PÁPA

Szent Cirill és Metód, a szlávok apostolai inkulturálták a hitet – Ferenc pápa katekézise

Az apostoli buzgóságról szóló sorozatában a Szlávok Apostolairól szólt katekézisében Ferenc pápa a szerdai általános kihallgatáson, melyet a borongós idő ellenére a Szent Péter téren tartottak, hiszen a VI. Pál aulában a szinódus ülését tartották egyidejűleg. A Szentatya a görög testvérpár bátorságát méltatta, hogy a szláv népek saját nyelvű igehirdetése számára megteremtették az ősi glagolita írást.

P. Vértesaljai László SJ – Vatikán

A katekézis bibliai igéje Péter apostol szavait olvasta fel, aki a pogány Kornéliusz százados házanépének megtérését így értelmezte: „Amikor Péter visszatért Jeruzsálembe, a zsidók közül némelyek szemrehányást tettek neki: Péter hozzáfogott, és sorjában elbeszélte nekik a történteket: „Alighogy beszélni kezdtem, leszállt rájuk a Szentlélek, éppen úgy, ahogy miránk a kezdet kezdetén. Ha tehát az Isten ugyanazt az ajándékot adta nekik is, mint nekünk, akik hiszünk Jézus Krisztusban, ki vagyok én, hogy akadályt gördítsek az Isten útjába?” (Ap Csel 11,2-4.15.17).

A hit inkulturációja és a kultúra evangelizálása a feladat

Cirill és Metód első elkötelezettsége tehát abban áll – kezdte beszédét a pápa –, hogy mélyrehatóan tanulmányozták a szláv népek kultúráját. Mindig ide lyukadunk ki: a hitet inkulturálni kell, a kultúrát pedig evangelizálni kell, vagyis mindig a hit inkulturációja és a kultúra evangelizálása a feladat. Cirill megkérdezte tőlük, hogy van-e ábécéjük, amire nemmel válaszoltak. Ő pedig azt felelte: „Ki tudna egy beszédet vízre írni?”. Valójában az evangélium hirdetéséhez és az imádkozáshoz saját, megfelelő, különleges eszközre volt szükségük. Így aztán megalkotta a glagolita ábécét. Lefordítja a Bibliát és a liturgikus szövegeket. Az emberek pedig úgy érzik, hogy ez a keresztény hit többé már nem „idegen”, mert inkulturálódott és anyanyelvükön beszélt saját hitükké vált. Gondoljunk csak bele! Két görög szerzetes ábécét ad a szlávoknak. Az ő nyitott szívük gyökereztette meg köztük az evangéliumot, mert ők nem féltek, hanem bátrak voltak – szögezte le a pápa.

Két görög szerzetes ábécét ad a szlávoknak

Hamarosan azonban konfliktusok kezdődtek egyes latin hívek részéről, akik úgy látták, hogy a szlávok közt elveszik tőlük a prédikáció monopóliumát, és ez harc az egyházon belüli mindig megvolt – tette hozzá a pápa. Vallásos az ellenvetésük, de csak látszólag. Ahogy mondják, Istent csak a kereszt feliratának három nyelvén, héberül, görögül és latinul lehet dicsérni. Ők zárt gondolkodásmódjukkal valójában saját autonómiájukat védelmezték. Ám Cirill határozottan válaszolt: Isten azt akarja, hogy minden nép a saját nyelvén dicsérje őt. Testvérével, Metóddal a pápához fordult, aki jóváhagyta szláv nyelvű liturgikus szövegeiket, és ráhelyezte azokat a Santa Maria Maggiore templom oltárára és velük együtt énekelte az Úr dicséretét azon könyvek szerint. Ez igen! – ismerte el Ferenc pápa! Cirill néhány nap múlva meghalt, ereklyéit mindmáig itt tisztelik Rómában a Szent Kelemen bazilikában. Metódot viszont püspökké szentelték, és visszaküldték a szlávok területére. Itt sokat kellett szenvednie, sőt börtönbe is került, de tudjuk, hogy Isten Igéje nincs megbilincselve és az elterjedt e népek közt.

Tanúságtételük három sajátossága: egység, inkulturáció és szabadság

Kettejük tanúságtétele tekintetében – akiket Szent II. János Pál Európa társvédőszentjeinek tett meg és akikről a Slavorum Apostoli kezdetű enciklikáját írta – három fontos szempontra utalt Ferenc pápa. Az első szempont az egység: egység a görögök, a pápa és a szlávok közt. Abban a korban Európában a kereszténység nem volt megosztva, így együttműködött az evangelizálásban. A másik fontos szempont az inkulturáció, amiről a pápa már megemlítette a hit inkulturációját és a kultúra evangelizálását, ami azt mutatja, hogy az evangelizáció és a kultúra szorosan összefüggnek. Nem lehet elvont, vegytiszta evangéliumot hirdetni, hanem az evangéliumot inkultrálni kell, ami egyúttal legyen a kultúra kifejezése is. Az utolsó szempont a szabadság. A prédikációhoz szabadság kell, de a szabadságnak mindig szüksége van bátorságra, hiszen az ember annál szabadabb, minél bátrabb, és nem hagyja, hogy sokféle dolog megbéklyózza és elvegye a szabadságát. Testvéreim, kérjük Szent Cirillt és Metódot, a szlávok apostolait, hogy legyenek a „szeretetben vett szabadság” eszközei a többiek számára. Legyünk kreatívak, állhatatosak és alázatosak, imával és szolgálattal – összegezte és zárta katekézisét Ferenc pápa.

Ferenc pápa köszöntései

A kihallgatás végén a Szentatya szeretettel köszöntötte az olasz nyelvű zarándokokat, köztük a dél-itáliai Ugento-Santa Maria di Leuca egyházmegye híveit, akik püspökükkel együtt azért zarándokoltak Rómába, hogy kifejezzék hálájukat Elisa Martinez, a Santa Maria di Leuca lányai szerzetesközösség alapítójának közelmúltban történt boldoggá avatásáért. Köszöntötte még a pápa a Santissima Annunziata ferences nővérek nagykáptalanját, valamint az Olasz Pénzügyőrség alapításának 250. évfordulója alkalmából érkezett tiszteket és katonákat. A lengyel zarándokokhoz fordulva az októberi missziós hónap kapcsán megemlékezett azokról a lengyelországi misszionáriusokról, akik buzgó szívvel hirdetik az evangéliumot minden kontinensen. Tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a küldetés iránti buzgóságuk és elkötelezettségük ne fogyatkozzon meg közösségeikben.