A pápa két szicíliai közösséghez: Teremtő szent nyugtalansággal és alázattal szolgáljatok!
P. Vértesaljai László SJ – Vatikán
A csoportokat elkísérte a Piazza Armerina-i egyházmegye főpásztora, Rosario Gisana püspök, akiről a pápa megjegyezte: Ő egy derék püspök, akit üldöztek, megvádoltak, de ő szilárd maradt és mindig igaz, igaz ember! Ezért, amikor elmentem Palermóba, beiktattam egy megállót Piazza Armerián, hogy köszöntsem ezt a derék püspököt. Úgy jöttetek ide hozzánk – folytatta a pápa – mint egy nagy család, melyben mindenkinek különböző, de egymást kiegészítő feladatai vannak és ez a gazdagság önmagától elmondja azt az utat, melyet ezekben az években bejártatok.
Látható, hogy hagyjátok magatokat provokálni…
Kiindulva a nehéz helyzetekből, szeretettel öleltetek át minden személyt és az egész személyt, választ adva a különféle kihívásokra sokféle kezdeményezésen keresztül, mint a szegények mindennapi menzája, a kézműves műhelyek, az iskolai felzárkóztatás és a nehézsorsú családokkal folytatott párbeszéd. Látható, hogy hagyjátok magatokat provokálni és nyugtalanítani a rászorulóktól, akiket Isten helyez az utatokba és akik mellett „nem mentek tovább észrevétlen”, hanem, mint az irgalmas szamaritánus, teremtő módon, bátran és nagylelkűen segítitek őket.
Szent II. János Pál pápa és Szent Kowalska Fausztina lelki örökségét folytatva
A pápa ennek folytatására bátorítja őket, mégpedig a műveiket kezdettől fogva éltető lelkiséggel, mely „az Irgalmasság és az Egyetlen Kenyér spiritualitása” az Eucharisztikus Krisztus alázatos tanítványainak szolgálatával, ahogy azt Szent II. János Pál pápa ajánlotta nekik az „Irgalomban gazdag Isten” kezdetű enciklikájával. Eszerint a szolgálatban és önmaguk odaajándékozásával mutatják meg az Atya arcának a gyengédségét. Kövessétek Istent, aki közel van, együttérző és gyengéd, az egyházban szükség van erre a gyengédségre. A két közösség művét egyetlen óhaj vezérli, hogy a rájuk bízottakkal megismertessék az Urat. Másik ihletőjük, Szent Kowalska Fausztina nővér egyik gondolata így szól: „az alázatos lélek befolyással bír az egész világ sorsára”, mert az alázat közel visz az Istenhez és a testvérekhez, továbbá képessé tesz egy szerény és csendes szeretetszolgálatra.
Teremtő szent nyugtalansággal és alázattal szolgáljatok!
Folytassátok tovább az Úrtól rátok bízott szolgálatot tapintatos, kedves és elrejlő módon, ahogy a szülők, barátok és testvérek teszik azt spontán és természetes formában, szinte észrevétlenül, mert jelen lenni, de nem magamutogató módon, ez nem is olyan könnyű feladat. Mindez tetszik az Istennek, hiszen ő így szeret minket, alázatos nagylelkűséggel, mindent adva és semmit sem követelve. Végül Ferenc pápa a buzdítását két alapvető magatartásformában foglalta össze: Teremtő szent nyugtalansággal és alázattal szolgáljanak, hogy válaszolni tudjanak a testvérek szükségleteire, másfelől pedig, hogy egy személyes találkozás keretében elvigyék hozzájuk az Atya irgalmas arcát.
