A pápa sajtótájékoztatója: „Fatimában a békéért imádkoztam, anélkül, hogy reklámoztam volna”

Somogyi Viktória – Vatikán

Vasárnap este a Lisszabonból Rómába tartó repülő útján a szokásoknak megfelelően Ferenc pápa válaszolt az újságírók kérdéseire.

Fatima

Az első kérdést a portugál Rádio Renascença újságírója tette fel, ami Fatimára vonatkozott. Megköszönte a pápa portugáliai látogatását, amit már mindenki sikeresnek ítél és mindenki nagyon boldog, hogy eljött közéjük. Az újságírónő először megosztotta egy magas rangú rendőr véleményét, aki még soha nem látott ilyen engedelmes és békés tömeget. Majd feltette a kérdést, hogy a pápa miért nem imádkozott nyilvánosan a békéért Fatimában, ahol csendben imádkozott a kis kápolnában és ahol nagy volt a várakozás – azon a helyen, ahol a Szűzanya azt kérte, hogy imádkozzunk a háború végéért –, hogy a Szentatya nyilvánosan imádkozzon a békéért. Az egész világ szeme a pápára szegeződött szombat reggel Fatimában. Miért nem tette meg? – hangzott a kérdés.

Ferenc pápa válaszában nyomatékosította, hogy imádkozott a Szűzanyához és a békéért. „Ezt nem reklámoztam, hanem imádkoztam. És folyamatosan ismételnünk kell ezt az imát a békéért. A Szűzanya ezt a kérést az első világháború idején fogalmazta meg. A Szűzanyához fordultam, és imádkoztam, de nem hirdettem” – hangsúlyozta a pápa.

Kiskorúak elleni egyházi visszaélések

Az Observador portugál lap újságírója arról kérdezte, hogy az egyháziak által kiskorúak ellen elkövetett visszaélésekről februárban kiadott portugál jelentésről értesült-e és mit gondol arról, hogy mi történjen azokkal a püspökökkel, akik tudtak ezekről az esetekről és nem jelentették azokat a hatóságoknak.

A pápa emlékeztetett, hogy útja során privát formában találkozott visszaélések áldozataival. Utalt rá, hogy az egyházban is, mint a családokban és a városnegyedekben, hasonlóan viszonyultak ezekhez az esetekhez: elhallgatták azokat. A visszaélések 42%-a a családokban és a városnegyedekben történik. Még érni kell ezen a téren és segíteni kell az ilyen esetek feltárását. A bostoni botrány óta az egyház tudatára ébredt, hogy a bika szarvát megfogva kell ezzel a kérdéssel foglalkozni. Hangsúlyozta, hogy az egyházban a zéró tolerancia elvét alkalmazzák. Azok a püspökök, akik nem vállalták még felelősségüket, meg kell, hogy tegyék. A portugál egyházban nagyon jól halad az eljárás ebben a témában. A számokat időnként eltúlozzák.

Ezek után a pápa az újságírók segítségét kérte, hogy működjenek együtt és tárják fel azokat a gyermekek elleni szexuális visszaéléseket, amelyek videóihoz minden telefonon egy jelszó megadásával hozzáférhet bárki. Ez az otthonokban történik és élőben filmezik le. Hol történnek ezek? Kik az elkövetők? Ez az egyik legnagyobb pestise korunknak. A pápa felhívta a figyelmet, hogy időnként nem vesszük észre, milyen radikális dolgok történnek. Amikor egy gyermek elleni visszaélésből látványosságot csinálnak, az vonzza a figyelmet. A visszaélés az áldozat ún. „elfogyasztása”, vagy még rosszabb, megbántása és életben hagyása – hangsúlyozta Ferenc pápa. A visszaélések áldozataival találkozni nagyon fájdalmas tapasztalat. Rámutatott, hogy a szexuális visszaéléseken túl a gyermekmunka és a nők elleni visszaélések is léteznek, amelyek az égbe kiáltanak. Létezik a visszaélés kultúrája, amellyel szembe kell néznie az emberiségnek és meg kell térnie – figyelmeztetett a pápa.

Franciaország

Ezt követően a francia Le Figaro újságírója tette fel kérdését a pápa egészségével kapcsolatban. Ezentúl utalt a pápa közelgő marseille-i látogatására, felvetve, hogy viszont soha nem tett látogatást Franciaországban. Az emberek nem értik ezt, talán túl kicsi vagy valami ellenérzése van Franciaországgal szemben? – kérdezte az újságíró.

A pápa válaszában megerősítette, hogy az egészsége jó, a varratokat eltávolították és rendes életet él. Haskötőt hord két-három hónapig, amíg az izmai megerősödnek. A látásával kapcsolatban hangsúlyozta, hogy erősen a szemébe világított a fény a lisszaboni plébánián, azért nem tudta felolvasni és hagyta félbe a leírt beszédét. Azért rövidítette előre elkészített beszédeit, mert nem akadémiai homíliákat akar mondani, hanem kommunikálni szeretne. A fiataloknak a legfontosabb üzenetét adta át. Kérdéseket tett fel nekik és a visszajelzéseik megmutatták, hogy jó úton halad-e. A fiatalok ugyanis nem tudnak hosszú ideig figyelni. „Ha egy világos beszédet mond az ember egy gondolattal, képpel, érzelemmel, nyolc percig képesek követni. A homíliának is ilyennek kell lennie az egyházban: rövid, világos egy érthető üzenettel és érzelemmel teli. Ezért ellenőrzöm időnként a fiatalokkal, hogy miként állunk és beszéltetem őket. Azért rövidítem a beszédemet, mert egy gondolatot szeretnék hagyni a fiataloknak” – magyarázta a pápa.

A franciaországi látogatást illetően a pápa megemlítette, hogy járt Strasbourgban és most Marseille-be látogat, mert a Földközi-tengeri térség problémája aggasztja. „A migránsok kihasználása bűntény. Nem itt Európában, mert itt rendben intézik, műveltebbek vagyunk, de az észak-afrikai koncentrációs táborokban...” – jegyezte meg a pápa. Ajánlott egy rövid könyvet, „Hermanito” (Kistestvér – az olasz alcíme), amit egy migráns írt, aki három év alatt jutott el Guineából Spanyolországba: elfogták, kínozták, rabszolgává tették. Két óra alatt elolvasható és ebből megismerhetjük a migránsok tragédiáját még mielőtt hajóra szállnának. „A Mediterráneum térségének püspökei és politikusai a migránsok tragédiájáról elmélkednek majd Marseille-ben. A Mediterráneum egy temető, de a legnagyobb temető Észak-Afrika. Ez szörnyű! Ezért megyek másfél napra” – hangsúlyozta a pápa.

Franciaország meglátogatásával kapcsolatban megjegyezte, hogy nincs ellene, de politikájaként a kis európai országokat keresi fel. A nagyokat, mint Spanyolország, Franciaország, Anglia későbbre hagyja. Albániával kezdte és más kis országokkal folytatta.

Mindenki felé nyitott egyház

Ezt követően a KNA német katolikus hírügynökség tudósítója tette fel kérdését a pápának. Utalt a pápa lisszaboni szavaira, miszerint az egyházban mindenki számára van hely és az egyház mindenki felé nyitott. Ugyanakkor nem mindenki rendelkezik ugyanazokkal a jogokkal, lehetőségekkel, pl. a nők és a homoszexuálisok nem juthatnak hozzá az összes szentséghez. A német újságíró arra kérte a pápát, hogy magyarázza meg ezt az ellentmondást a nyitott egyház és az egyház nem mindenki számára egyenlő helyzet között.

A pápa válaszában kifejtette, hogy a kérdés két különböző nézőpontot érint: az egyház nyitott mindenki felé és van egy jogrend, ami szabályozza az egyházon belüli életet. Aki benne van, követi a törvényeit. Amit az újságíró mond, leegyszerűsítés: „Nem kaphatják meg a szentségeket”. Ez nem jelenti azt, hogy az egyház zárt. Mindenki a saját útján találkozik Istennel az egyházban. Az egyház anya és mindenkit a saját útján vezet. Van egy olyan megközelítés, amely nem érti azt, hogy az egyház anya és azt gondolja róla, hogy egy „vállalat”, amelyben ezt és így, nem más módon kell tenned, hogy bekerülj. Az egyházi szolgálat egy másik kérdés. A nyáj előre vezetésének a módja. Ebben a szolgálatban az egyik legfontosabb dolog a türelem: elkísérni az embereket lépésről lépésre útjukon az érettséghez. Mindannyian megtapasztaltuk: az Anyaegyház elkísért és elkísér bennünket az éretté válás útján. Nem szeretem a leegyszerűsítést, ez nem egyházias, ez gnosztikus. Olyan, mint a gnosztikus eretnekség, ami manapság divatos. Egy bizonyos gnoszticizmus leegyszerűsíti az egyházi valóságot és ez nem segít. Az egyház anya, aki mindenkit befogad és mindenki a saját maga módján járja útját az egyházban, reklám nélkül és ez nagyon fontos – hangsúlyozta a pápa.

Gondolatok az Ifjúsági Világtalálkozóról

Ezt követően a szentszéki szóvivő megjegyezte, hogy Ferenc pápa szeretne megosztani néhány gondolatot az Ifjúsági Világtalálkozóról. A pápa felidézte, hogy negyedik alkalommal vezette a nemzetközi találkozót Brazília, Krakkó és Panama után. Ez volt a legnagyobb a résztvevők számát tekintve, több mint egy, másfél millióan voltak jelen, a kormány adatai szerint. Ez volt a legjobban előkészített találkozó – állapította meg Ferenc pápa. A fiatalok jelentik a jövőt és el kell kísérni őket útjukon. A probléma az, hogy hogyan. Nem szabad, hogy elszakadjanak a gyökereiktől. Ezért hangsúlyozza a pápa olyan gyakran a párbeszédet a fiatalok és az idősek között, ami sokkal fontosabb, mint a szülők és a gyerekek közötti párbeszéd. Rámutatott, hogy a fiatalok vallásosak, egy olyan hitet keresnek, ami nem ellenséges, nem mesterséges, nem jogi szemléletű, hanem egy találkozás Jézus Krisztussal. Ez nem könnyű – tette hozzá a pápa. Mindannyian vétettünk hibákat az életben, de az Úr irgalmas, Atya és irgalma mindenre kiterjed. Nagyon szép volt az Ifjúsági Világtalálkozó! Egy misztikus élmény volt! – összegezte Ferenc pápa az elmúlt napok lisszaboni tapasztalatait.

A fiatalok öngyilkossága

Az utolsó kérdést az amerikai CNS hírügynökség újságírója tette fel a pápának. Arra keresett választ, hogy a pápa küzdött-e valaha is a mentális egészségéért vagy depresszióval és mit mondana azoknak a családoknak, amelyekben egy családtag öngyilkosságot követett el és attól szenvednek, hogy a katolikus tanítás szerint az ilyen személy a pokolba kerül. „A fiatalok öngyilkossága manapság fontos kérdés, magasak a számarányok. A média pedig ritkán beszél vagy tájékoztat erről a problémáról. Nagyon sok fiatal szorong és depressziós, nemcsak pszichológiai értelemben. Egyes országokban az egyetem nagyon nagy elvárásokat támaszt és a fiatalok, akiknek nem sikerül diplomát szerezni vagy munkát találni, öngyilkosságot követnek el, mert nagyon szégyellik magukat. Ez nem mindennapos, de problémát jelent” – zárta válaszát a pápa.