elismerve a keresztények vágyát, hogy azokon a területeken maradjanak, ahol évszázadok óta élnek, Ferenc pápa szerint jó, ha ott maradnak, és köszönetet mond nekik hitükért, szeretetükért és reményükért.
Tanúságtétel az Úr passiójának misztériumáról a szenvedésen keresztül
A pápa ezután emlékeztet saját 2014-es szentföldi zarándokútjára, és felidézi VI. Pál pápa szavait, aki figyelmeztetett a békét és a biztonságot, valamint az emberi értékeket érintő „állandó és súlyos fenyegetésre”, valamint a folyamatos feszültségek fenyegetésére a Közel-Keleten. Ferenc pápa kiemeli a közel-keleti keresztények szerepét „üdvösségünk helyeinek” őrzésében, valamint „kitartó tanúságtételüket az Úr passiójának misztériumáról szenvedéseiken keresztül”. „Azáltal, hogy képesek vagytok újra felemelkedni és előre haladni, azt hirdettétek és továbbra is hirdetitek, hogy a megfeszített Úr feltámadt a halálból.”
A pápa imája a szentföldi keresztényekért
A pápa ezt követően megosztja imáját, amelyet a szentföldi keresztényekért és velük együtt mond:
„Urunk, Te vagy a mi békénk (vö. Ef 2,14-22). Te, aki azt hirdetted, boldogok a béketeremtők (vö. Mt 5,9): szabadítsd meg az emberi szíveket a gyűlölettől, az erőszaktól és a bosszúvágytól. Példádra tekintünk és követünk Téged, aki irgalmas, szelíd és alázatos szívű vagy (vö. Mt 11,29). Senki ne rabolja el szívünk reményét, hogy Veled együtt feltámadhatunk. Soha ne fáradjunk bele minden férfi, nő és gyermek méltóságának védelmébe, vallási, etnikai vagy nemzetiségi megkülönböztetés nélkül, kezdve a legkiszolgáltatottabbakkal: a nőkkel, az idősekkel, a gyermekekkel és a szegényekkel.”
Egység és testvériség
A pápa ismételten biztosítja őket arról, hogy nincsenek egyedül és megígéri, hogy az egyetemes egyház szolidaritást gyakorol „imával és a szeretetcselekedetek által”. „Reméljük, hamarosan visszatérünk közétek zarándokként, közel léphetünk hozzátok, hogy megöleljünk benneteket, hogy veletek együtt törjük meg a testvériség kenyerét, és szemléljük a remény gyöngéd hajtásait, amelyek azokból a magvakból fakadnak, amelyeket fájdalommal vettek el és türelemmel tápláltok” – írja üzenetében Ferenc pápa. Ezután megköszöni a „püspököknek, a papoknak és a szerzeteseknek” az emberek körében végzett munkájukat és azért imádkozik, hogy „a szenvedés olvasztótégelyében… megtisztuljon és felragyogjon az egység drága aranya” a katolikusok és más keresztények között, akiknek szintén kifejezi „lelki közelségét és bátorítását” a pàpa, és imáiról biztosítja őket.
Ima és konkrét segítségnyújtás
Levele végén Ferenc pápa a Szentföldön élő katolikusokat a Boldogságos Szűz Mária, „földetek leánya” oltalmába ajánlja. Arra szólítja fel a keresztényeket világ szerte, hogy nyilvánítsák ki konkrét támogatásukat a szentföldi keresztények iránt, és fáradhatatlanul imádkozzanak, hogy e szeretett föld minden népe végre békében élhessen”.
