Keresés

Ferenc pápa a Pápai Életvédő Akadémia közgyűlésének résztvevőivel Ferenc pápa a Pápai Életvédő Akadémia közgyűlésének résztvevőivel  (ANSA)

Ferenc pápa beszéde a Pápai Életvédő Akadémia közgyűléséhez

A Pápai Életvédő Akadémia tagjainak tartott hétfői audienciáján Ferenc pápa rámutatott, hogy létezésünk középpontjában a másokkal való kapcsolatok állnak.

Devin Watkins / Somogyi Viktória – Vatikán

Ferenc pápa hétfőn audiencián fogadta a Pápai Életvédő Akadémia közgyűlésének résztvevőit. A mesterséges intelligencia korszakában, amikor attól tartunk, hogy az algoritmusok az emberi dolgok mindent átható mércéjévé válnak, újra meg kell érteni az ember és a gép kapcsolatát. Ehhez pedig elengedhetetlen annak megértése, hogy „mit jelent az ember”, és mi jellemzi legmélyebb természetét. Ez az az alapvető megfontolás, amellyel a Pápai Életvédő Akadémia közgyűlése foglalkozik. A tanácskozás február 12-14. között tart „Az ember: Értelmezései és kihívásai” témáról. Ugyanebből a kérdésből indult ki a pápa hétfőn a plenáris ülés résztvevőihez intézett beszédében.

Beszédében Ferenc pápa kiemelte az Akadémia azon erőfeszítéseinek fontosságát, hogy feltárja, „mi az emberi lény megkülönböztető jegye”. Az emberi élet minden területén elterjedt technológiáról szólva rámutatott, hogy lehetetlen alapvetően elvetni a technológiát az emberiség virágzásával kapcsolatban. „Szükség van arra, hogy a tudományos és technológiai ismereteket tágabb értelmezési horizontba helyezzük, és ezáltal elkerüljük a technokrata paradigma egyeduralmát.

Vincenzo Paglia érsek, a Pápai Életvédő Akadémia elnöke köszönti a pápát
Vincenzo Paglia érsek, a Pápai Életvédő Akadémia elnöke köszönti a pápát

A gondolkodás egységesítése és a vélemények sokfélesége

A pápa utalt az emberi személy különféle aspektusait reprodukáló technológiára, mint például, hogy a bináris kódot digitális nyelvként alkalmazzák, amely minden típusú információt ki tud fejezni. Felhívta a figyelmet a nyilvánvaló párhuzamra a Bábeli torony bibliai történetével (Ter 11,1-9) és hangsúlyozta, hogy Isten válasza arra az emberi vágyra, hogy egyetlen nyelvet teremtsen, nem puszta büntetés. Megjegyezte: Isten inkább „egyfajta áldásként” keverte össze az emberi nyelvet, azzal a céllal, hogy szembeszálljon azzal a tendenciával, amely minden embert arra kényszerít, hogy pontosan ugyanazt gondolja, mint mások. „Ily módon az emberi lények szembesülnek korlátaikkal és kiszolgáltatottságukkal, továbbá arra kapnak ösztönzést, hogy tiszteletben tartsák a különbözőségeket és kimutassák egymás iránti törődésüket.”

A nyelven túli kapcsolatok mélysége

Ferenc pápa arra kérte a tudósokat és a kutatókat, hogy mindig felelősségteljesen gyakorolják szakmájukat, és tudják, hogy teremtő tevékenységük mindig alárendelődik Isten kreativitásának. A mesterséges intelligencia vagy a „beszélő gépek”, ahogy a pápa nevezte őket, soha nem ruházhatók fel „lélekkel”, ezért a technológiai fejlődésnek úgy kell végbe mennie, hogy megelőzze „az emberi mivolt eltorzulását”. Az antropológusok fő feladata „olyan kultúra kialakítása, amely a tudomány és a technológia erőforrásait integrálva képes elismerni és előmozdítani az embert a maga lealacsonyíthatatlan sajátosságában”. Az emberi kapcsolatoknak van a nyelvnél magasabb síkja, amely „a pátosz és az érzelmek, a vágy és a szándék szférájába tartozik” – mutatott rá Ferenc pápa. Hozzátette, csak az emberi lények képesek érzékelni és átalakítani ezeket az empatikus megnyilvánulásokat pozitív és jótékony kapcsolatokká másokkal, Isten kegyelme által.

A Pápai Életvédő Akadémia közgyűlésének résztvevői a pápai audiencián
A Pápai Életvédő Akadémia közgyűlésének résztvevői a pápai audiencián

Olyan fákat ültessünk, amelyek gyümölcsét mások takarítják be

Ferenc pápa méltatta a Pápai Életvédő Akadémiát, amiért olyan tudományágak közötti párbeszédet igyekszik létrehozni, ahol a kutatók véleménycserét folytathatnak a technológiai fejlődésről. Kiemelte, hogy ez a kezdeményezés hasonlít az egyházban zajló szinodális folyamathoz. „Ez a folyamat megterhelő, mivel körültekintő odafigyelést és szellemi szabadságot, valamint feltáratlan és ismeretlen utakra való felkészülést igényel, anélkül, hogy haszontalan kísérleteket tegyünk a „múltba tekintésre”. Beszéde végén Ferenc pápa hangsúlyozta, hogy a kereszténység távolra tekintő nézőpontot nyújthat a technológiai-kulturális párbeszédhez. „A kereszténység mindig is jelentős hozzájárulást nyújtott ehhez azáltal, hogy minden kultúrából, ahol gyökeret vert, értékes elemeket szívott magába, és újra értelmezte azokat Krisztus és az Evangélium fényében, magába integrálva a különböző kulturális környezetekben jelenlévő nyelvi és fogalmi erőforrásokat.”

13 február 2024, 14:23