Keresés

Az Újév első szentmiséje Isten Anyja tiszteletére Az Újév első szentmiséje Isten Anyja tiszteletére   (REUTERS)

Ferenc pápa homíliája Szűz Mária, Isten Anyja ünnepén: A krisztusi ember máriás is!

Az Új Esztendő első napján, hétfőn délelőtt Ferenc pápa elnökölt a Szent Péter bazilikában tartott szentmisén, melyet Isten Anyja, a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére mutattak be. Homíliájában az idők teljességének jelentőségéről elmélkedett, melynek az emberek között éppen a Szűzanya volt a legmélyebb ismerője a Fián keresztül, aki pedig éppen az Idők Teljességeként érkezett hozzánk.

P. Vértesaljai László SJ – Vatikán    

Mária az Isten által választott út, sok ember és nemzedék végpontja

Pál apostol szavai világítják meg az új év kezdetét: „Amikor eljött az idők teljessége, Isten elküldte Fiát, aki asszonytól született” (Gal 4,4). Feltűnő az „idő teljessége” kifejezés. Az ókorban szokás volt az amforák kiürítésével és megtöltésével mérni az időt: amikor azok kiürültek, új időszak kezdődött, mely akkor ért véget, amikor az amforák megteltek. Íme, itt van az idők teljessége! – szólt a pápa. Amikor a történelem amforája tele van, az isteni kegyelem elárasztja: Isten emberré lesz, és ezt egy asszony, Mária jelében teszi. Ő az Isten által választott út, sok ember és nemzedék végpontja, akik „cseppenként” készítették elő az Úr világra jövetelét. Az Anya tehát az idő szívében áll: Istennek tetszett, hogy a történelem őáltala, egy asszonyon keresztül vegyen fordulatot. Ezzel a szóval – az idők teljessége – a Szentírás az eredetre, a Teremtésre utal és azt sugallja, hogy az Anya a Gyermekkel új teremtést, új kezdetet jelez. Az üdvösség idejének kezdetén tehát ott van Isten Szent Anyja, a mi Szent Anyánk – összegezte a pápa.

Isten Anyja: ez a hit dogmája, de egyben a „remény dogmája” is

Szép dolog tehát, hogy az új év Mária megszólításával kezdődik. Miként szép volt az is, ahogy a hűséges nép egykor Efezusban örömmel vallotta meg Isten Szent Anyját! Milyen bátrak is voltak azok a keresztények! – tette hozzá szabadon a Szentatya. Az Istenanya szó valójában azt az örömteli bizonyosságot fejezi ki, hogy az Úr, mint az édesanyja karján nyugvó gyengéd Gyermek, örökre egyesült emberségünkkel, odáig menően, hogy az már nem csak a miénk, hanem az övé is. Isten Anyja: e két szóval megvalljuk az Úr velünk való örök szövetségét. Isten Anyja: ez a hit dogmája, de egyben a „remény dogmája” is: Isten az emberben és ember az Istenben, mindörökké. Istennek Szent Anyja! – utalt Ferenc pápa a 431-es Efezusi Zsinat során összegyűlt keresztény nép közfelkiáltására, amikor is háromszor megvallották: Istennek Szent Anyja! Istennek Szent Anyja! Istennek Szent Anyja!  

Mária anyasága az Isten atyai gyengédségével való találkozás útja    

Az idők teljességében az Atya elküldte Fiát, aki asszonytól született, de Szent Pál szövege hozzátesz egy második küldetést: „Isten elküldte szívünkbe Fiának Lelkét, aki így kiált: Abba! Atya!” (Gal 4,6). Még a Lélek küldésekor is az Anya a főszereplő: a Szentlélek először is rászáll az Angyali Üdvözletkor (vö Lk 1,35), majd az Egyház születésekor leszáll a Máriával, Jézus Anyjával együtt imára összegyűlt apostolokra. Így Mária befogadó szava a legnagyobb ajándékokat hozta el nekünk: „testvérünkké tette a Felség Urát” – idézett a pápa Szent Ferenc életrajzírójától, Celanói Tamástól – és megengedte, hogy a Lélek ezt kiáltsa a szívünkben: „Abba, Atya!”.  Mária anyasága az Isten atyai gyengédségével való találkozás útja, a legközelebbi, legközvetlenebb, legkönnyebb út. Ez Isten stílusa: közelség, együttérzés és gyengédség. Az Anya ugyanis elvezet minket a hit kezdetéhez és szívéhez, ami nem elmélet vagy kötelesség, hanem mérhetetlen ajándék, amely szeretett gyermekekké, az Atya szeretetének lakásává tesz bennünket.

Az Egyháznak szüksége van Máriára, hogy újra felfedezze saját női arcát

Ezért az Anya befogadása az életünkbe nem egyfajta áhítat választása, hanem a hit követelménye: „Ha keresztények akarunk lenni, máriásnak kell lennünk”, vagyis Mária gyermekeinek – amiként Szent VI. Pál pápa tanította 1970-ben a szardínia Cagliari városában. Az Egyháznak szüksége van Máriára, hogy újra felfedezze saját női arcát: hogy jobban hasonlítson hozzá, aki asszony, Szűz és Anya, és mint ilyen az Egyház mintája és tökéletes alakja – utalt a pápa a Zsinat Lumen Gentium dokumentumára, hogy teret engedjen a nők számára, hogy teremtővé legyenek egy törődő, gondoskodó, türelmes és bátor anyai lelkipásztori szolgálat révén.

Ugyanakkor a világnak szüksége van arra is, hogy mint anyákra és nőkre tekintsen rájuk és hogy így békére leljen, hogy kiszabaduljon az erőszak és a gyűlölet spiráljából, és hogy visszatérjen az emberséges tekintethez és a látó szívhez. Minden társadalomnak be kell fogadnia a nőt és minden nőt, mint adományt, hogy tisztelje, védelmezze, értékelje azt, jól tudva, hogy aki akár egyetlen nőt is bánt, az meggyalázza az asszonytól született Istent – szögezte le a pápa.

Mária ismeri szükségeinket és megsürgeti a kegyelem áradását

Mária, az asszony, ahogyan az idők teljességében meghatározó, úgy mindenki életében meghatározó; mert senki sem ismeri jobban gyermekei idejét és szükségeit, mint az Anya. Ezt mutatja nekünk egy másik „kezdet”, az első jele Jézusnak, amit a kánai menyegzőn mutatott meg.  Mária ugyanis az, aki észreveszi, hogy fogytán a bor és a Fiához fordul. Gyermekeinek szüksége indítja az Anyát arra, hogy Jézus közbelépését kérje. Kánában Jézus ezt mondja: „Töltsétek meg vízzel az edényeket, és színültig megtöltötték azokat” (Jn 2,7). Mária, aki ismeri szükségleteinket, megsürgeti nekünk a kegyelem áradását és a teljesség felé viszi az életünket.

Testvéreim, mindnyájunknak vannak hiányosságaink, magányaink, ürességeink, amelyek betöltésre várnak. Mindenki ismeri a saját hiányosságait. Ki tudja azt betölteni, ha nem Mária, a teljesség Anyja? Ha kísértésbe esünk, hogy bezárkózzunk önmagunkba, menjünk hozzá, amikor nem tudjuk kioldani magunkat az élet csomóiból, nála keressünk menedéket. A béke-fogytán levő mostani időknek szüksége van egy Anyára, aki újraegyesíti az emberi családot. Tekintsünk Máriára, hogy az egység építőivé váljunk, és tegyük ezt az ő anyai kreativitásával, aki gondoskodik gyermekeiről: összegyűjti és vigasztalja őket, meghallgatja bánatukat és felszárítja a könnyeiket. Tekintsünk csak a gyermekét szoptató gyengéd Szűzanya ikonjára! Ilyenek az anyák: mennyi gyöngédséggel is vigyáznak ránk és közel állnak hozzánk! Vigyáznak ránk és közel vannak hozzánk – ismételte meg a pápa, miközben a főoltár mellett felállított ősi ikonra mutatott, mely a Montevergine-i apátságból való.

Legyen ez az év tele Mária, Isten Szent Anyja anyai gyengédségével!

Bízzuk az új évet az Istenszülőre, szenteljük neki életünket. Gyengédségével képes lesz ő felfedni annak a teljességét. Mert Jézushoz vezet majd minket, Jézus pedig az idők, minden idők, mindannyiunk idejének a teljessége. Igaz, ahogy ezt megírták: „Nem az idők teljessége okozta Isten Fiának elküldését, hanem éppen ellenkezőleg, a Fiú elküldése hozta el az idők teljességét”. Testvéreim, legyen ez az év tele az Úr vigasztalásával! Legyen ez az év tele Mária, Isten Szent Anyja anyai gyengédségével. Végül pedig arra kérlek benneteket, hogy háromszor együtt mondjuk hangosan: Istennek szent Anyja! Most együtt: Istennek szent Anyja! Istennek szent anyja! Istennek szent anyja! – zárta homíliáját Ferenc pápa, melyet a Szent Péter bazilikában az Isten Anyja, a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére bemutatott szentmisén mondott.

01 január 2024, 16:26