Keresés

Ferenc pápa a Sasvári Hétfájdalmú Szűzanya szobra elé helyezett Arany Rózsát Ferenc pápa a Sasvári Hétfájdalmú Szűzanya szobra elé helyezett Arany Rózsát  (Vatican Media)

Szeplőtelen fogantatás ünnepén a pápa Arany Rózsát ajándékoz a Salus Populi Romani kegyképnek

Mintegy pápai áldás jelképeként Ferenc pápa december 8-án pénteken délután Arany Rózsát helyez a Santa Maria Maggiore bazilikában őrzött ősi Mária-ikon elé. Olyan történelmi gesztus ez, amelyet utoljára V. Pál pápa tett meg 1613-ban, immár 410 esztendeje.

P. Vértesaljai László SJ – Vatikán

410 év után ismét Arany Rózsa a Salus Populi Romani kegyképnek

Ferenc pápa idén is lerója tiszteletét a római Spanyol-tér közepén, magas oszlopon álló Immacolata szobor előtt Szeplőtelen fogantatás ünnepén. Pénteken délután négy órakor kezdődik a rövid szertartás, melynek keretében a Szentatya imádsága után tűzoltók teszik a Szűzanya karjára a neki ajándékozott virág koszorút. Ezt a hagyományos ünnepet megelőzően a pápa a közeli Santa Maria Maggiore bazilikába megy, hogy tisztelete jeléül a Római Nép Üdvössége kegyképe elé helyezze az Arany Rózsát. Mint ismeretes, Ferenc pápa minden apostoli útja előtt és után személyesen keresi fel a kegyképet, hogy anyai oltalmát kérje az egyes útjaira illetve hogy hálát adjon érte, amikor visszatér onnan. E mostani gesztusa révén a Szentatya nem elhervadó virágot visz a Szűzanyának, hanem hervadhatatlan Arany Rózsát, mintegy megmaradó szeretetének a jeleként. 

A liturgikus kezdetek: lilából rózsaszín

Az Arany Rózsa egy egészen sajátos pápai áldás formája, melyben fontosabb monostorokat és kegyhelyeket, valamint kiváltságos személyeket részesítettek. Eredete visszanyúlik a 11. századra, amikor a római pápa nagyböjt negyedik vasárnapján, a Laetare vasárnapon megáldott egy arany rózsát, az öröm és a szeretet jelképeként. Ennek emlékét őrzi a Laetare vasárnap liturgikus színe, éppen a rózsának a színével. A szigorú böjti fegyelem lila színét rózsaszínűre oldó gesztus innét terjedt el a világegyházban. Hamarosan megtalálta a párját is a másik, ugyancsak lila színű készületi időben, Advent során, amikor annak harmadik, Gaudete vasárnapján az egyház liturgiája ismét rózsaszínre váltott.

Jeles uralkodók, majd királynők kapják

A középkor derekán a pápák jeles keresztény uralkodóknak ajándékoztak Arany Rózsát, illetve aranyrózsa csokrot, mely a XVII. századtól fogva egyre inkább a királynőknek járó elismerés és megbecsülés jele lett. A legkorábbi feljegyzés szerint az első Arany Rózsát II. Orbán pápa ajándékozta 1096-ban Tours városában Fulcó grófnak, Anjou és Angers urának, amikor a szentatya odautazott. 1364-ben IV. Amadeus savoyai herceg kapott pápai Arany Rózsát, mert a dél-itáliai Gallipoli városából kiűzte a hódító törököket. 1759-től már csak kizárólag királynőknek adományozták, ezek közt az utolsót 1888-ban Isabelle brazil királynő kapta, miután országában eltörölte a rabszolgaságot. Lisieux-i Kis Terézt 1925. május 17-én avatta szentté XI. Piusz pápa, majd szeptember 30-án, halála napján a pápa Arany Rózsát ajánlott fel a szentnek. Ez volt az első alkalom, hogy ezt a pápai ajándékot egy elhunyt személynek ajánlották fel.  

Kegyhelyeknek, míg végül a Szűzanyának ajándékozzák                                                                  

Az utóbbi századokban Arany Rózsát kaptak egyre inkább a kegyhelyek, mint például a velencei Szent Márk-bazilika, melynek XVI. Gergely pápa ajándékozott ilyen kiváltságot. A közelmúltban a brazíliai Aparecidai Szűzanya kegyhelyét tüntette ki XVI. Benedek pápa 2007-ben az elismeréssel, majd a savonai és a genovai Szűzanyát tisztelte meg 2008-ben e kitüntetéssel. Ezt követte Bajorországban az alttötingi Miasszonyunk, majd Szardínia patrónájának, a cagliari Bonaria Madonnájának, illetve a Pompeii Pápai Mária kegyhelynek tett felajánlás. Ezt a szép sorozatot folytatta  Ferenc pápa 2014. november 22-én a Szent Péter-bazilikában tartott ünnepség alkalmával, amikor Arany Rózsát küldött a Guadalupe-i Szűzanyának. Hat éve, 2017. Május 12-én zarándokolt el a Fátima Szűzanyához a jelenések centenáriumán, 2019. június elsején pedig a számunkra oly kedves Csíksomlyói Boldogasszonynak ajándékozott Arany Rózsát a Szentatya. 2021. szeptember 15-én végül a Sasvári Hétfájdalmú Szűzanya szobra elé helyezett Arany Rózsát szlovákiai apostoli útja végén.

Legyen Arany Rózsája a legősibb nyugati Mária templom kegyképének!

A Santa Maria Maggiore bazilika a többi templom és kegyhely közt különleges szerepet tölt be a katolikus egyház történetében, amennyiben Nyugat legősibb Mária-temploma, melyet az Istenszülőnek szenteltek. A benne őrzött, vélhetőleg 6. századból eredő kegykép a római nép egészségét és üdvösségét vigyázta évszázadokon át, melyek során kétszer is megtisztelték a pápák az Arany Rózsával. Az elsőt 1551-ben III. Gyula pápa adományozta nagy tisztelettel a bazilikában őrzött Mária-ikonnak, mert hiszen első szentmiséjét annak betlehemi oltárán mutatta be. Hatvankét évvel  később 1613-ban V. Pál pápa is Arany Rózsát adományozott a kegyképnek, amikor a neki szentelt Cappella Paolina, Pál-kápolna elkészült és oda ünnepélyesen átvitték. Sajnos ezeknek az Arany Rózsáknak nyoma veszett, amikor a Pápai Állam napóleoni megszállásakor a hódító franciák elrabolták. „Ezért most 410 év elteltével Ferenc pápa úgy döntött, hogy kézzelfogható jelét adja a tisztelt ikon iránti elkötelezettségének, erősítve a katolikus egyház és Róma városa közötti ezeréves köteléket”.

05 december 2023, 13:10